Példaértékű diakóniai munka folyik a mezőörsi gyülekezetben, a református közösség az Ujvári János Református Szeretetotthon fenntartójaként öt intézményegységben végzi szolgálatát. Az egyházközség a diakóniai szolgálat mellett nevelési és oktatási feladatokat is ellát, mivel néhány éve az önkormányzattól átvették a helyi óvodát is. Ez hamarosan minibölcsődével bővül.
Az óvodáskorú gyermek nevelésének legfontosabb kiindulópontja a biztonság, amelyet
Isten oltalmában talál meg. Mitől keresztyén egy óvoda? Mik az óvodai katechézis sajátosságai? Milyen támogatásokat kapnak az intézmények az óvodai hitélethez?
Máshol vannak a hangsúlyok a Lovasberényi Református Egyházközségben. A folyamatosan – fizikailag és lelkileg is – fejlődő közösségben kiemelt szerepet kap egymás megsegítése, és az evangéliumi üzenet eljuttatása a lehető legtöbb emberhez. Épp emiatt várták május 15-ét, amikor a Kossuth rádió közvetítette a vértesaljai település református templomában elhangzó istentiszteletet.
Templomtoronyból, öreg szekrények mélyéről mentett meg történelmi jelentőségű iratokat a Kárpátaljai Református Egyház (KRE) Levéltára és Múzeuma, amely egybegyűjti, feldolgozza és kutathatóvá teszi a kerület gyülekezeteinek ránk maradt jegyzőkönyveit, zsinati körleveleit, határozatait. A sokszor nehezen olvasható szövegek olykor vidám, máskor könnyfacsaró történeteket örökítenek meg.
A depresszióból felállva még hitelesebben szolgálhat a prédikátor gyülekezete előtt, mert a saját bőrén tapasztalta meg a szenvedést, és megélte Isten szabadítását. Bodó Sára református lelkipásztor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető tanára szerint a krízisekből kétfelé ágazhat az út.
A mennybemenetel története a földön folytatódik. Feladatom továbbadni a Jézusra való rácsodálkozásomból származó örömömet, amelyet a mennybemenetel ünnepén érzek – véli Kovács Gergő, a Hold utcai református gyülekezet beosztott lelkipásztora, a Baár–Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium némettanára.
Mindig elgondolkoztat, amikor egy-egy jól ismert, sokat idézett Ige (újra) a székhez tapaszt. Néhány hónapja történt, ahogy Pál római levelét lapozgattam. Az első oldaltól nem tudtam szabadulni. Talán az agyam játszik velem? Kádár Tamás György lelkész gondolatai.
B. Tóth Klára festőművész, restaurátor, költő a Baár–Madas Református Gimnázium olyan vizuálisalkotókör-vezetője, aki már az ifjú növendékek művészi szabadságát is tisztelte. Komolyan és sokat tanított nekik. Kereszthalász című alkotását mutatjuk be közelebbről.
A család a legkilátástalanabb helyzetekben is megtart, a tékozló fiakat is visszafogadja. Korunk azonban szétesőként jellemzi a 21. század családmodelljét. Az „Isten előbb szeretett minket” című könyv szerzőjével, Fodorné Ablonczy Margit lelkésszel, családterapeutával a család mai szerepét is meghatározzuk.
Kevesen tudják, hogy a Reformátusok Lapjában megjelenő mesék illusztrátora nemzetközileg elismert grafikusművész, könyvillusztrátor, számos díj birtokosa. Nagyszebenben született, az erdélyi szászok egykori központjában, Brassóban nőtt fel. De hogyan jutott el az anyaországba? Ezekről is beszélgettünk Damó István képzőművész-grafikussal.
A Hit-Vallás sorozat előző cikkében Isten különös kijelentéséről, azaz a Bibliának az ihletettségéről, tekintélyéről és tévedhetetlenségéről volt szó. Most nézzük meg, kicsoda az az Isten, akit a Bibliából ismerhetünk meg. Molnár Ambrus publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
A nagy nevetésekre emlékszem, a derűjére, a mély hitére, az egyháza iránt érzett féltő szeretetére, és az erőre, amely nagybetegen is áradt belőle élete utolsó hónapjaiban. Így maradt meg bennem Sipos Ete Álmos lelkipásztor, a református egyház meghatározó alakja, a Biblia Szövetség egykori főtitkára.
Sipos Ete Álmos lelkipásztor öröksége laikusok és egyházi vezetők generációiban él tovább, akiknek hitét szolgálatán, előadásain, könyvein keresztül formálta és erősítette. Isten több mint fél évszázadon át használta, hogy a bibliai keresztyénség életet megváltoztató igazságait hirdesse. Ezen a napon lenne 85 éves. Az évforduló alkalmából portréját ezúttal a hozzá legközelebb állók visszaemlékezéseiből rajzoljuk meg.
Történelmünk egyik kiemelkedő korszakában élt – a kétszáz éve született – Lónyay Menyhért, aki minisztersége és miniszterelnöksége idején sem feledkezett meg a protestáns közösségek védelméről. A református szórvány védelmezője volt, és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap egyik számát is bevonták miatta. Élete fő művének mégis azt tartotta, hogy részt vett a református egyházi közalap létrehozásában. Kovács Kálmán Árpád publicisztikája a Reformátusok lapjából.
Új egyházi alaptörvényt fogadott el a Zsinat legutóbbi, áprilisi ülésén. Az alkotmány korábbi számos módosítása után az egyházi vezetők úgy látták, nem módosításra, hanem új törvényre van szükség. Az újonnan elfogadott egyházi alkotmány május elsején lépett hatályba. Nemes Pál jogászt, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnokát a változások megmagyarázására kérte fel a Reformátusok Lapja.
A szeretet soha el nem múlik. De néha renoválásra szorulhat. Pál apostol „szeretethimnuszának” sorai olvashatóak a debreceni Nagyállomás lépcsőin, ám az időjárás már kikezdte a feliratokat. Ennek kapcsán elmélkedett Vitéz Ferenc az utazásról és a szeretet megújításának szükségességéről. Publicisztika a Reformátusok Lapjából.
Isten teremtett világának ajándékai a fák. Viczián Zsófiával, a Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem című könyv szerzőjével a főváros mesélő óriásait kerestük fel. – Illényi Éva riportjával a madarak és fák napját is köszöntjük.
Hompoth-Zolnai Ildikó fiatalon megözvegyült, és egyedül maradt két kicsi gyerekkel. Az egyik fia autista, Ildikó pedig súlyos tüdőbetegséggel él. A sok nehézség nem törte meg, újra férjhez ment, három fiúgyermeket nevel, a mátészalkai református általános iskolában tanít, valamint bútorokat fest. Az asszony, aki a rengeteg fájdalomból virágot teremt, sokunk számára példa lehet.
Megharcoltam az Úrral, hogy el tudjam fogadni, van „elég jó anya” is – mondja Kazamárné Baráth Csilla. A négygyermekes édesanya nőiességének kiteljesedését látja ebben a hivatásban. Várandósságról, nevelési elvekről és a családban megélt hitről beszélt.
Több mint háromszáz református templomban a mai napig láthatók festett kazettás mennyezetek. Gelsei Sándorra nagy hatással volt a népi vallásos művészetnek ez a formája. Annyira, hogy nemcsak tanulmányozza, hanem meg is festi a fatáblákat. Munkái láthatók a noszvaji és az egerszalóki református templomban is.