A Szentháromság Istenbe vetett hitünk talán legnehezebben megfogható tétele a Szentlélek Úristenre vonatkozik. Ugyanakkor éppen a róla szóló tan és személyesen ő óvja meg a keresztyén hívőt a tévelygéstől, hogy dualista módon szembe állítsa az Atyát és a Fiút, vagy Istenre pusztán az univerzum távol lévő uraként tekintsen. Papp Márton lelkipásztor gondolatai.
A reformáció korában alkotó Lucas Cranach német festő élete során kétszer is megfestette Alexandriai Szent Katalin legendáját, amelyek közül az egyik műnek magyar, sőt református vonatkozása is van: a Ráday utca 28. szám alatt található, míg a másik a Drezdai Állami Szépművészeti Múzeum tulajdona. A két festményt Petrőczi Éva mutatja be.
Titkolt gyásznak is szokták nevezni a posztabortusz-szindrómát, a terhességmegszakítás után fellépő lelki hatást, amely akár több évtized elteltével is jelentkezhet. Az érintettek legkevésbé egyházi személytől várnak segítséget érzéseik feldolgozásában. Lelkigondozói tapasztalatairól Szarka Miklós lelkipásztort, pasztorálpszichológust kérdeztük.
Időutazás volt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület készülő Egyházzenei Dokumentációs Központjának anyagát rendszerezni. Találkoztam az ősökkel, az elődeimmel, régi korok embereivel. Szinte személyes ismerősök lettünk. Az aprólékos, sok türelmet és odafigyelést igénylő munka során sokszor azon töprengtem: van ennek értelme? Kinek van manapság szüksége könyvtárra?
Hagyományosnak egyáltalán nem mondható módon is próbál majd adományokat gyűjteni gyülekezeti házuk építéséhez a Leveleki Református Missziói Egyházközség, amely a közelmúltban több száz fős hangversenyt szervezett ugyanebből a célból. Simon Döme András lelkipásztor úgy véli, Isten csodálatos terve, hogy a leveleki gyülekezet növekedhessen.
„A régi fotográfiák körülveszik az életünket és emlékeztetnek. Bár mi már a legtöbbször hűtlen örökösök vagyunk, akik sok esetben elfeledett lomok között, fiókok alján őrizgetjük, tartogatjuk a múlt ezen felbecsülhetetlen kincseit” – írja Fábián Tibor nagyszántói lelkipásztor, író a Reformátusok Lapjában.
Idén lenne százhúsz éves a Bethánia Egylet, ha 1950-ben politikai nyomásra fel nem oszlott volna. Jogutódját, a Bethánia CE Szövetséget 1990 márciusában alapították, amely azóta is a százhúsz évvel ezelőtt kitűzött célért munkálkodik: hirdetni az evangéliumot. A Bethánia CE Szövetség elmúlt évtizedeire az idén leköszönő elnökkel, Miklóssy Józseffel és feleségével, Miklóssy Józsefné Herminával tekintettünk vissza.
A klasszikus zenei világ legnagyobb külföldi és magyar szólistáival, a színházi élet krémjével találkozhat az érdeklődő a budapesti nyári zenei fesztiválon, ígérik a szervezők. Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világszerte ismert hegedűművész házaspár arról is mesélnek, hogy miként lehet imádságra lelni a zenében.
Ha egy kórház szülőosztályán egyetlen gyermek sem születik, akkor biztosan betölti a rendeltetését? Ha a gyülekezetekben nincsenek megtérések, akkor a lelkészek könnyen „cégfenntartókká” válnak, akiknek pedig tevékenységükkel még az Úr előtt is el kell számolniuk. Erre figyelmeztet Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor, és legalább évente egy csendeshét látogatására hívja szolgatársait.
Egyedi és igen kreatív módon emlékeztek meg a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnáziumban arról, hogy névadójuk száz éve kezdte meg szolgálatát Budafokon. A nagy hatású lelkipásztor örökségét más módon is továbbviszi az idén tízesztendős intézmény, ahol három iskolalelkész szolgál. Egyikük Németh Tamás, aki azt is megosztotta velünk, hogyan lehet lelkiséget vinni csaknem kilencszáz gyermek közé.
Bár az egyetemes papság nagyon rokonszenves és sokak által gyakorolt elve egyházunkban meglehetősen közismert, az már sokkal kevésbé, hogy előfordult egyház- és színháztörténetünkben az a nem mindennapi eset, amikor ennek gyakorlója országos hírű színész volt.
A Krisztus-hívők szent könyve, a Biblia maga is irodalmi alkotás – át- és átszövik az emberi lélek nyelvi formába öntött érzékeny és tiszta megnyilvánulásai. Váradi Ferenc irodalomtudós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának írása.
Korunk nem bővelkedik sokoldalú pedagógusegyéniségekben. Különösen ritka, akinek szerteágazó tevékenységét nemcsak a humán visszaigazolás – régi tanítványok reflexióinak sora, előadásainak mindig nagy publikuma – tanúsítja, hanem az idő ténye is: szakterületeit évtizedek óta töretlenül műveli. Ozsváth Sándor művelődéstörténész, magyarságkutató ilyen egyéniség.
Százéves a Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség. A múlt vasárnapon hálaadó istentiszteletet tartottak ez alkalomból a kilencvenöt éves templomban, Balog Zoltán püspök igehirdetésével. A Reformátusok Lapja ezt megelőzően készített helyszíni riportot, hogy megismertesse az olvasókkal a nevezetes gyülekezet múltját és jelenét.
Az egyház és az azt körülvevő, paradigmaváltásokon keresztülmenő kultúra viszonyát újra kell gondolni, a missziós hálót újra kell fonni – véli Pocsaji Miklós, a Budapest-Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség lelkipásztora, a REform – egyház és közélet portál főszerkesztője, aki egy minapi mátraházi tanulmányi héten izgalmas előadást tartott a Budapest-Déli Református Egyházmegye lelkészeinek.
A Bibliában nem szerepel a „felépülő szenvedélybeteg” vagy a „szerhasználati zavarral küzdő”, mégis fölismerjük ezeket a mintákat, és mivel őket nagyon érdekli, hogyan élhetnek józanul és tisztán Isten segítségével, így ezeket a hangsúlyokat keressük az Igében is – mondja Hodánics Tamás kórházlelkész, addiktológiai konzultáns, az idén huszonöt éves Kecskeméti Kékkereszt Csoport segítője.
Húsvét idején érzékenyek leszünk mindarra, ami a feltámadás, a haláltagadás irányába mutat. A két, nem mindennapian szép, fém könyvsarok egy hatalmas méretű Bibliát óvott évszázadokon át a lapozás roncsoló hatásától. Petrőczi Éva gondolatai.
Pszichológusszemmel olvassa a Bibliát, hisz a láthatatlan világban és a Szentlélek vezetésében. Veres Sándor identitáskutató, pszichológus, teológus szerint ha az énképünkben nincs helye istenkapcsolatunknak, akkor az csupán emberi konstrukció. A bibliai definíció szerint az identitásunkat Isten határozza meg, nevet is ő adott nekünk. A Szentírásnak van pszichológiája, nem kell kitalálnunk.
Még ha bóknak szánták is a költői kérdést, inkább sértésként fúródik az egyedülálló szívébe. Mindegy, hogy jó szándékú barát vagy rokon száját hagyja el a kellemetlen érdeklődés, mindenképpen azt feltételezi, nem vagyunk egészen rendben. Egyedülállóként ki ne élte volna át azt a szorongató helyzetet, amikor harmadikként vagy ötödikként kellett feltalálnia magát egy párokból álló csoportban.
A művészi kivitelezésű tárgyak mindig őriznek valami titokzatosat, vonzót, amitől jóval többek, mint az otthonunk, irodánk csillogó dekorációi. A különleges formákban, színekben, a rétegek megtervezésében az alkotó egész lénye benne él. Hónapok óta csodálom az interneten a „Szívhez Szóló Ajándékokat”, amelyeknek saját történetük van. Hogy pontosan mik ezek, magától az alkotótól tudhatjuk meg. Szabóné Demény Monika műhelyében igazi csodák készülnek: templomkazetta, festett énekmutató szekrény, menyasszonyi láda, fali áldás, könyvjelző, mécses, karácsonyi díszek, tojásfára festett apróságok.