Arra a kérdésre, hogy miért vagyunk reformátusok, sokszor bizony csak annyi jut az eszünkbe, hogy azért, mert reformátusnak születtünk – fogalmaz Gaál Botond korábbi presbiter, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, egyetemi tanár a Református vagyok című könyvében. Az idei presbiterválasztás alkalmából összeállított, Presbiterek kiskátéja című kiadvány pedig azt foglalja össze, milyen szolgálatot látnak el a presbiterek.
A keresztyén lelkiségi, gazdasági, társadalmi és kulturális élet szinte minden területét lefedő oktatási programmal és számos tanulmányúttal várja a 18–35 éves, a Kárpát-medence bármely pontján élő keresztyén fiatalokat az Aquinói Szent Tamás Ökumenikus Közéleti Akadémia. A kurzusokat elismert professzorok, szakemberek tartják, köztük Balog Zoltán református püspök. A tíz hónapos képzésre augusztus 18-ig lehet jelentkezni.
Az elmúlt napokban sokat olvashattunk a Reformátusok Szárszói Konferenciáján elhangzott előadásokról, a beszélgetések témáiról, de a rendezvény nem csak erről szólt. Fontosak a találkozások egymással és Istennel, a közös bibliaolvasás, a nevetések, a kávé vagy bor melletti beszélgetések vagy éppen a játék. Szárszó nemcsak bástyája vagy konferencia-helyszíne az egyháznak, hanem találkozási pont az egyházat alkotó embereknek. Elhoztunk néhány szárszói hangulatképet.
Egyre többen hisznek a pokol létezésében, bár a társadalom többsége még mindig nem – hangsúlyozza Duráczky Bálint szociológus. A vallásgyakorlás trendjeiben is az individualizmus a legmeghatározóbb tényező, tudtuk meg a Reformátusok Szárszói Konferenciáján elhangzott előadásából.
Közösen ünneplik az államalapítást a reformátusok és az evangélikusok augusztus 19-én a budai Várban. A Protestáns Sokadalom egyrészt egy vásári forgatag, másrészt egy az evangéliumot hirdető alkalom, hiszen csúcspontja az istentisztelet. Szávay Lászlót, a rendezvény lebonyolításával megbízott Református Közéleti és Kulturális Alapítvány munkatársát kérdeztük.
Sokan visszaélnek a krisztusi magatartásunkkal, legyen szó a hétköznapokról, az üzleti világról vagy csak egy egyszerű főnök-beosztott viszonyról. Hogy mit tehet ilyenkor egy keresztyén, arra Kovács Tibor körösladányi református lelkipásztorral kerestük a választ.
Egyre gyorsuló sebességgel változik minden körülöttünk. Európában ezen a nyáron több helyen majdnem 50 fokot mértek, közben hatalmas áradások, életveszélyes erdőtüzek pusztítanak. Mindenki érzi, hogy valami olyasmi zajlik világunkban, amibe ha mélyebben beletekintünk, akkor önvédelemből, azért, hogy megőrizhessük lelki egészségünket, el kell terelni a figyelmünket, mert sok ez nekünk. Itt élünk, ez az otthonunk. Mit csináljunk? Szénási Tamás református lelkipásztor, hivatásos tűzoltó gondolatai.
Mintha küszöbfrászban élnének az emberek, félnek belépni a templomajtón, pedig ha beleszippantanak egy Krisztust követő, élő közösség légkörébe, bizonnyal örömüket lelik benne. Válaszokat keresnek az életük nagy kérdéseire, amelyek nálunk megvannak, csak még nem találtak be hozzánk – vélekedik Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
Véget ért az idei Reformátusok Szárszói Konferenciája. Ebben az évben a lelkipásztorok Isten és a nemzet szolgálatában végzett munkájáról szóltak az előadások és a kiscsoportos beszélgetések. 2023 a református egyházban a lelkipásztori hivatás éve. Nézzék meg videós összefoglalónkat!
Nyári konferenciánk az egyike a legőszintébb lelkészfórumoknak, ahol a lelkipásztorok megoszthatják egymással jó és rossz tapasztalataikat, észrevételeiket, meglátásaikat – fogalmazott Szőnyi Tamás lelkipásztor, a Magyar Református Lelkészegyesület elnöke. A július 31. és augusztus 3. közötti, idei nyári konferencián a lelkipásztori hivatás évéhez kapcsolódtak az előadások.
Számítunk, mert benne vagyunk abban a nagy történetben, amely már a világ teremtése előtt elkezdődött, és az idők végezetéig tart – mondta Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke igehirdetésében a Reformátusok Szárszói Konferenciáját záró úrvacsorás istentiszteleten vasárnap a balatonszárszói református templomban.
Egyre többen élünk a Földön, egyre nagyobb igényekkel. Az iparosodással meglódult, visszafordíthatatlan kitermelési folyamat veszélyeire már régóta figyelmeztetnek a szakértők: a Föld adta erőforrások végesek, és belátható időn belül el is apadhatnak. A probléma megoldásában óriási szerepünk van. Az élhető jövőről beszélgetett Czippán Katalin fenntarthatósági szakértővel Molnár Ambrus a Világ/Nézet legutóbbi adásában.
Évtizedes szünet után találkozott ismét a Coetus Theologorum, a Kárpát-medencei református teológiai tanárok közössége, ezúttal az erdélyi Illyefalván. Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője, a Coetus Theologorum egyik főszervezője számolt be a találkozóról.
Egyes statisztikák szerint tíz magyar honfitársunk közül mintegy hat nyaralni megy ezekben a hetekben. Talán azok is szeretnek utazni, akik ezt nem tehetik. Vajon a hitünk megéléséhez adhat-e új szempontokat egy-egy ilyen kirándulás? Siba Balázs lelkipásztor, egyetemi tanár gondolatai.
Bár a számok mindenféle tendenciákat mutathatnak, és sokféle történelmi terhet hordozunk, dübörögve változó, talán barátságtalan világkorszakban élünk, de egyben biztosak lehetünk: Jézus Krisztus evangéliumáért próbálunk tenni mindannyian – nyitotta meg Gér András zsinati tanácsos a Reformátusok Szárszói Konferenciájának harmadik napját, amelyen a lelkészek mindennapjairól, a hitoktatásról és a hamis bevehetetlenségtudat okozta gondokról is hallhattak a résztvevők.
Régi adósságot törlesztett a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, népszerűbb nevén a Skanzen, amikor tavaly tavasszal végre megnyitotta a látogatók előtt az Erdélyt bemutató kiállításrészét. Bő másfél évtizednyi előkészítés tette lehetővé, hogy a minden magyar által oly szeretett és újra meg újra elsiratott – Kányádi Sándor szavaival folyton szóródó-porlódó, mégis élő – Tündérkertben bolyonghatunk a Pilis oldalában. A Reformátusok Lapja a tájegység református kincseinek felfedezésére indult.
Felvidéken az egyház a magyar kultúra őrzője is – erről Géresi Róbert püspök beszélt a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján. A megjelentek a gyülekezetek és a gyülekezeti tagok feladataival is megismerkedhettek, és az előadások mellett bibliakörökben és kiscsoportos beszélgetéseken is részt vehettek.
„A református, sőt tágabb értelemben a magyar egyházi levéltárügy kulcsemberének” nevezték Szabadi Istvánt már fél évtizede is, a 2019-es Kormos László-díj átadásának laudációjában. A gyűjteményi világ iránti elkötelezettsége, hűsége tény: csaknem harminc éve végzi töretlen szolgálatát a Tiszántúli Református Egyházkerület levéltárának igazgatójaként. Mindemellett szakkutató, tanár és műfordító.
Ma sem könnyebb vagy nehezebb, csak más nehézségek jöttek, más kérdésekre kell megtanulnunk ugyanabból a Szentírásból ugyanazzal a Szentlélekkel megtalálni a válaszokat – mondta Fekete Károly püspök a Reformátusok Szárszói Konferenciájának első napján azon a pódiumbeszélgetésen, ahol négy egyházvezető számolt be róla, hogyan is mondanák el egy marslakónak, mitől jó egy gyülekezet.
„Isten szerint beleférhetünk az életünkbe, nem vagyunk elmaradva, nem vagyunk kevesek. Bár véges a tudásunk, és számtalan szempontból hiányosak vagyunk, ő úgy teremtett minket, hogy vele mégis mindenre képesek legyünk, amit tennünk kell” – írja Gacsályi Sára a Reformátusok Lapjában.