Korunk nem bővelkedik sokoldalú pedagógusegyéniségekben. Különösen ritka, akinek szerteágazó tevékenységét nemcsak a humán visszaigazolás – régi tanítványok reflexióinak sora, előadásainak mindig nagy publikuma – tanúsítja, hanem az idő ténye is: szakterületeit évtizedek óta töretlenül műveli. Ozsváth Sándor művelődéstörténész, magyarságkutató ilyen egyéniség.
Százéves a Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség. A múlt vasárnapon hálaadó istentiszteletet tartottak ez alkalomból a kilencvenöt éves templomban, Balog Zoltán püspök igehirdetésével. A Reformátusok Lapja ezt megelőzően készített helyszíni riportot, hogy megismertesse az olvasókkal a nevezetes gyülekezet múltját és jelenét.
– A Biblia arra tanít minket, hogy a jövő a béke emberéé. Ferenc pápa a béke embere, és mi, magyarok is azok vagyunk – fogalmazott Novák Katalin a pápalátogatás előtt az Új Ember katolikus hetilapban és a Magyar Kurír katolikus hírportálon megjelent interjúban.
Azért ilyen magas a torony Wekerlén, hogy felhívja a figyelmet arra: üzenetünk van – mondta Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a száz éves Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség ünnepi istentiszteletén vasárnap. A wekerlei reformátusok a háború, a Tanácsköztársaság és Trianon után kezdtek gyülekezetalapításba és templomépítésbe.
Ki alkalmas presbiternek? Mit tegyen, akinek kétségei támadnak? Egyáltalán mi a presbitérium feladata? Bor Imre dunamelléki világi főjegyző, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség tavaly megválasztott elnöke arra emlékeztet, hogy a presbitérium nem csak egy adminisztratív szervezet, legfontosabb feladata a missziói parancs betöltése. Interjúnk a presbiterválasztás előtt.
Minden hónap utolsó péntekjén, elsőként április 28-án jelentkezik a Magyarországi Református Egyház portréműsora, amelyben ismert reformátusok beszélnek életükről és hitükről. A premieradás vendége Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas népzenész lesz – őt kérdezi Gundel Takács Gábor.
Az egyház és az azt körülvevő, paradigmaváltásokon keresztülmenő kultúra viszonyát újra kell gondolni, a missziós hálót újra kell fonni – véli Pocsaji Miklós, a Budapest-Albertfalva-Kelenvölgyi Református Egyházközség lelkipásztora, a REform – egyház és közélet portál főszerkesztője, aki egy minapi mátraházi tanulmányi héten izgalmas előadást tartott a Budapest-Déli Református Egyházmegye lelkészeinek.
Lelkészeinket sokszor látjuk a szószéken, de hogy hogyan készül egy prédikáció, arról már kevesebbet tudunk. A témában Tikász Ábelt, a budapesti Gyulai Pál utcai református gyülekezet exmisszusát kérdeztük, aki a 2023-as Országos Tudományos Diákköri Konferencián első helyezést ért el Posztmodern és metamodern tendenciák a kortárs homiletikában címmel írt dolgozatával.
Üzenet húsvét után: Jézus nem hagyja az övéit. Utánuk megy, megszólít. Nem aláz meg, nem oktatja ki a tanítványait. A döntést rájuk bízza, komolyan veszik-e vagy sem. Berkesi Gábor, a Budapest-Pozsonyi úti Református Egyházközség lelkipásztorának írása.
– A józanságban megélt szenvedély pedig lehet maga a hit, bármilyen tudatmódosító szer helyett – állítja Bajcsi Norbert, aki hányatatott történetét, a ráckeresztúri drogterápiás otthon lakóinak egyik legmélyebb, legkíméletlenebb életútját tárja fel most megjelent önéletrajzi könyvében.
A Bibliában nem szerepel a „felépülő szenvedélybeteg” vagy a „szerhasználati zavarral küzdő”, mégis fölismerjük ezeket a mintákat, és mivel őket nagyon érdekli, hogyan élhetnek józanul és tisztán Isten segítségével, így ezeket a hangsúlyokat keressük az Igében is – mondja Hodánics Tamás kórházlelkész, addiktológiai konzultáns, az idén huszonöt éves Kecskeméti Kékkereszt Csoport segítője.
Felgyorsult társadalmunkban mindennapossá vált a munkahelyen, az iskolában vagy akár a boltban tapasztalt szorongás, stressz jelensége. Feszültséggel teli helyzeteknek mindannyian ki vagyunk téve. Sokan azonban nem mutatják belső szorongásaik jeleit, és sikeresen veszik az eléjük kerülő akadályokat. Mégis, az átélt stressz egészségük kárára lehet. Mit jelent a magasan funkcionáló stressz? Lehet-e a hit kapaszkodó a feszültséggel teli mindennapokban?
Hogy milyen király vonul be virágvasárnap, az nem kérdés, az viszont igen, meglátjuk-e, hogy nem lovon, hanem szamáron érkezik. Fodor Ferenc lelkipásztor, teológiai tanár szerint Jézus mindig kellő időben jön, nem késve és nem túl korán.
A lelkésznői és a lelkésznéi lét kérdéseiről és megoldási kísérleteiről szól az a rendezvény, amelyet négy református lelkipásztor: Csűrös-Varga Vanda, Vágner-Varga Fanni, Rápolty Dávidné és Hekli Katalin szervez május 17-én a budapesti Ráday Házban. A program egyik háziasszonyát, Csűrös-Varga Vandát kérdeztük.
A XXI. századi ember egyik legnagyobb kihívása, hogy az információs zűrzavarban megállapítsa, kinek és mit higgyen el, mi igaz, mi nem. A média párhuzamos valóságokat teremt, és egyre nehezebb meghatározni, mi számít ténynek. Ennek a krízisnek a leírására, illetve részbeni feloldására vállalkozott Bonnie Kristian keresztyén újságíró, publicista Untrustworthy című könyvében.
Húsvét idején érzékenyek leszünk mindarra, ami a feltámadás, a haláltagadás irányába mutat. A két, nem mindennapian szép, fém könyvsarok egy hatalmas méretű Bibliát óvott évszázadokon át a lapozás roncsoló hatásától. Petrőczi Éva gondolatai.
Hiánypótló kiadványnak nevezte a Túlélőkészlet a Biblia olvasásához című könyvet Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója. A Magyar Bibliatársulattal közös könyvet nemcsak a fiataloknak, hanem minden hitében elinduló embernek, így minden korosztálynak ajánlják. A könyvbemutatót a Bibliamúzeumban tartották.
Az Országos Református Tanáregyesület (ORTE) alapításának 120., újjászervezésének 30. évfordulója alkalmából kétnapos konferenciát tartanak a Debreceni Református Kollégium dísztermében, április 21-22-én.
Molnár Ambrussal, a Dunamelléki Református Egyházkerület Lelkésztovábbképző Intézetének vezetőjével beszélgettünk a lelkésztovábbképzés céljáról, formájáról és a lelkipásztori hivatás évéről. Beszámolt arról is, hogy 2023-ban milyen tematikával készültek, valamint elárulta, a jövőben teológiai tudásbázis kiépítésével, illetve bibliai szoftverrel is szeretnék támogatni a lelkipásztorok munkáját.
Ezért vagyok én roma nő címmel tartott előadást Maszlag Fanni szociológus a roma integrációs napon a Ráday Házban. Úgy véli, a vallás és a kultúra a cigány identitás megtartó dimenziói a legfiatalabb generációnál.