Az alábbiakban szó szerint közöljük Balog Zoltán püspök pápalátogatás kapcsán elmondott imádságát. A fohász a Ráday Házban hangzott el, mivel a Hold utcai Református Egyházközség istentiszteletét a pápalátogatás miatti lezárások következtében át kellett helyezni.
Bár az egyetemes papság nagyon rokonszenves és sokak által gyakorolt elve egyházunkban meglehetősen közismert, az már sokkal kevésbé, hogy előfordult egyház- és színháztörténetünkben az a nem mindennapi eset, amikor ennek gyakorlója országos hírű színész volt.
Nemzetközi szinten jegyzett magyar festőzsenik munkái láthatók egészen szeptemberig a Bibliamúzeumban. A Ráday utcai tárlat – amely egy igerészletet visel címeként: „…körülzártál engem...” – az érintés nélkülözhetetlenségét dolgozza fel több mint harminc alkotó képein keresztül.
Életünket az Istentől kapott talentumok határozzák meg, ezzel tudjuk valóban megszólítani embertársainkat – ezt vallja a Liszt Ferenc-díjas Pál István Szalonna. A Református vagyok első adásának vendége büszkén mesélt szüleiről, életútjáról, valamint arról, mit érez egy viski ember, amikor megpillantja a református templomot.
Mi az evangélium által ébresztett Krisztus-hitet tekintjük elsődlegesnek, az állam pedig a keresztyénség kultúrát és életmódot teremtő erejét. A pápa, mint a katolikus egyház és Vatikán Állam feje, mai beszédében mind a kettőt hangsúlyozta, s ennek kapcsán óvta az egyházat a hatalom túlzott közelségétől.
A Krisztus-hívők szent könyve, a Biblia maga is irodalmi alkotás – át- és átszövik az emberi lélek nyelvi formába öntött érzékeny és tiszta megnyilvánulásai. Váradi Ferenc irodalomtudós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának írása.
Lezajlott a XV. zsinati ciklus hetedik ülésszaka kedden és szerdán Balatonszárszón, az SDG Konferencia-központ nagytermében. Az egybegyűltek többek között elfogadták a lelkésztörvény, valamint az egyházi bíráskodásról szóló törvénymódosítás első és második olvasatát is.
Korunk nem bővelkedik sokoldalú pedagógusegyéniségekben. Különösen ritka, akinek szerteágazó tevékenységét nemcsak a humán visszaigazolás – régi tanítványok reflexióinak sora, előadásainak mindig nagy publikuma – tanúsítja, hanem az idő ténye is: szakterületeit évtizedek óta töretlenül műveli. Ozsváth Sándor művelődéstörténész, magyarságkutató ilyen egyéniség.
Százéves a Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség. A múlt vasárnapon hálaadó istentiszteletet tartottak ez alkalomból a kilencvenöt éves templomban, Balog Zoltán püspök igehirdetésével. A Reformátusok Lapja ezt megelőzően készített helyszíni riportot, hogy megismertesse az olvasókkal a nevezetes gyülekezet múltját és jelenét.
– A Biblia arra tanít minket, hogy a jövő a béke emberéé. Ferenc pápa a béke embere, és mi, magyarok is azok vagyunk – fogalmazott Novák Katalin a pápalátogatás előtt az Új Ember katolikus hetilapban és a Magyar Kurír katolikus hírportálon megjelent interjúban.
Azért ilyen magas a torony Wekerlén, hogy felhívja a figyelmet arra: üzenetünk van – mondta Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a száz éves Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség ünnepi istentiszteletén vasárnap. A wekerlei reformátusok a háború, a Tanácsköztársaság és Trianon után kezdtek gyülekezetalapításba és templomépítésbe.
Ki alkalmas presbiternek? Mit tegyen, akinek kétségei támadnak? Egyáltalán mi a presbitérium feladata? Bor Imre dunamelléki világi főjegyző, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség tavaly megválasztott elnöke arra emlékeztet, hogy a presbitérium nem csak egy adminisztratív szervezet, legfontosabb feladata a missziói parancs betöltése. Interjúnk a presbiterválasztás előtt.
Minden hónap utolsó péntekjén, elsőként április 28-án jelentkezik a Magyarországi Református Egyház portréműsora, amelyben ismert reformátusok beszélnek életükről és hitükről. A premieradás vendége Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas népzenész lesz – őt kérdezi Gundel Takács Gábor.
Az egyház és az azt körülvevő, paradigmaváltásokon keresztülmenő kultúra viszonyát újra kell gondolni, a missziós hálót újra kell fonni – véli Pocsaji Miklós, a Budapest-Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség lelkipásztora, a REform – egyház és közélet portál főszerkesztője, aki egy minapi mátraházi tanulmányi héten izgalmas előadást tartott a Budapest-Déli Református Egyházmegye lelkészeinek.
Lelkészeinket sokszor látjuk a szószéken, de hogy hogyan készül egy prédikáció, arról már kevesebbet tudunk. A témában Tikász Ábelt, a budapesti Gyulai Pál utcai református gyülekezet exmisszusát kérdeztük, aki a 2023-as Országos Tudományos Diákköri Konferencián első helyezést ért el Posztmodern és metamodern tendenciák a kortárs homiletikában címmel írt dolgozatával.
Üzenet húsvét után: Jézus nem hagyja az övéit. Utánuk megy, megszólít. Nem aláz meg, nem oktatja ki a tanítványait. A döntést rájuk bízza, komolyan veszik-e vagy sem. Berkesi Gábor, a Budapest-Pozsonyi úti Református Egyházközség lelkipásztorának írása.
– A józanságban megélt szenvedély pedig lehet maga a hit, bármilyen tudatmódosító szer helyett – állítja Bajcsi Norbert, aki hányatatott történetét, a ráckeresztúri drogterápiás otthon lakóinak egyik legmélyebb, legkíméletlenebb életútját tárja fel most megjelent önéletrajzi könyvében.
A Bibliában nem szerepel a „felépülő szenvedélybeteg” vagy a „szerhasználati zavarral küzdő”, mégis fölismerjük ezeket a mintákat, és mivel őket nagyon érdekli, hogyan élhetnek józanul és tisztán Isten segítségével, így ezeket a hangsúlyokat keressük az Igében is – mondja Hodánics Tamás kórházlelkész, addiktológiai konzultáns, az idén huszonöt éves Kecskeméti Kékkereszt Csoport segítője.
Felgyorsult társadalmunkban mindennapossá vált a munkahelyen, az iskolában vagy akár a boltban tapasztalt szorongás, stressz jelensége. Feszültséggel teli helyzeteknek mindannyian ki vagyunk téve. Sokan azonban nem mutatják belső szorongásaik jeleit, és sikeresen veszik az eléjük kerülő akadályokat. Mégis, az átélt stressz egészségük kárára lehet. Mit jelent a magasan funkcionáló stressz? Lehet-e a hit kapaszkodó a feszültséggel teli mindennapokban?
Hogy milyen király vonul be virágvasárnap, az nem kérdés, az viszont igen, meglátjuk-e, hogy nem lovon, hanem szamáron érkezik. Fodor Ferenc lelkipásztor, teológiai tanár szerint Jézus mindig kellő időben jön, nem késve és nem túl korán.