A forradalmak nem a semmiből keletkeznek, mégis mindig váratlanul érik a hatalom birtokosait. (Ha nem így lenne, nem lennének azok, amik, hiszen fel lehetne készülni rájuk.) Egy forradalom előtt már mindig ott van az írás a falon (lásd a Dániel könyve 5. részét) – de nem mindenki veszi észre. A felkelés kitöréséhez ugyanis kellenek olyanok, akik nemcsak elolvassák az írást, de meg is értik, s mernek is cselekedni. Hermann Róbert történész írása a Reformátusok Lapjából.
Az 1848–49-es szabadságharc olyan fényes csillag, amely már egy és háromnegyed évszázada mutatja az utat nekünk, mai magyaroknak. Ne hagyjuk hát feledésbe merülni történeteit, hírneves és hétköznapi hőseinek és tetteiknek dicső emlékét! Faggyas Sándor írása a Reformátusok Lapjából.
Ez az időszak emlékeztet bennünket Jézusnak arra a negyven napjára, amikor a pusztában „csak beszélgetett” az Atyjával. Csendben, a természet lágy ölén, étlen-szomjan, hogy semmi se vonja el a figyelmét arról a kapcsolatról, amely számára olyan fontos volt. Tóth Viktória, az Abaújvári és a Pányoki Református Egyházközség lelkipásztora, a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön börtönmissziós lelkészének írása a Reformátusok Lapjából.
Bachot az ötödik evangélistaként is szokták emlegetni, művei pedig alkalmasak arra is, hogy mindannyiunkat közös imára, közös elmélyedésre hívjanak a zenében, az egyetlen világnyelvben – véli Kovács Zalán László tubaművész, a tízesztendős Bach Mindenkinek Fesztivál igazgatója. A jubileumi programsorozathoz idén gyülekezetek is csatlakozhatnak.
Szűcs Ferenc igehirdetései ma is aktuálisak, érthetők, mértékadók, hitelesek és gyógyító erejűek. A Kövekből fiak című prédikációskötet bemutatóján jártunk.
Földünk egy finomhangolt rendszer eredménye, élő bolygóként folyamatos mozgásban van, a felszín alatt is. Ezt kutatja a földtudomány. Napjaink korszerű eszközeivel szinte azonnal látható, hogy hol, milyen mértékben mozog a föld. A geológia nem elvont fogalom, hanem a társadalom számára is hasznos ismereteket nyújt élőhelyünk erőforrásairól, a lehetséges veszélyekről. Kell-e tartanunk a földrengésektől? Hogyan fér meg hit és tudomány a szakember életében? Kovács István geológussal beszélgettünk.
A szorongás leggyakoribb kiváltó oka a biztonságérzet csökkenése – állítja Kuna-Várhelyi Gábor pszichológus a Világ/nézet legfrissebb adásában. A műsorban a szorongás tüneteiről és kezelési lehetőségeiről is szó esik, valamint kiderül az is, hogy a társas támogatás hiánya súlyosbíthatja a szorongást. Ezért hangsúlyozza a szakember a megtartó közösségek fontosságát a szorongás és a félelmek leküzdésében.
Böjt kezdetén a sárospataki görögkatolikus templom előtt egy nagy méretű táblán megjelent a keresztre feszítés ikonja. A templom mellett két középiskola is van, az ikonok megjelenése, változása természetszerűleg kérdéseket vetett fel a diákokban, járókelőkben: mi akar ez lenni? Nagy Károly Zsolt írása a Reformátusok Lapjából.
Beiktatták hivatalába Magyaroroszág új köztársasági elnökét, Sulyok Tamást. Az eseményen a történelmi egyházak vezetői, köztük Pásztor Dániel püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi alelnöke kért áldást az államfő munkájára.
Öt felekezet négyszáz roma híve találkozott a gazdagréti református templomban, ahol sok dicsőítéssel, bizonyságtétellel és imádsággal azt a témát járták körbe, hogy kié a hatalom. Az idei már a kilencedik találkozó volt, amelyen a református, evangélikus, baptista, metodista és a pünkösdi egyház cigánymisszóinak tagjai egy teljes napot együtt tölthettek, megismerkedhettek és együtt dicsérhették az Urat. Isten Igéjét Berki András, a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió lelkipásztora hirdette.
Sok önjelölt művész számára is üzenetértékű lehet az a szerénység, alázat, hit, amellyel Juha Richárd szobrászművész él és alkot. Gyakran mondogatja is: az ember először alkot, tevékenykedik a művészet szférájában, és csak „idővel érik művésszé”. Életes humora és tanítandó alkotói alázata termékeny szimbiózisban él. Relief- és szoborportréi az alanyok alkotói és lelki énjének titkait együttesen faggatják, és lényegükben ragadják meg. A Munkácsy-díjas alkotó műveinek egész sora ékesít honi intézményeket, köztereket az anyaországban és azon kívül, Európában, sőt a tengerentúlon is.
A másikért mondott ima sem banki tranzakció, erősít meg Bacskai Bálint, hogy el is higgyük, amit amúgy tudunk: Istennél semmit sem erőszakolhatunk vagy zsarolhatunk ki. Figyelmeztet: sokunkat megtéveszt a gondolat, hogy ha megoldódnának a problémáink, teljes lenne az életünk. A lelkipásztor arra buzdít, imádkozzunk magunknak és másoknak is örömöt hozó dolgokért, Isten szívesen ajándékoz ugyanis meg bennünket. A józsefvárosi gyülekezet vezetőjét arról is kérdeztük, függ-e az imánk meghallgatása a kitartásunktól.
A nőben nincs vonzóbb annál, mint amikor csakis Jézus fényét akarja visszatükrözni, véli Csillag Virág szokolyai lelkészfeleség. Az óvodapedagógus szerint számtalanszor kergetünk álmokat, pedig inkább azokkal a lehetőségekkel kellene sáfárkodnunk, amink van: jobb feleségnek és anyának lenni.
Hogyan lehet Isten leánygyermeke egyszerre szép és magabiztos anélkül, hogy megbotránkoztasson vagy kihívó legyen? Hogyan lehet úgy erős, hogy közben nem durva? Hogyan láthatod sebezhetőségét anélkül, hogy közben belefulladna a bánatba? Nőként magam is sokszor gondolkozom ezen, a kérdések megválaszolásához a könyvek könyvét, a Bibliát is segítségül hívtam.
Százéves fenyő és a jövő iránti reménység, a fiatalok bizonyságtétele és az idősek padja egyaránt megférhet a templomban, ha eléggé szeretetteli egy közösség. A dadi református gyülekezet számontartja a korábbi szolgálókat, a hajdani ülésrendet, az egyik bejárat melletti szégyenkövet, amelynek párja már a Pannonia Reformata Múzeumot gazdagítja. Mindezek mellett azért dolgozik, hogy ne csak múltja, hanem reményteli jövője is legyen a gyülekezetnek, a településnek és a régiónak.
Amikor a hívő embernek családja lesz, újra kell terveznie a templomba járását. Sokan ilyenkor elköltöznek nagyobb lakásba, kisebb településre. És nemcsak a környezetük változik meg, hanem az igényeik is módosulnak. Más lesz az életritmusuk, a dolgos hétköznapok után új értelmet nyernek a hétvégék, és már nem csak a saját szükségletük fontos. A gyülekezetbe járásnál az is szempont lesz, hogy az édesapán kívül a csecsemőt ringató édesanya, az óvodás és az iskolás gyermek is megtalálja-e a helyét. A Délegyházi Református Egyházközség lelkésze, Sáska Attila szolgálata kezdete óta, nyolc éve éppen ezen dolgozik.
Kedves Testvérem, te kivel vagy szövetségben? Nem valami ellen szövetkezve, nem valami öncélú dologért, hanem szövetségben az Isten által neked rendelt küldetésben. Ki van veled?
Mert Isten veled akar szövetségre lépni. Ahogyan kijelentette ezt Nóénak, Ábrahámnak, Mózesnek és népének, úgy Krisztusban neked is. Hiszen bár nem éltél még e föld színén, már érted megszületett – meghalt és feltámadt. Gér Andrása írása a Reformátusok Lapjából.
Nagyböjtben vagyunk. Nagypéntekre és a feltámadás ünnepére készülünk. Nagypénteken közösségben élhetjük át, hogy az érettünk meghalt és feltámadott Jézus Krisztus szabadító és újjászülő hatalma által a halál csöndje után megszólal az élet üzenete.
Böjti készülődésünket megterhelik a mindannyiunk által ismert kegyelmi ügy következményei.
Napjainkban sok mindent „jól csinálunk” keresztyén emberként. Eszünk ágában sincs istenszobrokat építeni vagy éppen felhúzni egy templomot, házi oltárt valamilyen „idegen istennek”, de még csak egy sarkot sem különítünk el az otthonunkban, ahol bármilyen módon testbe kényszerítenénk az Örökkévalót. Mégsem hiszem, hogy a modern életben bármivel is távolabb lennénk a bálványimádástól, mint az Ószövetség emberei voltak. Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
Egy harminckét éves férfi egy motorkerékpáros túrán jött rá véglegesen: hisz Jézus Krisztusban. Ez volt Clive Staples Lewis, az ismert író, filozófus, teológus – akinek a Narnia krónikái könyvsorozatot is köszönhetjük –, pontosabban egy pillanatkép az életéből, amelyet egyaránt jellemez a gyermeki hit elvesztése és a felnőttkori visszatalálás Istenhez.