Érdemes megfigyelnünk ebben az énekben is azt az erőteljes tartalmi fokozást, amely versről-versre egyre mélyebben tárja fel Krisztus feltámadásának titkait.
E húsvéti ének lényegét a záró sorból kiindulva ragadhatjuk meg: a feltámadás gondolatkörében mozgó hálaadás és könyörgés, melynek szakaszait a Kyrie eleison refrén tagolja.
Rövid refrénje miatt jól tanítható, használható ének, hiszen a változó szövegeket felkészült csoport vagy szóló(k) énekelheti(k), míg a refrénbe mindenki be tud kapcsolódni.
E különleges, szokatlanságában is vonzó dallam húsvéti szövege csak a 20. század elején keletkezett. Mondanivalójának súlypontja 1Kor 15,14-gyel rokon gondolat.
Régi, még reformáció előtti latin nyelvű dallam, mely ma is friss hatású. Nem a húsvétkor történtek teológiai kifejtése szólal meg, hanem a Feltámadottal való találkozás élménye.
Virágvasárnapot csak a szenvedéssel és a kereszthalállal együtt érthetjük meg. Erre segít bennünket ez a hatodik századi latin himnusz, a nagyhét egyik központi éneke.
Az ünnep lényeges része, hogy olvasva vagy énekelve szemünk elé idézzük annak evangéliumi történetét, hogy újra meg újra mélyebben éljük és értsük meg a lényegét.
A nagypéntek titkához legméltóbb ének ez a hatodik századi latin himnusz, amely a keresztnek ezt a diadalmas titkát vallja meg és hirdeti a késő századokon át.
Krisztus keresztre feszítését és halálát kísérő természeti jelenségek drámai képeiből kiindulva az ének egyrészt Isten kegyelmét és az ember üdvözítéséért hozott áldozatát, másrészt az Ő közénk leszállását érzékelteti.