A felkészülésre fordított idő és a szolgálatban szerzett tapasztalat ugyanolyan hangsúllyal bír a lelkipásztorok saját hangjának megtalálásához – fogalmaz Komlósi Péter Attila református lelkipásztor. Véleménye szerint a prédikációban nélkülözhetetlen a tartalomhoz megtalálni azt a formát, amely által élővé válhat az üzenet. A Szemeretelepi Református Egyházközség lelkészét a lelkipásztori hivatás éve alkalmából kérdeztük.
„Van valami, amiről nem beszélünk értékként, pedig kellene, mert a legnagyobb, folyamatosan kamatozó vagyonunk, ráadásul független a gazdasági helyzettől” – írja Bella Péter győrújbarát-ménfőcsanaki lelkipásztor a Reformátusok Lapjában.
„Okos enged, szamár szenved” – tanítják a szülők a gyermekeknek a közmondást, amit felnőttként így is alkalmazunk: „Minek magyaráznám el, ha úgyse fogják fel.” Hiszen egyszerűbb mosolyogva félreállni, haragtartóan elkerülni a másikat vagy éppen arctalanul kommentháborúkat vívni, mint szemtől szembe meghallgatni, hogy a másik tényleg azt gondolja-e a dolgokról, amit mi feltételezünk, hogy ő gondol. Már a Biblia korában is voltak hasonló konfliktusok, amelyeket valahogy rendezni kellett.
Az embernek meg kell találnia azokat a kikapcsolódási, feltöltődési lehetőségeket, amelyek akkor is építik a lelkét, amikor a teste a visszafordíthatatlan idősödés útján jár már – állítja Rusz Edit klinikai szakpszichológus. Vele beszélgetett az öregedésről Molnár Ambrus a Világ/Nézet legutóbbi adásában.
A zene ördögi szimbólumától, amelytől a hátunkon is feláll a szőr, eljutunk a gyönyörű feloldásig, a tiszta összhanghoz, amelyben ott az isteni béke. Marczi Ernő szerint a nyitott kérdésekkel olykor nagyobb hatást érünk el, mint a megválaszoltakkal, és ez a zenében is így van. Néha érdemes istentisztelet végén az orgonajáték feszültségét feloldatlanul hagyni, ezzel segítve az elhangzottak mélyebb átgondolását. A mezőtúri kántor-karnagy úgy véli, ha a zenében nem a bibliai ihletettségű szöveg a hangsúlyos, származhat az bármilyen híres zeneszerzőtől, nincs helye a liturgiában.
Szerethető vagyok-e, szép vagyok-e, a létezésem szükséges-e? Sokan elégedetlenek külsejükkel, és éppen ezért boldogtalanok. Az önbizalom és önazonosság kéz a kézben jár, de miért ekkora misztérium a szépség?
Szelíd. Sokszor hangzott el ez a szó, ha róla beszéltek. Máig számontartják a hitét, elszántságát, odaadását. Amikor a Bethesda főigazgató-főorvosa lett, az első pillanattól a gyógyítók közösségét, az együttműködésüket állította a középpontba a gyógyítás érdekében. Az emberre egészként tekintett, így kezelte és gyógyította testileg-lelkileg. Dizseri Tamásra lánya, Ágnes és testvére, Dizseri Márta emlékezik.
A lelkipásztor egy-egy település gyülekezetének évekre, akár évtizedekre elkötelezett őrállója, aki kötődésben, lokálpatriotizmusban is az egyik élenjárója saját lakóhelye közösségének. Magyar protestáns teológiai örökségünk, hogy a lelkipásztorok általában tisztában vannak a vidéki társadalmi viszonyokkal és folyamatokkal. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
Második alkalommal rendezték meg püspöki titkárok és irodavezetők ökumenikus találkozóját. A Hegy elnevezésű program résztvevőit idén a Magyarországi Evangélikus Egyház a Luther Otthon épületében látta vendégül. A szakmai tapasztalatcserére és a kötetlen, testvéri beszélgetésre is lehetőséget adó eseményen hivatásgondozásról, az egyház és nyilvánosság kapcsolatáról hallhattak előadásokat a hazai történelmi egyházakban szolgáló munkatársak.
Háromezer roma származású fogvatartott kivégzésével számolták fel az auschwitzi cigánytábort 1944. augusztus 2-án. Az európai romák ezen a napon emlékeznek a holokausztban meggyilkolt áldozatokra, ahogy ők nevezik: a pharrajimosra.
Keresztyénség és politika református nézőpontból címmel közölt írást Gér András zsinati tanácsos a Kommentár folyóirat idei második számában, amely kiemelten foglalkozik azzal, hogyan vegyen részt egy keresztyén ember a politikában, és hogyan tekintsen rá. A tanulmányról Gér Andrást kérdeztük.
Az ember sokkal több annál, mint amennyi látszik belőle, mégis abba az irányba halad a világ, hogy külsőségek alapján bélyegezzük meg egymást. Mindeközben a függőségek is sorra ejtik rabul a kapaszkodót keresőket, és már a nemi szerepek is megkérdőjeleződnek. Leginkább a társadalom legkisebb egysége, a család van krízisben. Erről is beszélget Krúdy Tamással, a Szent István Intézet vezető kutatójával Molnár Ambrus a Világ/nézet legújabb adásában.
B. Tóth Klára hitről, hűségről, műveltségről tanúskodó kötete egyszerre kincseskamra és ugyanakkor – festőművészi és írói énjéhez illően – sok színben villódzó kaleidoszkóp is gyerekkora helyszínéről, a Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott, állandó lakosait tekintve kicsi, de sok jelentős magyar írónak, költőnek, képzőművésznek alkotó körülményeket nyújtó Kisorosziról.
A keresztyének közt vannak a legpletykásabb, legsérültebb, legbántóbban viselkedő, önmagukat mindig jónak feltüntető személyek. Persze én jó keresztyén vagyok, sőt a legjobb. Vagy lehet, hogy csak azért figyelem annyira a mások szemében lévő szálkát, mert nem vettem még észre a sajátomban a gerendát?
Az élet kérdéseire adott elméleti keresztyén válaszaink a krízisben válnak kézzelfoghatóvá – vélekedik Prikler György vállalkozó, tanár, kenutúra-vezető. Felesége, Ágnes pedagógus, aki az öniróniát Isten ajándékának véli, amellyel megalázó helyzeteket is átvészelhetünk. A Szeged-Újszegedi, valamint a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség tagjait a Szigetközben látogattuk meg.
Apja elvesztése miatt már egészen fiatalon a családfenntartó szerepébe kényszerült, de tehetségét akkor sem tékozolta el Mészáros János Elek. Az agrármérnökből lett énekes Isten elhívására és barátai biztatására jelentkezett a Csillag születik című tehetségkutatóba, amit meg is nyert. Azóta sok minden megváltozott az életében, de a legfontosabb nem: ugyanúgy Jézus követője maradt.
„A »homo religiosus« alkotó fölismerni és megérteni szeretne (a Krisztus-történet eseményében, a megváltásban látva meg a teremtett szépet), versében pedig az a megismerési folyamat tükröződik, ahogy a teremtés ismeretéből istenismeret lesz” – írja Vitéz Ferenc, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének vezetője a Reformátusok Lapjában.
Milyen kérdések mentén nem szabad szétszakadnia egy gyülekezetnek, illetve mely témákban nem köthet kompromisszumot egy keresztyén közösség? Cikkünkben többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ bibliai példák alapján.
Hogyan válhat Isten eszközévé egy temetésen elmondott prédikáció? Melyek a klasszikus evangelizáció legjelentősebb akadályai manapság? Molnár Sándor lelkipásztorral beszélgettünk tapasztalatairól.