„A javuló járványhelyzetre és az egyre nagyobb átoltottságra tekintettel kérjük templomaink május 2-i megnyitására egyházunk valamennyi gyülekezetét” – fogalmaz közleményében a Zsinat Elnökségi Tanácsa.
Húsvét után a csoda, a titok és a tekintély sarkallja arra az apostolokat és minden kor tanítványait, a keresztyénséget, hogy együtt maradjanak. Pálinkás Gyula írása húsvéthétfőre.
„Ezen az ünnepen nem kilépnünk kell a hétköznapi életünkből, hanem engedni, hogy Jézus bejöjjön oda” – fogalmazott húsvétvasárnapi igehirdetésében Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Az ünnepi istentiszteletet a Budapest-Hold utcai Református Egyházközségből közvetítette a Duna World televízió.
Nem a sír mélységébe kell a tekintetünket fordítanunk, hanem fölfelé nézve lássuk meg azt, aki úgy él, hogy legyőzte a halált. Géresi Róbert felvidéki püspök húsvétvasárnapi írása.
„Kell a csend! Hogy ami felgyülemlett, az kitisztulhasson. Kell a csend! Hogy a jó és a rossz, az öröm és a bánat, amely – egyaránt – felzaklat, lerakódhasson.” Hajdú Zoltán Levente nagyszombati gondolatai.
Az emberi lét örök rendje, hogy a halált a temetés követi, és ez történik Jézus kereszthalála után is, amelyről a négy evangéliumban olvashatunk. Kovács Mihály nagypénteki írása.
– Az úrvacsora kifejezi, hogy Jézus Krisztus összeköt és testvérekké formál bennünket: nemcsak azokkal, akikkel együtt vesszük magunkhoz a szent jegyeket, hanem azokkal is, akik ezen a földön bárhol Krisztust vallják életük megváltójának – nagycsütörtöki interjú Gonda László egyházkerületi főtanácsossal.
A közösen meghozott döntéseket és a keresztyén hitből fakadó értékek melletti kiállást tartja a legfontosabbnak Balog Zoltán dunamelléki püspök és Molnár János tiszántúli főgondnok.
Bizonytalanság? Ez az, amit nagyon nem szeretünk. Ma már sokan azt gondolják, hogy kiszámítható, teljes biztonságot nyújtó világot alakítottunk ki magunknak. Pedig ha visszatekintünk az elmúlt egy évszázadra, akkor látnunk kell, hogy mennyi magunk okozta bizonytalanságot kellett átélni.
Húsvétkor is szünetel minden személyes jelenléttel járó gyülekezeti alkalom a Magyarországi Református Egyházban – derül ki a Zsinat Elnökségi Tanácsának március 26-i határozatából.
A papok, lelkészek és hitoktatók mielőbbi beoltását kérik katolikus, evangélikus és református egyházi vezetők „a gyermekek és a hívek védelme, valamint az egyházi szolgálat fenntartásának érdekében”.
Négyszáz tiszántúli lelkipásztor vesz részt a március 16-án kezdődött és 26-ig tartó böjti beszélgetéseken az online térben. „Az újabb lezárások nagy nehézségek elé állítják a lelkipásztorokat, kíváncsi vagyok rájuk, a helyzetükre” – monja Fekete Károly püspök.
„Tudod, mi tetszik benned, keresztyén ember? Hogy látom rajtad, amire vágytam.” Bepillantás a lelki újjászületés folyamatába, vallomás az egyházi szocializáció szépségeiről és nehézségeiről.
Ha valaki csak kicsit is figyelt az általános iskolában, amikor a történelemórán az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc eseményeiről volt szó, akkor valószínűleg nem most fog először hallani a pákozdi csatáról, amely több tekintetben is kiemelkedő szereppel bírt a magyar hadtörténelemben, és amelyből a reformátusok is kivették a részüket.
„Hazánknak, iskoláinknak, gyülekezeteinknek ilyen bátor, »fényt csináló« emberekre van szüksége” – Szántó József református lelkész visszaemlékezése debreceni diákéveire.
Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke levélben fordult Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszterhez, hogy a családok otthonfelújításához nyújtott támogatásból ne zárják ki a lelkipásztorokat.