Érdemes a nagyközönség számára is tudatosítani, hogy egy olyan versnek a születéséhez kapcsolódik a magyar kultúra napja, amely költemény a magyar protestantizmusnak, a magyar reformációnak, a magyar kálvinizmusnak is diadalünnepe – állítja Kulin Ferenc író, irodalomtörténész, Kölcsey-kutató. Szerinte Kölcsey műve nélkül a reformkor politikai sikerei nem következhettek volna be.
Ülésezett a Zsinat Elnökségi Tanácsa 2024. január 17-én. A négy püspök és négy főgondnok megtárgyalta az eutanázia körül kibontakozott társadalmi vitát. A tanács tagjai arra kérték Balog Zoltánt, a Zsinat lelkészi elnökét, hogy Karsai Dánielnek írt levelét a református sajtóban is tegye közzé, de ezen túl, mint a Magyarországi Református Egyház vezetője, ne folytasson nyilvános beszélgetést erről a témáról addig, amíg egyházunk erre felhatalmazott testületei nem készítenek részletes állásfoglalást és tanítást az életvégi döntésekről.
Fáradhatatlan kísérletező, úttörő tudós, a hazai csillagászat és meteorológia felvirágoztatója volt Konkoly Thege Miklós. Szülei politikai pályára szánták, de őt a fizika és a csillagászat vonzotta. A felvidéki református nemesi családból származó tudós 1842. január 20-án született. A magánbirtokán alapított ógyallai csillagvizsgáló kora egyik legjobban felszerelt tudományos műhelye volt. Napjaink magyarországi csillagászata a Konkoly által megteremtett tradíció folytatója.
A Reformátusok Lapja Hit-vallás sorozatát azzal kezdték, hogy a keresztyén teológia tanulmányozása azért lényeges minden ember számára, mert az életünk az örökkévalósággal áll kapcsolatban. Csak a helyes ismeret következménye lehet a keresztyén hit, az Istennel való megbékélt kapcsolat, amely az egyetlen lehetőségünk arra nézve, hogy a tökéletesség isteni mércéje alapján megújított világban részünk lehessen.
A budapesti Szent István-bazilikában tartják meg az ökumenikus imahét nyitó istentiszteletét vasárnap este hét órakor. Az évente megtartott imahét témáját idén a burkina fasó-i keresztyének ökumenikus munkacsoportja választotta Lukács evangéliumából: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat.”
Nagyobb élet- és munkatapasztalattal rendelkező – a budapesti teológiára felvételiző – teológusjelölteknek indít ösztöndíjprogramot a Dunamelléki Református Egyházkerület 2024 szeptemberétől. A részletekről Literáty Zoltánt, a Károli-egyetem hittudományi karának dékánját kérdeztük.
Elérhetők a statisztikus adatszolgáltatási ívek gyülekezeteink számára egyházunk intranetes platformján. A kérdéssort valamennyi református egyházközségnek kötelező kitöltenie. Aki eddig is használta az Ariadnét, az a szoftver kanonika moduljában töltheti ki a kérdéssort, aki nem használta, az az intranetes felületre bejelentkezve teheti meg ugyanezt.
„Az Édenbe teremtett őseinktől örököltük a romlatlan boldogság érzését. Ez megmagyarázza, miért nem hajlandó szívünk megelégedni a bűnnel, a szenvedéssel, és miért vágyunk valami jobbra.” Weberné Zsikai Mária írása a Reformátusok Lapjából.
Ünnepi istentiszteletet tartottak január 14-én a Csornai Református Missziói Egyházközség megalakulása alkalmából – számolt be a Dunántúli Református Egyházkerület honlapja. – Egyháztörténetet írunk: megjelenik ezen a településen, ebben a járásban hivatalos egyházi formában a Magyarországi Református Egyház, és hívogat mindenkit – mondta igehirdetésében Márkus Mihály esperes.
Az irgalmas samaritánus története mentén tarthatunk önvizsgálatot arról, hogy a megnyert örök életnek milyen gyümölcsei vannak az életünkben – emelte ki Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. Az idén január 21-én kezdődő ökumenikus imahét témáját afrikai keresztyének, a Burkina Fasó-i ökumenikus imacsoport állította össze.
A résztvevők egyöntetűen vallják, hogy az önkéntes év bátrabbá és kreatívabbá tette őket, az élmények életre szólnak, és számukra gazdagító tapasztalatokat hoztak – összegez Csordás Krisztina projektmenedzser, az Önkéntes Diakóniai Év Programiroda munkatársa. Ezt a helyet az önszántukból vállalt munkára vágyóknak is érdemes felkeresniük, azoknak, akik rövid távú feladatokat szeretnének kapni.
Akár keserű, akár humoros, de olyan valóságos történetek ezek! Az idősek már nem szépítik a múltat, úgy mondják, ahogyan emlékeznek rá. Főleg, ha kilencvenhat évesek. Bojtor István nyugalmazott lelkipásztornál és feleségénél, Bojtor Istvánné Toókos Uzonkánál jártunk, Hajdúszoboszlón, hogy leporoljunk néhány, lényükbe égett emléket.
Beiktatták tisztségébe a Baranyai Református Egyházmegye új esperesét január 13-án Mohácson. Wébel Zsoltot, a Mohács–Kölkedi Református Társegyházközség lelkipásztorát választották az egyházmegye élére. Az ünnepi istentiszteletet követő közgyűlésen az új tisztségviselőkről is döntöttek. A Parókia portál tudósítása.
Bár már évtizedek óta életünk számos területén velünk van a mesterséges intelligencia (MI), az utóbbi egy-két évben vált hirtelen slágertémává. Ugyanakkor nem ezért kell vele foglalkoznunk, hanem mert tényleg azzal kecsegtet és fenyeget, hogy sok szempontból gyökeresen átalakítja világunkat. Pataki Béla írása a Reformátusok Lapjából.
A kántornak nem zongoraművészkedni kell, hanem énekelni – vallja Molnár Péter. A fél évszázada szolgáló neszmélyi kántort erős hite tartotta meg a pályán. Ahogy fogalmaz: az ember szeret visszajönni oda, ahol szeretik, bíznak benne. Az ötvenévnyi szolgálatért Molnár Péternek ítélte oda a Dunántúli Református Egyházkerület a Pro Pannonia Reformata díjat. A Komárom melletti kis faluban találkoztam vele.
„Arany János volt az énektanárom, az általa felépített, remek színvonalú iskolai kórusba csöppenve kaptam igazán kedvet a kórusmuzsikához. Karnagyi tevékenységét tapasztalva láttam rá először, mi mindennel jár ez a munka. Különös tehetséggel, belelátással elemzett nekünk zeneműveket, kórusműveket” – nyilatkozta róla korábbi tanítványa, Cseri Zsófia karnagy. A híres nevet viselő zenepedagógussal, karvezetővel sikeres kórusainak közösségi életéről, az énektanítás gondjairól és Kodály Zoltán szellemi örökségéről is beszélgettünk.
Ünnepi, hálaadó istentisztelettel kezdődött vasárnap a Székesfehérvári Református Egyházközség jubileumi éve. Az első helyi református gyülekezet megalakulásának évfordulója alkalmából egész éves programsorozattal, a többi között koncertekkel, kiállításokkal előadás-sorozattal készülnek.
Az elmúlt hatvan év magyarországi építészetének jelentős alkotója életének nyolcvankilencedik évében hunyt el. Református neveltetésben részesült, nevéhez fűződik a százhalombattai református templom megtervezése is.
Korábban nem látott, nem is sejtett tudások, képességek értékelődnek fel, és sok évszázados hagyományok, keretek üresednek ki röpke évek, hónapok alatt. Az egyházak erejét (állítólag) kifejező mutatók – anyagi helyzet, templomba járás stb. – alig értelmezhetővé válnak. De nem létezik – mert régen sem létezett – akkora történelmi változás, amely az emberrel közösséget kereső és szövetséget kötő Istent az ő szeretett népétől elválaszthatná.