"Zsindely Ferenc nemrégiben megjelent háborús naplójának elején még a református egyháztagságot legfeljebb társadalmi kötelességnek tartó politikussal szembesülünk, míg a Budapest ostromáról szóló részek már mély hitű embert mutatnak, aki zsidó származásuk miatt üldözött gyerekekkel és felnőttekkel zsúfolt házában őszinte lélekkel fohászkodik és ad hálát Istennek." Ablonczy Bálint gondolatai a Zsindely házaspárról a Reformátusok lapja hasábjairól.
Idén tizennegyedik alkalommal rendezi meg Sukorói Zenei Nyár című hangversenysorozatát a velencei-tavi település református gyülekezete. A másfél évtized alatt a térség egyik meghatározó nyári komolyzenei eseményévé vált programról Kardos Ábel református lelkipásztorral beszélgettünk.
Különleges kapcsolat köti a fényhez Berzsák Zoltán építészt, akinek tervei alapján több református templom épülhetett fel a közelmúltban, de az ő elképzelései szerint újul meg Dunamelléki Egyházkerület Ráday utcai központja és épül újjá a leégett Ráday-kollégium is. Úgy véli református templomot tervezni hívőként könnyebb, mint hit nélkül.
„...a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé pedig mértékletességet...” (2Pt 1,5–6, Károli-ford.) Petrőczi Éva költő, író, irodalomtörténész gondolatai hit és tudomány kapcsolatáról a bostoni születésű Cotton Mather puritán teológus élete és munkássága kapcsán a Reformátusok Lapja hasábjairól.
Merünk-e Péterrel együtt vízre lépni, mert a biztonságot adó hajóban ülve nem tapasztalhatjuk meg a tengeren járás csodáját. Felülemelkedhetünk a gondjainkon, nem kell a csüggedés mocsarában elsüllyednünk – hangsúlyozta a harmadik abaújvári LelkesítŐ családi napon Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. A szlovák határ menti zsugorodó gyülekezet pontosan így éli mindennapjait. Riport a Reformátusok Lapja hasábjairól.
„Ami a világban tapasztalt vezetési modellekben tartósan jó eredményt hoz, az mind fellelhető az Isten által elhívott és a Bibliából megismerhető vezetők gazdag példáján keresztül” – írja Szalai Zsolt, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának elnöke a Reformátusok Lapja hasábjain. Gondolatok felelősségről, sikerről és a valóság megismerhetőségéről.
Legendák övezik az apró, határ menti település, Pusztafalu történetét, ahol a lakosság majd 80 százaléka reformátusnak vallja magát. A lassan ötszáz éves gyülekezet féltőn gondozza templomát és ápolja hagyományait, miközben előre is tekint: kihasználva a környék turizmusban betöltött, kiemelt helyzetét, közösségi házat építettek, ahol elsősorban református vendégeket fogadnak majd. A pusztafalui református közösséget az egész ország megismerhette, ugyanis július 10-én, vasárnap az ő templomukból szólt Isten Igéje a Kossuth rádión.
Az elmúlt hónapok során a Reformátusok Lapja Hit-Vallás rovatának előző részei érintették a keresztyén teológia értelmének kérdését, majd szó esett Isten kétféle kijelentéséről, a Biblia ihletettségéről, tekintélyéről és tévedhetetlenségéről, végül a Szentháromság Istenről és az ő tulajdonságairól. A mostani részben pedig a Szentírás első oldalára lapozva a teremtés kérdését igyekszik körüljárni Papp Márton lelkipásztor.
„Valaki a belső életünket, lelkünket kosárként ábrázolta” – írta a Reformátusok Lapjába készített publicisztikájában Martoni Molnár Sándor. Ha a kosár kiürül, azt fel kell tölteni, mert a lelkész is ember: kimerül, elfárad. A szerző emlékeztet: nem csak fizikailag kell feltöltődni, hanem lelkileg is.
„A kínzó üresség pár percre elmúlt, a természet természetfelettisége láthatóvá vált. Mire felocsúdtam, már ismét a parton voltunk, libasorban léptünk ki a ringó hajóból a biztonságot adó deszkákra, pedig rég volt minden olyan stabil, mint abban az egy órában, a tavon lebegve”. Kincses Krisztina publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Patinás villaépületbe költözött a Kommunikációs Szolgálat – és vele a Reformátusok Lapja is – Budapesten, a Zsinati Hivatal székházának szomszédságába. A sokat látott több mint százéves épület titkokat rejt, itt élt például néhány évig Rákosi Mátyás is a '40-es években. A villa történetének néhány mozzanatába avatjuk be olvasóinkat a lap székhelyváltásának alkalmából.
Sok nehézséggel kellett szembenéznie, életét mégis csodák sorozatának tartja Somogyiné Ficsor Krisztina. A budapest-fasori református gyülekezet intézményi lelkésze öt gyermeket nevelt fel, könyvet írt, dolgozik, támogatja férjét a szolgálatban és lányait az anyaságban. A lelkipásztor azt vallja, hogy a Lélek gyümölcsei nélkül semmi jót nem tudna tenni. Isten áldásaira van szüksége a családi életében és szolgálatában egyaránt.
„Hiszem, hogy gyülekezetünk magyar református egyházunknak történelmi irányultságú, helyi jellegű, mégis országos kitekintésű missziói-hitmélyítő műhelye lehet” – vallja a Magyar Örökség Díjas Vizsolyi Református Egyházközség lelkésze. Kovács Zsolt Levente szerint a református emlékek helyszínein a gyülekezetek a következő nemzedék nevelésével a tágabb értelemben vett missziós céljaikat is megvalósíthatják.
Sokan várták Fábián Tibor Ilyenek voltunk című könyvének újabb kiadását, hiszen a 2020-ban megjelent kötet pár hónap alatt elfogyott. A baróti Tortoma Kiadó tavaszi könyvújdonságként jelentette meg a szerző népszerű tárcanovelláit, amelyek az erdélyi nyolcvanas évekbe röpítenek vissza, egy kisfiú szemén keresztül. Mészáros Zoltán Endre könyvajánlója.
Református teológiánk szerint a Szentlélektől ugyanazt a hitet kapják a gyermekek, mint a felnőttek, gondolkodásunk különbözik csupán. Szabóné László Lilla lelkipásztor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának adjunktusa szerint hitünknek hetvenévesen is van hova fejlődnie, hiszen Isten végtelen.
Nyitott, de nem csodaváró a körmendi református gyülekezet. Nagy hagyománya van ott a vendéglátásnak. A Rába-parti város reformátusai tettre készek, és missziós lehetőséget látnak azokban a kulturális programokban, amelyeket szervezni szoktak. Így készültek június harmadik vasárnapjára is: 11 év után újra a körmendi református templomból szólt Isten Igéje a Kossuth rádió hullámhosszán.
„Az a szabadság, amely egyszerre elénk tárul, azonnal mélységbe szédítene bennünket az ő vigasztalása nélkül. Ő, akibe bele lehet kapaszkodni a szárnyalás közepette”. Jakab-Köves Gyopárka írása a Reformátusok Lapjából a Szentlélekről és a szabadságról.
Lassan két éve, hogy elindult a Keresztyén randi nevű párkereső est. A magukat Krisztus-követőnek valló férfiak és nők ismerkedhetnek ott meg egymással. A jelenleg csak Budapesten zajló eseményen eddig már legalább százötvenen kerestek társat, a szervező, Pető Richárd több második randiról is tud. A résztvevők szerint fontos, hogy azonos értékrendű és gondolkodásmódú emberekkel találkozzanak.
Csokonai Vitéz Mihályt méltán nevezte Ady Endre a „legbújdosóbb magyarnak”, de a költő csurgói időszakában nyugalomra talált. A településen tavaly nyílt meg az első állandó, Csokonai Vitéz Mihály életét és munkásságát bemutató kiállítás, „Legalább álmodj velem” címmel. Petrőczi Éva írása a Reformátusok Lapjából.
Soha nem voltak vezérigéim, mindig Isten ajándékozott meg egy-egy nyitott ajtóval, hogy arra menjek tovább - vallja Viczián Miklós, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség leköszönő alelnöke.