1948 nyarán a kommunista pártok Tájékoztató Irodája, vagyis a Kominform több bírálatot is megfogalmazott a Rákosi Mátyás főtitkár által vezetett magyarországi kommunistákkal szemben. Mindezek sürgetővé tették a Magyar Dolgozók Pártja vezetése számára az agrárium átalakítását és az egyházhoz fűződő viszony egyértelműsítését, vagyis a magyar falu társadalmának megváltoztatását.
Gyanútlanul lépek be a pátrohai Cédrus Idősek Klubja ajtaján. Sejtettem, hogy a gyülekezetet bemutató riport készítésekor majd szóba kerül az intézmény, amelyet a Pátrohai Református Egyházközség tart fenn, így nem lepett meg, amikor Koncz Imre, a Szabolcs-Beregi Református Egyházmegye esperese azt javasolja, beszélgessünk ott. – Már várnak minket! – jelenti ki.
Miért fogad el minket Isten? Mi a szerepe mindebben a cselekedeteinknek? Az ember természete szerint vallásos lény, és örökké azon fáradozik, hogy igyekezetével közelebb jusson az áhított boldogsághoz. Ösztönösen pontgyűjtő versenyként gondolkodik a kapcsolatairól. Szívességért szívességet vár.
A közösség összetartozás és elköteleződés. A gyülekezetekben mindkettő különleges módon jelenik meg, méghozzá olyan emberi kapcsolatokban, amelyek a különbözőségek miatt, természetfeletti hatás nélkül nem alakulhatnának ki. Többek között ezzel mutatják meg az evangélium erejét. A gyülekezet közössége távol áll attól, hogy ideális legyen, mégis megtart, formál. Istentől származik.
Együtt tartották nyári konferenciájukat az egyházi gyűjtemények szakágai Kecskeméten. A szakmát összefogó egyedülálló eseményt több mint tíz éve rendezték meg utoljára. Az idei találkozón a digitalizáció és a mesterséges intelligencia volt a fő téma, de jutott idő az ismerkedésre, barátkozásra, beszélgetésre és a hírös város megismerésére is.
Akkor tud a lelkipásztor szolgálni, ha alapjában véve lelki ember – vallja Sipos Aba Álmos, a Budapest-Békásmegyeri Református Egyházközség lelkipásztora. A misszió tekintetében szerinte a „magyar utat” kell megtalálni. Azt is megtudjuk tőle, hogyan lehetséges és miért szükséges, hogy az igehirdető magának is prédikáljon.
Nyári konferenciánk az egyike a legőszintébb lelkészfórumoknak, ahol a lelkipásztorok megoszthatják egymással jó és rossz tapasztalataikat, észrevételeiket, meglátásaikat – mondja Szőnyi Tamás, a Borsod-Gömöri Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Lelkészegyesület elnöke az idei találkozóról.
Minden jóindulat az Isten Krisztusban közölt jóindulatából fakad, aki sokféle gyarlóságunk és minden méltatlanságunk ellenére nem mond le rólunk, Isten irgalmából, amely a még mindig tartó kegyelmi időben is megnyilvánul. Ennek jele a mai nap felvirradta, minden feladatunk, bármily küzdelmes legyen is, és az Úr felhasznál bennünket, hogy ezt közvetítsük, és az Isten országát építsük ebben a világban. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
A tavaszt záró hónapokban – áprilisban, májusban és június elején – egymást követik a XX. századi történelmünk nehéz kérdéseit megelevenítő emléknapok. Ezek az alkalmak érdekes kérdéseket vetnek fel nemzeti azonosságtudatunk és a jelennel, jövővel kapcsolatos felelősségünk szempontjából. Váradi Ferenc irodalomtudós gondolatai.
A Palló Imre énekkarban sokszor közösen tapasztalhatjuk Isten jelenlétét, az Erkel-vegyeskarban pedig nem adunk alább az igényességből, nem megyünk el kevésbé értékálló, inkább csak „közönségcsalogató” irányba – mondja Cseri Zsófia karnagy, aki édesapjához fűződő emlékeiről is vall a portréinterjúban.
Bölcsője és megtartó eszköze is lehet a felvidéki magyarságnak az Életke Református Óvoda. A Vágfarkasdi Református Egyházközség lelkipásztorai, az Erdélyi házaspár mindent megtesznek azért, hogy az óvoda valóban képviselje a magyar keresztyén értékrendet.
Riportunk nem a magyar egészségügyet hivatott piedesztálra emelni, vagy pont ellenkezőleg, leminősíteni. Inkább olyan egy emberről szól, aki mindennap azzal a vággyal indul munkába, hogy Istennek szolgáljon. Többször megélte, mit jelent imával győzni a halál felett. Gyermekorvos, de nagycsaládosként maga is ismeri az anyai kétségbeesést. Koncz-Kovács Noémi gyógyulásba vetett hite az utolsó pillanatig kitart.
„Én vagyok a halál, világok pusztítója” – mondta Robert Oppenheimer az atombomba sikeres tesztelése után. A technológiai fejlődés veszélyei mindig is foglalkoztatták az embereket. Az elmúlt években a mesterséges intelligencia robbanásszerű fejlődése kelt nagy figyelmet. A mesterséges intelligenciát pedig nagyban alakítja, hogy ki és milyen adatot táplál bele. Weberné Zsikai Mária írása a Reformátusok Lapjából.
1988-ban részt vett az erdélyi falurombolás elleni tüntetésen. Nem sokkal előtte a Budapest-Fasori Református Egyházközség beosztott lelkészsége mellett más megbízást is kapott egyházától. Zalatnay István a harmincöt évvel ezelőtti izgalmas időszak vonásait villantja fel beszélgetésünkben.
A paráznaságot sokféleképpen értelmezhetjük, de valójában mit mond róla a Szentírás? A válások magas aránya miatt sokan kerülnek a „házasodjak vagy éljek együtt” dilemmájába, választanak szexkapcsolatot vagy „hétvégi házasságot”. Szarka Miklós nyugalmazott lelkipásztor, pasztorálpszichológus szerint a házasság attól hiteles intézménye Istennek, hogy ő hűséges hozzánk.
Paksról a legtöbbünknek egy, sokaknak pedig két dolog jut egyből eszébe. Az első a működő és az épülő atomerőmű, a másik pedig a városi focicsapat, amely gyakorta okoz meglepetéseket csoportjában, az idei NB I.-es szezont az ötödik helyen zárta. Illőnek tűnik, hogy bemutassuk a város református gyülekezetét is, amely bár méretét tekintve nem kiemelkedő, hitéletük, elszántságuk és összetartásuk példaértékű.
A Verestemplom – a köznyelv csak így ismeri a Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség otthonát. Idén két jelentős évfordulóhoz érkezett a közösség: júniusban épp 135 éve szentelték fel a Pecz (régies használatban: Petz) Samu tervezte épületet, és egyik meghatározó, 1923-tól itt szolgáló lelkipásztora, több verseskötet szerzője, a Petőfi Társaság tagja, Baja Mihály 70 éve innen vonult nyugdíjba.
A proletárdiktatúra évtizedei alatt az üzletember- és vállalkozóréteg szinte eltűnt Magyarországon, de a rendszerváltozás korában éledezni kezdett. Ezekben a szakmában is akadtak olyanok, akik korábban vagy a demokratikus és piaci viszonyok első éveiben hitre jutottak. Közéjük tartozik riportunk 1956-ban született főszereplője, Bükkösi István is. Az alábbi riportban bepillanthatunk egy mezőgazdasági szennyvízkezeléssel foglalkozó, sikeres vállalkozó vívódó istenkeresésébe és mai hitharcaiba egyaránt.
„Nem mondhatom, hogy apám tökéletes lett volna, jelenlétével mégis számtalanszor bizonyossá tette Isten értem is lehajló szeretetét” – Weber István az apák napjára a Reformátusok Lapjának írt cikkében felidézi apja emlékét, és rámutat, milyen fontos az apák szerepe a gyermekeik életében.
Az életben vannak vallott és követett értékeink, és ha a kettő között van is távolság, az lehetőség, hiszen vallott értékeink válhatnak iránytűvé: láthatjuk a fejlődési lehetőséget, növekedési potenciált, amelyhez fel kellene nőni – vallja Siba Balázs a Reformátusok Lapjában megjelent publicisztikájában.