Scheiber Sándor-díjat vehetett át Egeresi László Sándor egyetemi docens, a Károli Gáspár Református Egyetem Ószövetségi Tanszékének tanára a modern hebraisztika legújabb eredményeit összegző Bibliai héber–magyar szótár megalkotásáért.
Református zenész vagyok, ebbe születtem bele – vallja Draskóczy Lídia hegedűművész és tanár. A Tázló Együttessel május 27-én, szombaton lép fel a XVIII. Református Zenei Fesztiválon, ahol moldvai csángó zenével és tánccal várják a közönséget. Küldetéseként fogalmazta meg a hagyományőrzés és a zene szeretetének átadását. Draskóczy Lídiával beszélgettünk.
Lelkésznők és lelkésznék találkozhattak egymással és válhattak egymás számára kölcsönösen megtartó erővé közös hivatásukban és szolgálatuk kihívásaiban. Miért léptem erre az útra, és mi tart meg az elhívásomban? – beszélgetéseikben elsősorban ezt a kérdést járták körül a résztvevők, mélyebbre nézve azonban a kérdés mögött számos más kétely, nehézség, de megoldás is felmerült.
Idén második alkalommal rendezték meg május 18–21. között a Debreceni Református Napokat. Bíró-Polgár Mariann szervezőt kérdeztük arról, hogyan jeleníti meg a négynapos rendezvény a reformátusság sokszínűségét.
A kölcsönös örömmegosztás, egymás megsegítése, lelki megmelengetése folyamatosan életben tart egy kapcsolatot – hallom egy hatgyermekes, bizonyságtevő református házaspártól a Veszprém vármegyei Halimbán. A feleség a falu polgármestere, a férj neves történész. Szó esik a környék hely- és egyháztörténetéről, isten- és párkapcsolatról, de még a bakonyi gyógyfüvekről is.
Százhúsz éve annak, hogy Biberauer Richárd hitoktató és felesége, Vischer Márta megalapították a Filadelfia Diakonisszaszövetséget. Ebből az alkalomból a Magyar Református Szeretetszolgálat koszorúzással egybekötött megemlékezést szervezett május 22-én. Az alkalomnak a Bodoky Richárd terem adott otthont a szervezet székházában.
Köntös László volt dunántúli főjegyző kerek születésnapjára jelentetett meg szerzői kötetet egyházkerülete Hittem, azért szóltam címmel. Steinbach József püspök írása a Reformátusok Lapjából.
A XVIII. Református Zenei Fesztivál ragaszkodik a hagyományokhoz, egyben a megújulás iránti igényt is képviseli. Nem csupán kikapcsolódási, szórakozási lehetőség, hanem missziós eszköz is. Az idei programsorozat fellépőinek több mint fele református. Szellemi kincseink bemutatásával azokat is igyekszik megszólítani, akik szeretnének utat találni egyházunkhoz. Szávay Lászlóval, a fesztivál operatív vezetőjével beszélgettünk.
Május utolsó hévégéjén rendezik meg a XVIII. Református Zenei Fesztivált, amely idén a hagyományok megőrzése mellett a fiatalítást tűzte ki célul. A rendezvény művészeti vezetőjével, Tóth Endrével, valamint a szervező Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetőjével, Zila Gáborral beszélgettünk.
Harminc kilométert is megtesz, hogy egy reformátusnak igei üzenetet vihessen. A gyülekezet magjának a maradékot véli, hiszen abból sarjad újra az élet. Németh Judit a szórványban végzett harmincnégy évnyi lelkipásztori szolgálatáért kapta meg tavaly a Dobos Károly-díjat, a kitüntetést idén május elején vehette át a Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlésén.
Meglepő beharangozó videóval jelentkeztek a XVIII. Református Zenei Fesztivál szervezői egy héttel az esemény előtt. A zenés klipben hol metrókocsiban, hol villamoson csendül fel az Itt van Isten köztünk kezdetű református ének, és persze a zenei kíséret sem marad el.
A Nagyerdei Stadion ad otthont a Tiszántúl legnagyobb városában a keresztyén könnyűzenei találkozónak június 10-én. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke szerint a sokhangú keresztyénséget fogja kihangosítani a koncert és azok a megszólalások, amelyek helyet kapnak az alkalmon. A szervezők adományt is gyűjtenek az ukrajnai háborús viszonyok enyhítésére.
Több mint száz éve alapították, ma is meghatározó szerepet tölt be a református középiskolás diákok életében, kálvinista identitásuk kialakulásában és megőrzésében a Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom. Kovács Dia iskolalelkész, az SDG munkatársa szerint amellett, hogy újra a belmisszióra koncentrálnak, fel akarják éleszteni a Covid miatt széthullott kapcsolatokat a határon túli középiskolákkal is.
A mennybemenetel ünnepe az üdvtörténeti ünnepek hamupipőkéje. Elhanyagolt, színét vesztett, árvácska, pedig különleges jelentősége van. Kálvin szerint a mennybemenetel „a mi hitünk egyik legfőbb alaptétele”. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
Egyházunkban sok évtizedes hagyománya van a nyári kántorképző tanfolyamoknak. Idén júliusban Budapesten, Debrecenben, Pápán és Sárospatakon tartanak képzéseket. Többek között ezek az intenzív kurzusok készítik fel a jelentkezőket a kántori szolgálatra.
A Szentháromság Istenbe vetett hitünk talán legnehezebben megfogható tétele a Szentlélek Úristenre vonatkozik. Ugyanakkor éppen a róla szóló tan és személyesen ő óvja meg a keresztyén hívőt a tévelygéstől, hogy dualista módon szembe állítsa az Atyát és a Fiút, vagy Istenre pusztán az univerzum távol lévő uraként tekintsen. Papp Márton lelkipásztor gondolatai.
Új zenei központként kér helyet magának Mezőtúr egyházunk térképén, ahol a tavaly nagypénteken előadott Szenci-passió és más kiemelt zenei események után, idén negyedik alkalommal rendezték meg a Csenki Imre Országos Énekversenyt. A megméretés célja énekeskönyvi énekeink örökségének ápolása, valamint a népdalzsoltárok és más zsoltárdicséretek értékének felismertetése és népszerűsítése.
„…tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által üdvözítse a hívőket” – hangsúlyozza az apostol az első keresztyén gyülekezetek egyikének. Annak ellenére, hogy rengeteg és sokrétű teendője van egy lelkipásztornak a gyülekezet vezetése során, amit a legtöbben látnak és hallanak, az az igehirdetés. A prédikálási stílus kialakulásáról, szépségeiről és nehézségeiről kérdeztük Kocsev Miklóst, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánját.
Huszonegy állami gondozott gyermeket keresztelt meg a hétvégén Bódis Tamás, a Nyugat-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ intézményi lelkésze a Somogy megyei Kisbajomban. A helyben is szolgáló lelkész a környékbeli gyermekek keresztelésével reményt adott arra, hogy még szorosabb lehessen a kapcsolatuk az egyházzal, a kisbajomi gyülekezetre pedig mindig otthonukként tekinthessenek.
A reformáció korában alkotó Lucas Cranach német festő élete során kétszer is megfestette Alexandriai Szent Katalin legendáját, amelyek közül az egyik műnek magyar, sőt református vonatkozása is van: a Ráday utca 28. szám alatt található, míg a másik a Drezdai Állami Szépművészeti Múzeum tulajdona. A két festményt Petrőczi Éva mutatja be.