Időközi püspökválasztás miatt ülésezett a Tiszáninneni Református Egyházkerület Választási Bizottsága augusztus 6-án. A gyűlésen összesítették a gyülekezetektől a két püspökjelöltre érkezett szavazatokat. A beérkezett 289 érvényes szavazatból Barna Sándor 160 szavazatot, míg Mészáros István 129 szavazatot kapott. Az eredmény a jogorvoslati idő letelte után emelkedik jogerőre.
Törvényben rendelték el a tízparancsolat kifüggesztését az oktatási intézmények tantermeiben az Egyesült Államok Louisiana szövetségi államában néhány héttel ezelőtt – az intézkedésről szóló jogszabályt a kormányzó iktatta törvénybe aláírásával az MTI tájékoztatása szerint. Ezzel ez lett az Amerikai Egyesült Államok első szövetségi állama, ahol a tízparancsolat kötelezően az osztálytermek berendezésének részévé vált. T. Németh László véleménycikke a Reformátusok Lapjából.
Addig dolgozom, amíg Urunk engedi és még feladatot bíz rám, amelyhez még az erőt és a lelkesedést is megadja – mondja a nyolcvanhárom éves M. Kiss Katalin. A kerámiatervező művész, aki hatvanéves pályafutásának derekán tért meg, művészetével is az Urat szolgálja: leveleket mintázó egyedi alkotásain ébresztő és bátorító bibliai üzenetekkel közvetíti az örömhírt.
– Belenyugodtam a helyzetembe, és átadtam Isten kezébe, ez hozott békességet – idézi fel egykori reakcióját a tüdődaganat diagnózisára Lipták Mónika. Tíz évvel ezelőtt szembesült ezzel. A felvidéki, kőrösi presbiter ma már teljes életet él, miértjeire megkapta Isten válaszait. És hálás a szolgálat lehetőségéért, még ha nagy árat kellett is fizetnie érte.
Református gyülekezeteink alapvető jellemzőjének kellene lennie az önfenntartásnak – vallja Bedekovics Péter lelkipásztor. A Budai Református Egyházközség lelkésze beszélt nekünk a perselypénz bibliai hátteréről, az adakozási szokásokról, a gyülekezetek gazdálkodásáról és az újabb fizetési lehetőségekről, mint például a bankkártyás perselypénz vagy az egyházfenntartói hozzájárulás utalása. Fontosnak nevezte, hogy bármelyik formáját is választjuk az adakozásnak, segítsük a gyülekezeti tagokat azzal, hogy magában a formában is kifejeződjön az adakozás bibliai és biblikus háttere.
Karl Barth maradandó érdeme, hogy határozottan óvott minden olyan kísérlettől, amely megpróbált a teológiából világnézeti eszmerendszert építeni – szögezi le Fazakas Sándor debreceni református teológus, egyetemi tanár. A Reformátusok Lapja friss Barth-díjasként kérdezte őt.
Isten tőled sem kér többet, mint amit nyújthatnál. Téged sem kísért feljebb; tőled sem kér többet számon, mint amit megtehetsz; nem tesz rád nagyobb terhet, mint amit elhordozhatsz. Ez örömhír, evangélium, felszabadító érzés. De akkor tapasztalhatod meg ezt a felszabadító érzést, ha már beledobtad magadat a perselybe; az életedet, a „bioszodat”, a valódat. Ha azt, ami a „te erődből telik”, az ő céljára, ügyére, nagyobb dicsőségére szenteled oda. Lányi Gábor írása a Reformátusok Lapjából.
Meggyőződésem, hogy a halászokat egy kudarcos éjszaka után ismét a Genezáreti-tóra küldő Mester mindmáig azt üzeni nekünk, hogy érjen bennünket bármilyen bántás, mellőzés, általa rendelt hivatásunkat, Jézus tanítványait és utódaikat követve, folytatnunk kell. Petrőczi Éva írása a Reformátusok Lapjából.
„Halló! Áldás, békesség! Itt a Református Telefonos Lelkigondozás!” 1984-ben így szólalt meg először a Magyarországi Református Egyház missziója, a telefonos lelkigondozás. Az azóta is töretlenül működő misszió munkatársai mintegy 45 ezer beérkező hívásból közel 60 ezer órányi beszélgetést folytattak le, amelyekben a magányosságból fakadó kérdések, depresszió, munkahelyi gondok, gyász és egyéb érzelmi problémák kezelésében igyekeztek és igyekeznek segíteni. A szolgálat vezetője, Révész Jánosné volt a Világ/nézet vendége, aki már harminc éve fogadja a hívásokat.
Az elmúlt évszázadban megszámlálhatatlan háborús tragédiát, kegyetlenséget élt át az emberiség. Sajnos napjaink sem mentesek a borzalmaktól, gondoljunk csak az orosz–ukrán háború vagy az ismét fellángoló arab–izraeli konfliktus áldozataira. Sokszor merül fel a kérdés: hol van ilyenkor Isten? A Hogyan találtam meg Istent a ruandai népirtás viharában című könyvről Németh Máté írt a Reformátusok Lapjában.
A hitébresztésben jeleskedő Krasznai Andrea Csilla lelkipásztor, a repülőtéri misszió vezetője negyed évszázada végez szolgálatot a budapesti légikikötőben, amely néhány hete került vissza nemzeti tulajdonba. Interjúnk.
Nem követelmény a megszólalás, és ez felszabadító érzés. Amikor együtt vagyunk, eltölt a szeretet – osztja meg velünk imaközösségi élményeit Acsainé Földes Ibolya. A monori gyülekezet szolgálattevője arra kéri az Urat, vele kezdje egyházunk megújítását. Az Élő gyülekezeteiben élő egyház elnevezésű országos református imalánc nyomában jártunk.
„Kikonfirmál.” A szó a református gyülekezetekben jól ismert jelenségre utal. Az egyháztagjelölt megtanulja a kátét, az ünnepi istentiszteleten elszavalja a válaszokat, ahogy illik. Átveszi a gyülekezet ajándékát, a Bibliát, öltönye/kosztümje zsebébe csúsztatja a nagyiék/keresztszülők borítékját, elfogyasztja a családi ebédet. Hányszor megy templomba az esküvője előtt? Mikor nyitja ki a kapott Szentírást először? Kinyitja egyáltalán? Az elöregedő gyülekezetük helyzetét csüggedten figyelő lelkészek között ismert vicc is eszünkbe juthat: hogyan szabaduljunk meg a toronyba befészkelő galamboktól és denevérektől? Konfirmáljuk le őket, utána színüket se látjuk többé.
Nem véletlenül találták ki a nyári szabadságot, amely a diákoknak hosszú, a dolgozóknak rövid – legalábbis annak tűnik, mert jobban is el lehetne osztani –, ám ahol esik az eső vagy tombol a kánikula, ott sokszor semmilyen. Pedig az életmód-tanácsadók szokták javallani, hogy majdnem mindegy, mivel töltjük, csak ne gondoljunk a feladatokra. Pihenni kell a testnek, az agynak és a léleknek is, utóbbi pihenésének egyik formája a belső csönd. Vitéz Ferenc írása a Reformátusok Lapjából.
Nagymamámnál szól a rádió. Mindig. Azt mondja, ha rádiózik, nem érzi annyira magányosnak magát, közben végzi a napi teendőit. Nálunk is gyakran szól egy-egy műsor, bár leginkább telefonról. A szabadidőnkben kapunk időt, hogy együtt legyünk a saját gondolatainkkal, szeretteinkkel vagy Istennel, de a világ adta kikapcsolódási lehetőségek eltérítenek ezektől. Gacsályi Sára írása a Reformátusok Lapjából.
Megrendítő megélni azt, amikor egy-egy nehezebb időszak után Isten kegyelméből termőre fordulnak a dolgok. Az emberi élet kontextusában ezt a folyamatot szoktuk megtérésként emlegetni. Ezért hatalmas mérföldkő a jászberényi gyülekezet életében, hogy hálát adhattak a templom megújulásáért, amely jelképe a közösség formálódásának is. Lassú és sok munkát igénylő folyamat eredményeként visszatért az egység, a fény, a gondos figyelem érzete kívül és belül. Így épül tégláról téglára templom, lélekről lélekre pedig Isten országa.
A tábori lelkészség fontossága és szerepe nemcsak lelki, hanem fizikai támogatásban is megmutatkozik a katonák szolgálatában. Erről Mészáros László református lelkipásztor, protestáns tábori püspök beszélt a Világ/nézet legújabb adásában. Mennyiben katona és mennyiben lelkipásztor a tábori lelkész? Milyen kérdéssel fordulnak a katonák a lelkészhez? Ezekről is szó volt Molnár Ambrus műsorában.
Különböző elméletek léteznek arra, mi is tartja meg ezt a világot. Keleten terjedt el az a kép, hogy a világnak négy tartóoszlopa van, amelyeket hasonlítottak már egy elefánt négy lábához, vagy több elefánt együtteséhez. A görög mitológiában az izmos Atlasz tartja a világot. Ha viszont átevezünk hazai vizeinkre, mit találunk? Mi mit tartunk az életünk négy tartóoszlopának?
Jézus maga is a barátainak nevezi tanítványait. Ő mindig kész meghallgatni, de valójában számos ember is van körülöttünk, akik barátaink lehetnének. Szabó-Keresztes Ági egyik legerősebb élménye a gyülekezetben, hogy olyan emberekkel is jól érzi magát, akiknek biztosan nem kereste volna a társaságát megtérése előtt. Krisztus olyan kimeríthetetlen téma, amelyben meggyökerezhet a kapcsolatuk. A Móri Református Egyházközség tagja mellett további hölgyeket kértünk arra, osszanak meg egy-egy történetet a nők, illetve a nő és férfi közötti barátságról – ők nem a saját nevükön szerepelnek. Amint az a gyengébb nemnél megszokott: tapasztalataik helyenként merőben ellentétesek.