Valamennyi művészet mélyén teológiai üzeneteket vél felfedezni, volt a Kálvin téri gyülekezet lelkésze, a keresztyén esztétika országos tudora és tanára, mindemellett animációsfilm-rendezőként olyan alkotásokon dolgozott, mint a Doktor Bubó, a Jankovics Marcell-féle János vitéz vagy az Oscar-díjas kisfilm, A légy. Békési Sándor teológussal, animációsfilm-művésszel a név nélküli alkotásról, az imádságos művészetekről, a tehetség kötelezettségéről és egy befejezetlenül maradt Leonardo-mesterműről beszélgettünk.
XVI. Benedek pápa Európa-víziójáról és társadalomkritikájáról tartottak nemzetközi konferenciát Önazonosság és éltető forrás címmel Budapesten, a Don Bosco Közösségi Házban. Az eseményen három magyar egyházi elöljáró, Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája és Martos Levente Balázs, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke vitatta meg ökumenikus szemszögből a pápa szellemi örökségét.
Történetükkel bizonyára nincsenek egyedül: egészséget kértek Istentől, de csak részben kaptak, pedig gyógyító ígéretére hittel támaszkodtak. Érezhetnék becsapva magukat, nem teszik. Hiszik, hogy Isten másképpen mér, és a lélek gyógyulásánál nincs fontosabb. Hajdú Csabáné Katalin hatvankilenc évesen megnyitja előttünk nemcsak budapesti házának, de élete mélységeinek ajtaját is. Azok közé a szülők közé tartozik, akik értelmi fogyatékos gyermekükkel a nehezebb utat választották: az együttélést. Vigyázat, az ajtókeret alacsony, legyünk alázattal!
Elveszítheti-e egy lelkész a hangját Isten előtt? Mennyiben különbözik a gyülekezet előtt elmondott ima és az otthoni? Hogyan élhetjük át a szüntelen imádságban való élet szabadságát? Az imádság témáját jártuk körbe egy lelkipásztor szemszögéből. Hajdúné Tóth Lívia lelkésszel, hittanoktatóval beszélgettünk.
A közösségi média hihetetlenül gyorsan beszivárgott hétköznapjainkba, áthatja a politikát, a munkahelyi és a családi életet. Annyira beleszövődött a mindennapi életünkbe, hogy mint hal a vizet, már észre sem vesszük, csak folyamatosan fogyasztjuk, és a szokásainkkal kapcsolatos figyelmeztetésekre is immunissá válunk. Néhány napja az Egyesült Államok tiszti főorvosa, Vivek Murthy nyilatkozatot adott ki, amelyben azonnali cselekvést igénylő közegészségügyi problémára hívta fel az ország figyelmét.
A szentek, költők, az egyházi és állami példaképek magyar kultúrában betöltött helyéről és szerepéről volt szó a legutóbbi Szólj be a papnak! esten. Mire jók a példaképek? Miért vágyunk hősökre? Hogyan viszonyulunk hozzájuk? A többi között ezekről beszélgettek az est vendégei: Martos Levente Balázs esztergom–budapesti segédpüspök, Török László református lelkész, valamint Korányi András evangélikus lelkész és Ungváry Krisztián történész. A moderátor Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője volt.
Kevéssel a második világháború után egy fiatal japán férfi levelet kap, hogy régi francia levelezőtársa meglátogatja. Megérkezik egy furcsa szerzet. A történetből kikerekedik, hogy a főhős egyszerűen jó, de igazán és belülről, ösztönösen és tisztán. Minél több ember megismerésének vágya hajtotta ilyen messze földre, pedig alig beszéli a helyi nyelvet. Bella Péter lelkipásztor gondolatai a Csodálatos bolond című könyvről.
Tudták, hogy kis közösségi rádióknál a helyi hírek elsőbbséget élveznek az országos értékűeknél? A rádiózás háttérműfaj, sokan vezetés vagy mosogatás közben hallgatják. Az élet minden területének hangot ad, a születésnek és a halálnak is. Mi az előbbivel foglalkozunk most, tizedik születésnapját ünnepeli a kárpátaljai Pulzus Rádió, bár története több mint húszéves: Ukrajnában a református rádiózás fogalma a kétezres évek elején jelent meg, de az útkeresés huszonhárom évvel ezelőtt Erdélyből indult.
Mintha maga a Teremtő intézte volna úgy, hogy rombolhassuk azokat a falakat, amelyek elválasztják ezt a hamisítatlan, ősi magyar zenét a mai ember kultúrájától – véli Hamar Dániel, a kereken ötvenéves Muzsikás együttes vezetője. Az interjúban szó esik a világhírű zenekar pályaívéről, az erdélyi népzene református vonásairól, de arról is, hogyan ébresztette fel Hamar Dániel hitét az őt elérő súlyos betegség, miért él hosszú ideje boldog házasságban.
Isten szőlőskertjében dolgozni türelemre és alázatosságra nevel – véli Szabó Gábor, a Dunántúli Református Egyházkerület világi főjegyzője, a Fehérvárcsurgói Református Egyházközség főgondnoka. A presbiterválasztás előtt gyülekezetépítésről, missziós feladatokról és a kihívásokról is beszélgettünk.
– Isten országának frontembere megtérése, újjászületése óta Jézus Krisztus kegyelméből kivételesen gazdag szolgáló életet tudhat magáénak. Élete minden ideje elsősorban másokért és másoknak szólt. Ez a keresztyén élet egyik alaptörvénye – ezekkel a szavakkal méltatta köszöntőlevelében Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke D. Szabó Dani bácsit a 90. születésnapja alkalmából szombaton a budapesti Ráday Házban.
„Mindnyájunkban, színházszerető emberekben időről időre felmerül a kérdés: mi az, amit a színház ad? Én azt gondolom, hogy hitet, az életbe vetett hitet és ennek örömét” – vallja Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója.
Mit jelent a békességszerzők kifejezés a fiatalok számára? A kérdésre a választ a szombaton megrendezett 11. Ökomenikus Diákfilmszemle alkotásai adhatják meg. A mustrán tanulók által készített filmeket tekinthetett meg a közönség. Az esemény nemcsak a fiatalok szakmai fejlődéséhez járult hozzá a szakavatott zsűri észrevételeinek köszönhetően, de ösztönzésként is szolgált az alkotók számára.
A nemi életet nem kiteregetni kell, hanem négyszemközt megbeszélni. Az újság hasábjai nem erre valók, de a szexualitásról alkotott képünket befolyásoló tényezőkről talán diskurálhatunk többszemközt is. Főleg, ha nemcsak a felnőttekről, de a fiatalokról is szó esik. Sárközi Andrea református szexuálpedagógiai szakembert arról is kérdeztük, hol kezdődik a szexuális bántalmazás fogalomköre.
„Maradandó alkotást csak az igazságból meríthetünk, az igazságot csak az Istentől nyerhetjük. Akinek megadatott a képesség az alkotásra, annak megadatott a képesség a halhatatlanságra” – fogadja az idézet az érdeklődőt a Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulójára rendezett kiállításon. A misztikus és vibráló festmények napkeltétől napnyugtáig kísérik végig a művész alkotói munkásságát, amely hátterében a teremtett világ csodálata és gyökereink tisztelete rejtőzik.
„Krisztust követve megőrizni a gyökereket és hidakat építeni – ez a magyar megmaradás évezredes záloga, amit a magyar reformátusok éppúgy hisznek és vallanak, mint Ferenc pápa” – írta a Reformátusok Lapjában megjelent publicisztikájában Faggyas Sándor, aki a nemzeti és felekezeti egységgel valamint a pápalátogatással kapcsolatban osztotta meg gondolatait.
„Minden van itt, csak megelégedés nincs” – mondja nyolcvanéves nagymamám egy családi találkozón. Újra és újra eszembe jut, mennyi mindent kapunk Istentől, amit elfelejtünk észrevenni. Gacsályi Sára publicisztikája a Reformátusok lapjából.
A presbiteri szolgálat kerülhet a fókuszba a lelkipásztori hivatás éve után, tudjuk meg Somogyi Péter lelkipásztortól, dunamelléki lelkészi főjegyzőtől. Úgy véli, a presbiterek példaértékű hozzáállása nagyban segítené a gyülekezetek továbblépését, kibontakozását. Isten mindig közösségben gondolkodik, sosem csupán egyénekben.
A rendezvény utolsó napján, pünkösdvasárnap többek között Bagdy Emőke szakpszichológus előadását hallgathatták meg az érdeklődők, valamint fellépett a Vujicsics és a Credo együttes is. Az esemény zárókoncertjét a Központi Református Kórus adta a Nagyvárad téri református templomban.
A tanítványok pünkösdélményébe az is beletartozott, hogy a Szentlélek csodája által Jézus újra velük volt és immár velük is maradt – állapította meg Barthos Gergely hévízgyörki lelkipásztor, akit a Szentháromság harmadik személyéről és bennünk munkálkodásáról kérdeztünk.