A pünkösdi történet tömör elbeszélése. Visszautal Krisztus tíz nappal korábban, mennybemenetelekor tett ígéretére: „erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek…” (ApCsel 1,8)
Legismertebb pünkösdi énekünk nem csupán ünnepi fohászkodás: konfirmációs istentiszteleten, tanévnyitón vagy igehirdetésre készülve is gyakran száll Istenhez a pünkösdi csoda ismételt megtapasztalásáért szóló könyörgés.
Huszár Gál első énekeskönyvének végén található, a Szentlélek Istenhez szóló könyörgés. Dallamául a Jövel, Szentlélek Isten, mely az énekeskönyv előző oldalán található, így nem szerepel újra.
A Veni creator Spiritus pünkösdi himnusz a 809-ben tartott aacheni zsinatra készült. E zsinat nevezetes döntése volt, hogy a niceai hitvallás harmadik szakaszába később betoldott „filioque” szó használatát a nyugati keresztyénségen belül elfogadtatta.
Batizi András tíz versszakos éneke mint egy himnikusan zengő óda magasztalja a Szentlélek Úr Istent. E négyszázötven éves szöveget nem koptatta el az idő.
A 148. zsoltár verses formája, mely az egész teremtett világot hívja Isten dicséretére és magasztalására. Az 1. vers második felében, de további versekben is néhány apró szövegmódosítás található.
A 95. zsoltár ünnepre, Isten dicséretére hív, ezért invitatorium-zsoltárnak is nevezik. E dallam és szöveg Huszár Gál 1574-es énekeskönyvében szerepel először e megjegyzéssel: „E psalmust mi ekképpen csináltuk ritmussal való énekben, akik csak magyar módra való versekkel akarják énekelni.”
Hívogatás Isten imádására, aki szabadításunk kősziklája, mindeneknek alkotója, a mi Urunk, ki úgy legelteti népét, mint pásztor a nyáját. Ha ő ma hív bennünket, jó volna, ha hallgatnánk a szavára és követnénk őt.
A menybe ment Krisztushoz intézett imádság; énekeskönyveinkben 1566-tól 1921-ig szerepelt. Középkori latin húsvéti énekből származó dallamának számos népzenei változatát is ismerjük, ezek közül a legelterjedtebbet Kodály Zoltán is feldolgozta Pünkösdölő – című kórusművének az elején. (
A feltámadott, mennyben uralkodó Krisztushoz mint győztes Királyhoz szól ez az ének, akinek – mivel már véghezvitte értünk váltságművét – dicsőséges visszatérését örömmel várjuk. Dallamára eddig is Krisztust dicsőítő szöveget énekeltünk.
Egyszerű, világos vonalvezetésű dallam: első felének felfelé haladó dallamíve egyértelműen Krisztus mennybe emelkedésének zenei képe, míg a dallam második fele lefelé hajlásával egyrészt a megígért Szentlélek földre szállását jelképezi, másrészt megteremti a dallamív egyensúlyát.
Mit adjak az Úrnak jótettéért? A hálaadó pohárt én felveszem, És az Úr jótéteményét hirdetem, Szent nevét áldom segítségéért. (7.v) Húsvéti, úrvacsoráért hálát adó, valamint a keresztyéni szeretet szolgálatairól mint hálaáldozatról megemlékező ének. (Csomasz Tóth K.)
Kálvin a Róm 5,11 alapján e zsoltárt „az egész világ elhívására vonatkozó próféciának” tekinti, majd így folytatja: „A próféta nem úgy érti, hogy Istent mindenütt dicsérik majd a pogányok között, hanem hogy ennek el kell majd terjednie az egész világon.”
A 30.zsoltárra készült dicséret bevezető verseit e szövegre lehet énekelni: "1. Dávid prófétának imádkozásáról, Magasztaljuk Isten irgalmasságáról; El ne felejkezzünk ő nagy jóvoltáról, Vegyünk tanúságot Szent Dávid Királyról. 2. Erre tanítani akar a Próféta: Mi az, mely szívünket Istenhez indítsa; Amint harmincadik részében megírta; Jótétét Istennek ígyen magasztalta:"
Balassi zsoltárénekét eddig Balla Péter dallamával énekeltük, mely Berkesi Sándor elemzése szerint egy, a csángók között gyűjtött - a Madéfalvi veszedelemről szóló - népdallal rokon.