Az új énekeskönyv Napi énekek fejezete a hét minden napjára elosztott reggeli himnuszsorozattal kezdődik. A sorozat legrégebbi forrása az 1636-os Öreg graduál, de onnan átkerült a gyülekezeti énekeskönyvekbe is. A vasárnapi és hétfői himnusz eddig is énekeskönyvünk része volt.
A következő napokon néhány reggeli éneket ajánlunk éneklésre. Elsőként ezt az igen ismert zsoltárdicséretet, mely a Napi énekek fejezet kezdetén ajánlásként is szerepel.
Úgy vélem, a szent próféta, akit a gonosz és istentelen emberek bosszantanak és zaklatnak, először a romlottságukat panaszolja, majd menedéket keres Isten végtelen jóságában – írja Kálvin e zsoltár magyarázatában.
Válogatás a nálunk is ismert svéd népi dallam világhálón elérhető feldolgozásai közül: gyülekezeti ének finn kórusversszakkal, svéd kórus a stockholmi katedrálisban, esti térzene, rézfúvós együttessel.
A Napi énekek fejezet kiemelkedő éneke Luther reggeli és esti imádsága, mely Szenci Molnár Albert énekszövegeként mindkét napszakhoz tartozó szöveggel, valamint a német reformátor imádságának magyarra fordított változatával szerepel most az új énekeskönyvben.
A 84. bibliai zsoltárra készült, Isten háza után vágyakozó zsoltárimádságot számos alkalommal énekelhetjük, de különösen alkalmas templomszentelésre és évfordulós megemlékezésekre.
Mit fizessek az Úrnak a sok jóért, amit velem tett? A szabadulásért fölemelem a poharat, és az Úr nevét hirdetem. Zsolt 116, 12-13 Az „Úri szent vacsora” hálaadás jellegét hangsúlyozó, a fenti zsoltárversre is utaló úrvacsorai ének.
Bízzál az Úrban, és tégy jót, akkor az országban lakhatsz, és biztonságban élhetsz. Gyönyörködj az Úrban, és megadja szíved kéréseit! A 37. bibliai zsoltár versbe foglalt formája a reformáció korából.
Augustus Montague Toplady, e világszerte ismert énekszöveg írója még diákkorában tért meg egyszerű, falusi pajtában tartott istentiszteleten egy égő hitű laikus prédikátor hatására. Isten országáért érzett felelősségből döntött a lelkészi hivatás mellett.
Az istentisztelet kezdetének Istent megszólító, hozzá fohászkodó gondolatait foglalta versekbe feltehetőleg Szegedi Gergely – Méliusz hűséges munkatársa, debreceni rektor, énekeskönyv-szerkesztő és prédikátor – a 122. zsoltár alapján.
Magasztaltassék Ábrahám élő Istene - az esti zsinagógai szertartás hitvalló énekének (jigdal) kezdete, melynek alapján Thomas Oliviers annak keresztyén változatát megalkotta.