Néha egy mondat tömörebben összefoglal egy korszakot, mint száz tanulmány. „Ha elhiszed nekem, amit én hazudok, én is elhiszem neked, amit te hazudsz, és így barátságunk megbonthatatlan” – így fogalmazott Balczó András az öttusasport vezetéséről, áttételesen pedig a Kádár-rendszerről Kósa Ferenc Küldetés című, 1977-es dokumentumfilmjében. A valaha volt legsikeresebb öttusázó, a nemzet sportolója augusztus 16-án ünnepelte 85. születésnapját.
„Társadalmi vita szükséges arról is, mire és hogyan képezzük a pedagógusainkat. Megkapják-e a szellemi és anyagi eszközöket ahhoz, hogy jó tanárok legyenek? Elég jól ismerjük-e a gyerekeinket, és olyan módszerekkel tanítunk-e, hogy ne az átadandó tananyag legyen a tanítás középpontjában, hanem a gyerek? A mi egyházi oktatási törvényünk első mondata ez: »A gyermek Isten ajándéka«” – mondta Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Az egyház élete folyamatos változás, és vezetése többet jelent az egyének növekedésének támogatásánál. Szabó Károly, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség missziói és presbiterképzési bizottságának idén megválasztott elnöke és Tomka János vezetéstudományi szakember, professor emeritus az előttünk álló presbiterválasztásra készülve arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyéni elhívás betöltéséhez elengedhetetlen a fejlesztés és a tanítás.
„Kezét tördelő, szemét lesütő, belül gyomorgörcscsel, frusztráló kérdésekkel küzdő fiatal. Ismerős ez valahonnan? Nekem nagyon is! A lelkigondozói beszélgetésekben, a csoportalkalmakon vagy bármely társas viszonyban azt vettem észre, hogy a tizen- és huszonévesek borzasztóan sokat szoronganak.” Korsós Tamás dunavarsányi lelkipásztor írása a Reformátusok Lapjából arról, hogy a szabadság nem valaminek a hiánya, hanem valakinek a jelenléte.
Prém Margit nevét Újpesten sokáig csupán az Attila utcai gyülekezet tagjai ismerték, humanista tevékenységéről a hívek is keveset tudtak – mondja Rojkó Annamária helytörténész, az Újpesti Helytörténeti Értesítő című lap szerkesztője, aki könyvet írt a református iskolavezetőről. Prém Margit emlékét ezentúl egykori otthona közelében felállított szobra is őrzi.
Sokan nagy izgalommal tekintenek az iskolakezdésre: milyen lesz a tanító néni, a padtárs, a korai kelés, és persze vannak olyanok is, akik még nem várják a becsöngetést. A Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjas Tóth Imre, a Kecskeméti Református Gimnázium igazgatóhelyettese, matematika- és kémiatanára már javában megkezdte a tanév tervezését.
A három részre szakadt Magyarország sanyarú állapotát a reformáció nyomán kialakuló felekezeti viszálykodások tovább rontották: nem csak a politikai elit csoportjai acsarkodtak egymásra vallási érdektől és meggyőződéstől hajtva, számos család is megosztottá vált. Erdély későbbi főgenerálisának, a református hitre tért Haller Gábornak (1614–1663) hányatott életútja kiváló példa arra, hogy a keresztyének közti ellenségeskedés mind az ország sorsára, mind a személyesre nézve milyen tragikus következményekkel járhat.
Tagadhatatlanul olyan társadalmi földindulás tanúi vagyunk, amely egyházunk bástyáit is alaposan megrázza, s hogy nem tarthatók fenn tovább azok az omló falakat elfedő narratívák, amelyek szerint például „az ilyen időkben a stagnálás gyakorlatilag növekedés” – írta a Reformátusok Lapjában Nagy Károly Zsolt, és a felvetődő kérdésekre nemcsak szimbólumokat, de lehetséges megoldást is kínál.
Díszpolgári címmel ismerte el Ózd városa Balog Zoltánnak, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének életpályáját, munkásságát. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke évtizedek óta szívén viseli szülővárosa sorsát, az itt lakó emberek életét. – Hosszú évtizedekig én is építettem az életem, de eljön az a pillanat, hogy az ember rájön arra, hogy ahová tartozik, azoknak tartozik... Ha valamit tettem ezért a vidékért, akkor ez ennek a tartozásnak a törlesztése volt – jelentette ki köszönőbeszédében a püspök.
Harmadik lett a karmesterek között Erdélyi Dániel, a Központi Református Kórus egyik karnagya a 2. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyen – számolt be a a papageno.hu előadó-művészeti portál. A döntőt augusztus 26-án és 27-én tartották Debrecenben. A díjátadót és a gálakoncertet ma este rendezik.
Ózd díszpolgára lett Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke. A kitüntető címet ünnepi istentiszteletet követően vehette át az ózdi református templomban a város polgármesterétől, Janiczak Dávidtól.
Mi sül ki abból, ha a vallási turizmus találkozik az aktív és örökségturizmussal? Akár olyan remek dolgok is, mint a Felső-Tisza vidéken létrejövő, református templomokat érintő kerékpáros túraútvonalak, amelyeken egyre többen tekernek. A bicikliseknek nyújtott szolgáltatásokból az egyház is kiveszi a részét: több gyülekezet is kerékpáros pihenőt alakított ki a területén, és szállást is kínál a megfáradt túrázóknak, kirándulóknak.
Hiába érte el kitűzött céljait, üresnek érezte az életét Isten nélkül Urkuti György. A Református vagyok következő vendége újságíróból lett diplomata. Azt mondja: Isten kézen fogva vezeti őt. Gundel Takács Gábor beszélgetőpartnere a munkája során azt tapasztalja: a világ egyre jobban elfordul a vallástól, ezért a reformátusságát arra használja, hogy ezen változtatni tudjon.
Csak idén több mint hétszáz, az elmúlt hat évben pedig már összesen több mint hétezer, köztük rengeteg hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyermek üdült a Bárka táborban. Ez a Magyarországi Református Egyház legnagyobb esélyteremtő programja, ahol a foglalkozásokon, programokon életre szóló élményeket szerezhetnek a fiatalok, ezek hatására pedig magabiztosabbá, nyitottabbá válhatnak, javulhat az önértékelésük.
Hat éve van „vízen” a Magyarországi Református Egyház legnagyobb esélyteremtő programja, a Bárka tábor. Ahogyan Nóé bárkájára, úgy erre a Bárkára is bárki felfér. Az idei utolsó turnusban egy napra mi is felkéredzkedtünk rá, a fedélzeten pedig sok mindent hallottunk: személyes történeteket gyerekektől, bibliai bátorítást Balog Zoltán püspöktől vagy épp buzdítást a kitartásra Szalai Ádám futballistától.
Negyedik alkalommal szervezett Erő-Forrás címmel felzárkózási szakmai napot a Református Szeretetszolgálat felzárkózási osztálya, partnerségben a Magyar Református Szeretetszolgálat felzárkózási ágazatával, ahol a résztvevőknek lehetősége adódott a hálózatépítésre, jó gyakorlatok elsajátítására, valamint a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény munkájának megismerésére is.
A Központi Református Kórus egyik karnagya, Erdélyi Dániel is bejutott a világ legjobbjai közé azzal, hogy döntős a 2. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyen. A magyar induló öt kontinens ötvenhat országának több mint háromszáz jelentkezője közül került az öt finalista közé.
Az orosz–ukrán háború idején Isten kérdez bennünket – szólal meg a pusztító európai fejlemény kapcsán Bogárdi Szabó István budahegyvidéki református lelkipásztor, volt dunamelléki püspök és zsinati elnök. Interjúnkban sok szó esik a XXI. századi keresztyénség állapotáról, sajátosan szorongatott helyzetéről, illetve feladatáról a kataklizmák árnyékában.
Több száz, jelentős részben mélyszegénységben élő gyermeket látogatott meg a Magyarországi Református Egyház Bárka táborában Balog Zoltán. A püspök, aki egyben a tábor egyházi fővédnöke is, a Krisztussal való közösség öröméről is beszélt a gyerekeknek. Az idei utolsó turnus sajtónyilvános napján ott volt Szalai Ádám, a magyar labdarúgó-válogatott volt csapatkapitánya, a tábor jószolgálati nagykövete is.
Lelkesen küzd azért, hogy a hely szellemét, értékeit új és új nézőpontból ismerjék meg, nyitottabbá váljanak az újra az ott élők, sőt a turisták, és persze a város mindenkori ifjúsága: a diáklétet tartalmasítja, az életminőséget javítja a szűkebb pátria lehetőségeinek minél teljesebb feltérképezése, amint a nemes (diák)hagyományok ébresztése is. A Debrecenben élő lokálpatrióta helytörténész, Horog Máté szerteágazó és harmóniában egyesülő munkái a tanújelei annak az Úrtól kapott bátorságnak, amellyel változtat azon, amin tud.