Hagyományosnak egyáltalán nem mondható módon is próbál majd adományokat gyűjteni gyülekezeti házuk építéséhez a Leveleki Református Missziói Egyházközség, amely a közelmúltban több száz fős hangversenyt szervezett ugyanebből a célból. Simon Döme András lelkipásztor úgy véli, Isten csodálatos terve, hogy a leveleki gyülekezet növekedhessen.
„A régi fotográfiák körülveszik az életünket és emlékeztetnek. Bár mi már a legtöbbször hűtlen örökösök vagyunk, akik sok esetben elfeledett lomok között, fiókok alján őrizgetjük, tartogatjuk a múlt ezen felbecsülhetetlen kincseit” – írja Fábián Tibor nagyszántói lelkipásztor, író a Reformátusok Lapjában.
Idén lenne százhúsz éves a Bethánia Egylet, ha 1950-ben politikai nyomásra fel nem oszlott volna. Jogutódját, a Bethánia CE Szövetséget 1990 márciusában alapították, amely azóta is a százhúsz évvel ezelőtt kitűzött célért munkálkodik: hirdetni az evangéliumot. A Bethánia CE Szövetség elmúlt évtizedeire az idén leköszönő elnökkel, Miklóssy Józseffel és feleségével, Miklóssy Józsefné Herminával tekintettünk vissza.
Mező Istvánnét, a jászberényi gyülekezet lelkipásztorát hat gyermekkel ajándékozta meg az Úr, szolgálatában pedig megannyi fiatal lelki édesanyja lehetett. Fiatalkorában három női generáció nevelte, az akkor szerzett tapasztalatai meghatározták anyaságát. Beszélgetésünkben megosztotta az édesanyalét kételyeit, örömeit, illetve arról is beszámolt, milyen hatással volt Isten mindenható kegyelme az életére.
Rendkívül szép és összetett feladatnak éli meg az anyaságot Ombódi Eszter villamosmérnök. Férjével öt gyermeket nevelnek. A legkisebb súlyos, daganatos betegséggel jött világra, vele két éve a kórház és az otthonuk között ingáznak. Úgy fogalmazott, ha nem lenne az életében Jézus Krisztus, nem tudná egészséges lelkülettel végezni a feladatait. Anyák napja alkalmából beszélgettünk Eszterrel.
A presbiter nem egy „valahányadik fokon” levő munkatárs. Pál, János és Péter az apostoli szolgálattal teszi egyenlővé az elhívást – tudjuk meg Gaál Sándor esperes-lelkipásztortól, aki úgy véli, a presbiter két fontos kritériuma, hogy először is keresztyén legyen, és utána szolgálattevő példakép. Kitérünk a népegyházi létből adódó sajátosságokra és a gyülekezeti arculatformálásra is.
A Debreceni Református Egyházmegye és a Tiszántúli Református Egyházkerület második alkalommal szervez református fesztivált. A Debreceni Református Napok nevű rendezvény május 18–21. között várja az érdeklődőket.
A klasszikus zenei világ legnagyobb külföldi és magyar szólistáival, a színházi élet krémjével találkozhat az érdeklődő a budapesti nyári zenei fesztiválon, ígérik a szervezők. Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világszerte ismert hegedűművész házaspár arról is mesélnek, hogy miként lehet imádságra lelni a zenében.
Ha egy kórház szülőosztályán egyetlen gyermek sem születik, akkor biztosan betölti a rendeltetését? Ha a gyülekezetekben nincsenek megtérések, akkor a lelkészek könnyen „cégfenntartókká” válnak, akiknek pedig tevékenységükkel még az Úr előtt is el kell számolniuk. Erre figyelmeztet Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor, és legalább évente egy csendeshét látogatására hívja szolgatársait.
Egyedi és igen kreatív módon emlékeztek meg a Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnáziumban arról, hogy névadójuk száz éve kezdte meg szolgálatát Budafokon. A nagy hatású lelkipásztor örökségét más módon is továbbviszi az idén tízesztendős intézmény, ahol három iskolalelkész szolgál. Egyikük Németh Tamás, aki azt is megosztotta velünk, hogyan lehet lelkiséget vinni csaknem kilencszáz gyermek közé.
Zengett a kilencvenedik zsoltár 1945-ben Budapesten, miközben a monoriak ráborították a palástot a hatóságoktól visszaszerzett lelkészük vállára, és szekérre ültetve hazaindultak vele. Az egyszerű monori emberek a munka végeztével döntöttek úgy, hogy az nem járja, hogy Fónyad Dezső lelkipásztort, „Dezső apát”, a Soli Deo Gloria diákszövetség korábbi főtitkárát csak úgy elvegye tőlük az új államhatalom, ezért szekerekkel megindultak Budapestre, és amikor a bíróságnál a rendőr megkérdezte tőlük, mit keresnek a szétlőtt fővárosban, annyit feleltek: „Hazavisszük a papunkat.”
A Bibliában különböző szövegkörnyezetben gyakran szerepel a gabona, Jézus is említi példázataiban. Az elvetett búzaszemről szóló igeszakasz az átalakulást mutatja be, jelképezve az újjászületést – véli Pauk János gabonakutató, a Szeged-Újszegedi Református Egyházközség gondnoka. Mindennapi kenyerünk alapja bár apró mag, mégis éltető forrás. Fejlődése példaértékű lehet hitéletünkre nézve.
Július 31-ig lehet jelentkezni az őszi egységes lelkészképesítő, honosító, különbözeti vizsgára, lelkészi képesítés hatályban tartására.
Szeptember 12-én, 13-án a Zsinati Székházba várják azokat, akik valamely teológián oklevelet szereztek, de lelkészképesítő vizsgát még nem tettek. Ez a megmérettetés feltétele annak, hogy valaki a Magyarországi Református Egyház kötelékében lelkészként szolgáljon.
Az alábbiakban szó szerint közöljük Balog Zoltán püspök pápalátogatás kapcsán elmondott imádságát. A fohász a Ráday Házban hangzott el, mivel a Hold utcai Református Egyházközség istentiszteletét a pápalátogatás miatti lezárások következtében át kellett helyezni.
Bár az egyetemes papság nagyon rokonszenves és sokak által gyakorolt elve egyházunkban meglehetősen közismert, az már sokkal kevésbé, hogy előfordult egyház- és színháztörténetünkben az a nem mindennapi eset, amikor ennek gyakorlója országos hírű színész volt.
Nemzetközi szinten jegyzett magyar festőzsenik munkái láthatók egészen szeptemberig a Bibliamúzeumban. A Ráday utcai tárlat – amely egy igerészletet visel címeként: „…körülzártál engem...” – az érintés nélkülözhetetlenségét dolgozza fel több mint harminc alkotó képein keresztül.
Életünket az Istentől kapott talentumok határozzák meg, ezzel tudjuk valóban megszólítani embertársainkat – ezt vallja a Liszt Ferenc-díjas Pál István Szalonna. A Református vagyok első adásának vendége büszkén mesélt szüleiről, életútjáról, valamint arról, mit érez egy viski ember, amikor megpillantja a református templomot.
Mi az evangélium által ébresztett Krisztus-hitet tekintjük elsődlegesnek, az állam pedig a keresztyénség kultúrát és életmódot teremtő erejét. A pápa, mint a katolikus egyház és Vatikán Állam feje, mai beszédében mind a kettőt hangsúlyozta, s ennek kapcsán óvta az egyházat a hatalom túlzott közelségétől.
A Krisztus-hívők szent könyve, a Biblia maga is irodalmi alkotás – át- és átszövik az emberi lélek nyelvi formába öntött érzékeny és tiszta megnyilvánulásai. Váradi Ferenc irodalomtudós, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának írása.
Lezajlott a XV. zsinati ciklus hetedik ülésszaka kedden és szerdán Balatonszárszón, az SDG Konferencia-központ nagytermében. Az egybegyűltek többek között elfogadták a lelkésztörvény, valamint az egyházi bíráskodásról szóló törvénymódosítás első és második olvasatát is.