„Aki a béke gyümölcsét akarja élvezni, annak el kell ültetnie az életében és szorgalmasan gondoznia kell az Isten dicsőségének fáját” – figyelmeztet ünnepi írásában Kacsó Géza, a bátyúi református gyülekezet lelkipásztora.
„A karácsonynak értelmet nem az ember produkálta fényözön ad. A templomnak nem a csillag a legfontosabb része ott, a torony tetején. Ahogy egy születésnapban sem a szépen díszített meghívó a lényeg, hanem az ünnepelt” – írja a betlehemi csillag kapcsán karácsonyi publicisztikájában Bella Péter lelkipásztor.
A karácsonyt a legnyomorúságosabb időkben is próbálták megünnepelni az emberek. Nem történt ez másképp a magyar történelem során sem, háborúban, jólétben és diktatúrák alatt sem maradt el az ünnep. A karácsony állandóságot is jelent, és egyben esélyt. Esélyt, hogy rámutassunk arra, aki emberré lett, hogy visszavezessen minket oda, ahová tartozunk.
„Isten látja, hogy nem lehetek néma eb, trombita, kiáltó szó vagyok, nem magamtól, de Istenéből szólok”. 450 éve halt meg Méliusz Juhász Péter református lelkész, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció egyik legnagyobb hatású alakja. Vagy ahogy Makkai László szerint sokan nevezték: Magyarország Kálvinja.
Immár közel kétezer éve emlékezünk meg karácsonykor egy gyermek születéséről. Nem volt, és nincs is a világon senki, akinek a születése napját ennyi ideig nyilvántartanák, aki miatt világszerte napokra megállna az élet. Sipos Aba Álmos írása a Reformátusok Lapjából.
„Mindaz, aminek meg kell testesülnie és megtestesülhet közöttünk karácsonykor, az el van készítve, nála ott, Jézus Krisztusnál, Istennél. A szeretet, a hűség és a béke úgy, ahogy ő adja, csak rajtunk múlik, hogy akarjuk-e.” Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökének karácsonyi gondolatai.
A jövőre százhatvanadik évfordulóját ünneplő Budapest-Hold Utcai Református Egyházközséget alaposan próbára tették a történelem viharai. A gyülekezet mégsem a múlton kesereg, inkább a jelenre és előre tekint, miközben büszkén viszi tovább évszázados örökségét is. A gyülekezet szolgálatát karácsonykor az ország is jobban megismerheti, december 25-én innen közvetít istentiszteletet a Kossuth rádió.
„Meggyőződésem, hogy újra és újra személyesen is fel kell tennünk a kérdést: nekünk magunknak, nekem magamnak mit jelent a karácsony?” – javasolja áhítatában Zila Péter, a Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközség lelkipásztora.
Lassan mindenki beszerezte már a közelgő ünnep talán legközismertebb jelképét. Szeretjük nézni a fát a karácsonyi csendben, ahogy égnek rajta a gyertyák és árad belőle a fenyőillat. Azonban feldíszített ideiglenes szobanövényünknek egészen mély teológiai jelentése is van.
"Milyen karácsonyunk lesz? Az már biztos, hogy eltűntek a reklámfények, betiltották az üzletek díszkivilágítását, háttérbe szorul a vásárlás, az ajándékozás. Az adventi időszak útkészítés: a találkozás létrejöhet, a ma élő ember elhiheti, hogy Jézus Krisztus érte is megszületett." Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök karácsonyi üzenete.
A karácsony jó lehetőség arra, hogy elkezdjünk egymáshoz kapcsolódni, lelkileg mégis ez a legterheltebb időszaka az évnek. Thoma László református lelkipásztorral arra is kerestük a választ, hogy miért pont az ünnepek alatt ütköznek ki legjobban a nehézségek, és mit tehetünk azért, hogy túllépve az ünnep külsőségein a karácsony valódi üzenetére figyeljünk.
Veres Péter Attila lelkipásztor úgy véli, közösségüknek végvári szerep jutott, felekezeti kisebbségben reformátusként gondolkodni, beszélni egyfajta üzenet másoknak Móron. A lelkészné, Siteri Erika szerint legfontosabb erőforrásuk a nyitottság, amely abból ered, hogy a tagok életük meghatározó kérdéseire megtalálják válaszaikat a gyülekezetben.
Karácsonykor gyakran kívánjuk egymásnak a meghitt, békés ünneplés örömét. Felerősödik a pozitív érzések megélése iránti vágyunk. A mélyebb, elcsendesedő, befelé figyelő állapoté, amikor megadatik, hogy a szépség és dekoráció mögött érezzük a meghittséget, és hagyjuk, hogy megérintsen bennünket. Mi jelent a meghittség? Hogyan élhetjük meg? Komlósi Piroska klinikai szakpszichológust kérdeztük.
Mit jelent szeretni? Megterhelten, az év végi hajrában örülünk, ha marad az ajándékok vásárlására időnk. Szeretet-e egyáltalán a karácsonyfa alatti ajándékáradat? Túl sok a kérdés, pedig mintha ez idő szerint mindenki csupán nyugalomra vágyna.
Félelmetesen más adventi helyzetben vagyunk, mint az eddigi években. Kaszó Gyula szekszárdi lelkipásztor úgy gondolja, most különösen is érdemes meghallani azokat a mennyei üzeneteket, amelyek az első karácsony, Isten megtestesülése előtt angyal útján érkeztek a földi világba, és amelyek közös nevezője a „Ne félj!” bátorítás.
Mihez kezd az ember a gonosszal? Ez az egyik legfontosabb kérdés, amióta kétezer évvel ezelőtt megtörtént a „kereszt botránya”. Ablonczy Bálint gondolatai a Reformátusok Lapjából.
A Magyarországi Református Egyház zsinati elnökségének megbízásából Gér András zsinati tanácsos a magas rezsiköltségek okozta gondok enyhítésén fáradozik. Martoni Molnár Sándor, a Külső-Kelenföldi Református Egyházközség lelkésze pedig a gyülekezetek előtt álló kihívásokról beszélt. A Reformátusok Lapja cikke.
Mit tegyünk, ha nem tudjuk őszintén, igazán várni az ünnepet? Ha valahogy soha semmi nem olyan, mint szeretnénk? Lehet, hogy rossz helyen keressük az ünnep lényegét. Futó Katalin cikke a Biblia alapján vezet végig minket a közeledő karácsonyon.
Kik vagy mik az angyalok? A görög angelosz szó hírnököt jelent. Wayne Grudem evangéliumi teológus a következő definíciót adja: az angyalok erkölcsi ítélőképességgel és magas intelligenciával rendelkező, de fizikai test nélküli szellemi lények. Márkus Tamás András írása a Reformátusok Lapjából.