Az életben vannak vallott és követett értékeink, és ha a kettő között van is távolság, az lehetőség, hiszen vallott értékeink válhatnak iránytűvé: láthatjuk a fejlődési lehetőséget, növekedési potenciált, amelyhez fel kellene nőni – vallja Siba Balázs a Reformátusok Lapjában megjelent publicisztikájában.
Hálaadó istentiszteletre készülnek a nagyszokolyi reformátusok, akik templomuk és orgonájuk megújulásáért mondanak köszönetet. A gazdag történelmű egyházközség leginkább a gyermekekbe helyezi bizalmát, miközben szoros kapcsolatot ápol a környező települések református gyülekezeteivel. Álmuk, hogy egyszer újraindítsák a helyi református iskolát.
Biciklire szállt, halálra ítélték – írná talán valamelyik kattintásvadász mai oldal egy cikk címében arról, mi történt Gulyás Lajossal, a mártír lelkésszel az 1956-os forradalom idején és a következő évben. Június 16-a az 56-os mártírok emléknapja, ezen a napon a forradalom és szabadságharc mártír református lelkészeire is emlékezünk.
A kiválasztásról szóló tanítást sokan bibliai alapok nélküli sivár okoskodásnak tekintik. Nincs igazuk. Egyrészt van bibliai alapja. Nem egy és nem két, de több száz igeverset és igeszakaszt idézhetnénk, amelyek Isten minden emberi döntést és cselekvést megelőző, szuverén határozatait állítják elénk (Ef 1,4). Másrészt nem sivár. Már Isten tetteinek a felfedezése is örömöt szerez. Isten gondolataiba bepillantani egyenesen magával ragadja és megszédíti az embert (Jer 31,3). Erre ad lehetőséget a kiválasztás tanának megismerése.
– A Szentírás kihívások elé állít, de nem azt várja, hogy felőröljük magunkat a feladatainkban. Isten azt szeretné, ha célba is érnénk, nem csak azt, ha kimerülésig küzdenénk – vallja Tasha Chapman, a Covenant Theological Seminary oktatója. A kutatóval a lelkipásztori hivatásról, illetve a reziliencia szolgálatban betöltött szerepéről beszélgettünk.
Ha nyár, akkor Szárszó! Idén is megnyitja kapuit a Reformátusok Szárszói Konferenciája, amely augusztus 10–13. között várja a keresztyén értékrend mellett elkötelezetteket – hívja fel a figyelmet a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány.
Szeretném, ha a református egyház a nevére venné, sajátjának érezné ezt a regényt – mondta Balog Zoltán Visky András Kitelepítés című könyvéről, amely kilenc hónap alatt öt kiadást ért meg. A mű nem véletlenül kelendő, az elmúlt évek egyik legérdekesebb olvasmánya, és a Ráday Házban tartott keddi beszélgetésen is tele volt a díszterem, egyetlen gombostűt sem lehetett volna leejteni. Az asztalnál a szerző mellett Ugron Zsolna írónő, Balog Zoltán református püspök és a moderátor, Ablonczy Bálint újságíró osztotta meg gondolatait a műről.
Napjainkban egyre több terület között osztjuk meg figyelmünket, amely egyre értékesebb – különösen az internet világában. Miért érnek el magas nézettséget azok, akik nem érdemlik meg? Honnan ered a figyelem iránti vágyunk? Lehet-e függeni mások figyelmétől, illetve mikortól beszélhetünk viselkedészavarról? Hogyan figyeljünk jól abban a korban, amelyben „a gyűlölet lájkokat és nézettséget hoz”?
Valamennyi művészet mélyén teológiai üzeneteket vél felfedezni, volt a Kálvin téri gyülekezet lelkésze, a keresztyén esztétika országos tudora és tanára, mindemellett animációsfilm-rendezőként olyan alkotásokon dolgozott, mint a Doktor Bubó, a Jankovics Marcell-féle János vitéz vagy az Oscar-díjas kisfilm, A légy. Békési Sándor teológussal, animációsfilm-művésszel a név nélküli alkotásról, az imádságos művészetekről, a tehetség kötelezettségéről és egy befejezetlenül maradt Leonardo-mesterműről beszélgettünk.
XVI. Benedek pápa Európa-víziójáról és társadalomkritikájáról tartottak nemzetközi konferenciát Önazonosság és éltető forrás címmel Budapesten, a Don Bosco Közösségi Házban. Az eseményen három magyar egyházi elöljáró, Balog Zoltán református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája és Martos Levente Balázs, az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke vitatta meg ökumenikus szemszögből a pápa szellemi örökségét.
Történetükkel bizonyára nincsenek egyedül: egészséget kértek Istentől, de csak részben kaptak, pedig gyógyító ígéretére hittel támaszkodtak. Érezhetnék becsapva magukat, nem teszik. Hiszik, hogy Isten másképpen mér, és a lélek gyógyulásánál nincs fontosabb. Hajdú Csabáné Katalin hatvankilenc évesen megnyitja előttünk nemcsak budapesti házának, de élete mélységeinek ajtaját is. Azok közé a szülők közé tartozik, akik értelmi fogyatékos gyermekükkel a nehezebb utat választották: az együttélést. Vigyázat, az ajtókeret alacsony, legyünk alázattal!
Elveszítheti-e egy lelkész a hangját Isten előtt? Mennyiben különbözik a gyülekezet előtt elmondott ima és az otthoni? Hogyan élhetjük át a szüntelen imádságban való élet szabadságát? Az imádság témáját jártuk körbe egy lelkipásztor szemszögéből. Hajdúné Tóth Lívia lelkésszel, hittanoktatóval beszélgettünk.
A közösségi média hihetetlenül gyorsan beszivárgott hétköznapjainkba, áthatja a politikát, a munkahelyi és a családi életet. Annyira beleszövődött a mindennapi életünkbe, hogy mint hal a vizet, már észre sem vesszük, csak folyamatosan fogyasztjuk, és a szokásainkkal kapcsolatos figyelmeztetésekre is immunissá válunk. Néhány napja az Egyesült Államok tiszti főorvosa, Vivek Murthy nyilatkozatot adott ki, amelyben azonnali cselekvést igénylő közegészségügyi problémára hívta fel az ország figyelmét.
A szentek, költők, az egyházi és állami példaképek magyar kultúrában betöltött helyéről és szerepéről volt szó a legutóbbi Szólj be a papnak! esten. Mire jók a példaképek? Miért vágyunk hősökre? Hogyan viszonyulunk hozzájuk? A többi között ezekről beszélgettek az est vendégei: Martos Levente Balázs esztergom–budapesti segédpüspök, Török László református lelkész, valamint Korányi András evangélikus lelkész és Ungváry Krisztián történész. A moderátor Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője volt.
Kevéssel a második világháború után egy fiatal japán férfi levelet kap, hogy régi francia levelezőtársa meglátogatja. Megérkezik egy furcsa szerzet. A történetből kikerekedik, hogy a főhős egyszerűen jó, de igazán és belülről, ösztönösen és tisztán. Minél több ember megismerésének vágya hajtotta ilyen messze földre, pedig alig beszéli a helyi nyelvet. Bella Péter lelkipásztor gondolatai a Csodálatos bolond című könyvről.
Tudták, hogy kis közösségi rádióknál a helyi hírek elsőbbséget élveznek az országos értékűeknél? A rádiózás háttérműfaj, sokan vezetés vagy mosogatás közben hallgatják. Az élet minden területének hangot ad, a születésnek és a halálnak is. Mi az előbbivel foglalkozunk most, tizedik születésnapját ünnepeli a kárpátaljai Pulzus Rádió, bár története több mint húszéves: Ukrajnában a református rádiózás fogalma a kétezres évek elején jelent meg, de az útkeresés huszonhárom évvel ezelőtt Erdélyből indult.
Mintha maga a Teremtő intézte volna úgy, hogy rombolhassuk azokat a falakat, amelyek elválasztják ezt a hamisítatlan, ősi magyar zenét a mai ember kultúrájától – véli Hamar Dániel, a kereken ötvenéves Muzsikás együttes vezetője. Az interjúban szó esik a világhírű zenekar pályaívéről, az erdélyi népzene református vonásairól, de arról is, hogyan ébresztette fel Hamar Dániel hitét az őt elérő súlyos betegség, miért él hosszú ideje boldog házasságban.
Isten szőlőskertjében dolgozni türelemre és alázatosságra nevel – véli Szabó Gábor, a Dunántúli Református Egyházkerület világi főjegyzője, a Fehérvárcsurgói Református Egyházközség főgondnoka. A presbiterválasztás előtt gyülekezetépítésről, missziós feladatokról és a kihívásokról is beszélgettünk.
– Isten országának frontembere megtérése, újjászületése óta Jézus Krisztus kegyelméből kivételesen gazdag szolgáló életet tudhat magáénak. Élete minden ideje elsősorban másokért és másoknak szólt. Ez a keresztyén élet egyik alaptörvénye – ezekkel a szavakkal méltatta köszöntőlevelében Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke D. Szabó Dani bácsit a 90. születésnapja alkalmából szombaton a budapesti Ráday Házban.
„Mindnyájunkban, színházszerető emberekben időről időre felmerül a kérdés: mi az, amit a színház ad? Én azt gondolom, hogy hitet, az életbe vetett hitet és ennek örömét” – vallja Bakos-Kiss Gábor, a Győri Nemzeti Színház igazgatója.