A Dunamelléki Református Egyházkerület kiemelkedő eseménye, a Ráday-napok szeptember 26. és 28. között zajlott, a nyolc egyházmegye gyülekezeteiből több mint félezren vettek részt. Riportunk.
Az információval való bánásmód (pozitív vagy negatív manipuláció) két fontos pillére a kontextus és a narratíva. Mi az ismeret, milyen környezetbe helyezzük, illetve hogyan magyarázzuk azt? Ugyanazt elmondani például egy bizalmasunknak vagy Istennek: nem ugyanaz. A Láthatatlan Másik a bizalmasunk is – viszont ő előbb bízott meg bennünk, előbb hitt bennünk és előbb szeretett minket. Vitéz Ferenc írása a Reformátusok Lapjából.
Egy háromnapos, népes, az egyházi és világi tudományosságnak egyaránt tetsző debreceni Szenci Molnár-konferencia egyik előadójaként, amelyben ritka szép, megható perceket adott a 42. zsoltár első, majd két nappal később második versszakának közös eléneklése, jómagam Szenci Molnár Albert Imádságos könyvecskéjéről beszéltem. Ez a kiadvány a zürichi Joannes Frisius Christliches Betbüchleinjének (Zürich, 1600) magyarra fordított szövege. Igaz, 1621-ben jelent meg, de mondanivalója mindmáig üzenetértékű, különösen a keresztyén nők számára.
Itt a teremtés hete, hát ellátogattunk Szóládra. A helyi reformátusság gyümölcsültetvényt
gondoz, feldolgozóüzemet működtet, valamint igyekszik önfenntartóvá válni.
Már harmadik alkalommal telt meg a Ráday Ház református középiskolásokkal. A Ráday-napok ifjúsági napjának nemcsak az a célja, hogy összekösse a érettségi előtt állókat a felsőoktatás református diákmozgalmaival, hanem a pályaválasztásban is segíthet. A kötetlenebb hangulatú nyitó istentisztelet és a közös dicsőítés után az egész épületet bejárva, játékosan ismerkedhettek meg a fiatalok az egyetemi missziói szervezetekkel.
Jelmondata: „Előre, fölfelé!” Ehhez az út számára a kereszt. Harmincnyolc évesen özvegyült meg három és fél éve. Vallja, az élet túl rövid ahhoz, hogy ne nevess, ne higgy és ne szeress. Rácz Ervin Lajosnál, a Szatmár-Szigetlankai Református Egyházközség lelkipásztoránál jártunk a partiumi Szatmárnémetiben, hogy megismerjük azt, aki gyászában is csak örömmel tud beszélni az evangéliumról.
Ne féljünk a válságoktól, mert van egy szabadító Istenünk, aki kivezet minket belőlük – vallja Esztergály Előd, aki közgazdászból lett református lelkipásztor. Már felnőtt volt, amikor megkapta elhívását a szolgálatra, amely nemcsak őt, hanem feleségét is új kihívások elé állította. Vezetésével a csömöri gyülekezet lélekszáma megtízszereződött, saját templomot építettek és önálló anyaegyházközséggé váltak. A közösség számtalan csodát megélt az utóbbi években, ezeknek járunk utána a Retour legújabb részében.
E hónap 19-én nyolcvankilenc éves korában elhunyt Nagy Sándor presbiter, főgondnok, a Zsinat korábbi világi elnöke, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány korábbi elnöke. Október 2-án helyezik örök nyugalomra az Óbudai temetőben.
– Számomra mindig felemelő, ahogyan érkeznek az emberek, mert nem tartom magától értetődőnek, hogy sietve jönnek Istent tisztelni, Jézus lába elé tenni a bűneiket, elmondani a kéréseiket, hazavinni valamilyen felismerést – mondja a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség esperes-lelkipásztora. Portréinterjú Gaál Sándorral.
Az egyik népszerű fiatal keresztyén blogger tett közzé nemrégen olyan írást, amellyel sokakat meghökkentett. Így ír: a mai lelkész „olyan, mint a menedzser vagy a cégvezető, csak képesítés nélkül. Olyan, mint egy vallástudós, csak az állításai hiten alapulnak és igazolhatatlanok...” – Margit István, a péceli gyülekezet főgondnokának írása a Reformátusok Lapjából.
A Pannonhalmi Főapátság szervezésében múlt pénteken negyedik alkalommal zarándokoltak Szent Márton hegyére nemcsak a magyar felekezetek teológusai és képviselői, hanem nemzetközi szaktekintélyek is. Az ökumenikus konferencia főelőadója Rowan Williams canterbury érsek volt, az esti imádságon pedig Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek szolgált igemagyarázattal.
Lehet-e hasznos társa a mesterséges intelligencia egy lelkipásztornak? Mire lehet használni a ChatGPT jellegű programokat a gyülekezet körüli feladatokban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a mesterséges intelligenciával foglalkozó cikkünkben.
Gyermekeim kiskorának nyaraiból arra emlékszem, hogy nem szerettük a felhőket, mert többnyire esőt, borús időt, lehűlést jelentettek. A Bibliában kétszeres jelképként is jelen van a nap. Egyrészt kifejezi Isten dicsőségét, az Úr tónusát, Jézus Krisztus szentségét, dicsőségét.
Az olasz fővárosban járva a Forum Romanumon sűrített formában szemlélhetjük a Római Birodalom kultúráját. Templomok, diadalívek és szobrok hirdetik az ember dicsőségét, az erő kultúráját és a hatalmat. A bejáratnál Titus császár diadalíve áll, amelyen kis domborművek jelenítik meg Jeruzsálem elfoglalását és a templom lerombolását. Habár Isten a népek világosságává tette, az I. századi zsidóságot a dávidi korra való nosztalgikus visszarévedés, a törvényeskedés és a nacionalista törekvések megakadályozták abban, hogy hegyen épült várossá váljék. A judaizmus – mai szóval – szubkultúra maradt, belső szabályrendszer alapján működő univerzum, a kívülállás tudatával, elhatároló öltözettel és szóhasználattal.
Mi a különbség a felnőtt és a gyermek között? A felelősség – azaz hogy a fiatal felnőtt felelősséget vállal a döntéseiért, a használati tárgyaiért, a szüleivel közösen viseli az anyagi terheket, majd elköltözik – véli Orsolics Zoltán Zénó segítő szakember, aki szerint ha szülőként az a célunk, hogy a gyermekeink önálló, teherhordozó felnőttekké váljanak, akkor készítsük fel őket erre.
Sokkal nagyobb bátorsággal volna érdemes élni a világban – véli Visky András író, az élő Ige éve fővédnöke. Úgy gondolja, el kellene engedni a görcsöket és örülni annak is, ha bírálnak vagy akár bántanak, szidalmaznak bennünket keresztyénként, mert ez az egyház alapítójának útja, és nem hagyott hátra más utat nekünk sem. Szerinte a Bibliát talán azért tartjuk szentnek, mert hallunk egy hangot a mondatok mögött, és ez a hang mélyen és személyesen meg tud szólítani bennünket. Arról is beszélt, hogy az egyház akkor olvassa a leghűségesebben a Szentírást, ha önmagát teszi ki elsőként az élő Ige hatásainak, akkor is, amikor az ítéletes. Az elmúlt időszakra is úgy tekint, hogy a református egyház erős isteni megszólítást kapott.
Hetvennégy éves korában Debrecenben elhunyt Ozsváth Sándor beszédtanár, művelődéstörténész, színházi rendező, újságíró, a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség presbitere.
A keresztyén egység napját közel három évtizede, a Pannonhalmi Főapátság alapításának 1996-os millenniuma óta ünnepeljük. A jeles napon, szeptember 14-én Leányfalun jártunk, ahol Sulyok Tamás köztársasági elnök is csatlakozott a helyi felekezetek lelkipásztoraihoz és híveihez. Az ökumenikus liturgia és az ünnepi beszéd után a Ravasz László-emlékház mellett megnyitották az ünnep szellemében felállított szabadtéri tárlatot, amely Boldog Meszlényi Zoltán katolikus vértanú püspöknek, a Gulagot is megjáró Gulácsy Lajos református püspöknek és az ötvenhatos mártír Gulyás Lajos levéli református lelkipásztornak állít emléket.
Nagy Sándor presbiter, főgondnok, a Zsinat korábbi világi elnöke, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány korábbi elnöke hazatért teremtő Urához.
Hála Istennek olyan nagymama nevelt fel, akinek családanyaként a saját édesanyjától eltanult, de Istentől kapott örökségként a diakónia, a szeretetszolgálat mindennapjai szerves része volt. Egy epizódra különösen emlékszem: ősszel, télen s a tavasz még csípős legelején fáradhatatlanul hordta és osztotta (úgy hatéves koromtól az én segítségemmel) otthon, Pécsett a lakásunkhoz közeli Búza téri piac sokat didergő kofa nénijeinek a meleg teát és a forró húslevest.