Még lehet számlálóbiztosnak jelentkezni a 2022. október–novemberi országos népszámlálásra. A díjazás ellenében végzett munkába - ahogyan bárki más - a református testvérek is bekapcsolódhatnak. Jelentkezésük emlékeztető lehet sokak számára: a cenzuson ne hagyják üresen a vallási hovatartozásra vonatkozó rubrikákat.
A nyugati létforma, a fogyasztói társadalom bukásra van ítélve, az identitásválság mögött pedig örömhajsza folyik – tartja Köntös László. A református lelkipásztor a pápai REND fesztiválon tartott teltházas előadást öröm és identitás címmel, a Reformátusok Lapja pedig arra kérte, hogy röviden reflektáljon felvetődött kérdéseikre.
Mások mellett az idei magyarországi népszámlálás, a nyári időtöltés, a nagyváradi presbiterképzés és a háború és hit viszonya is témája a Presbiter című folyóirat július-augusztusi számának, amely már kapható a gyülekezetekben, egyházi könyvesboltokban. A kiadványban bemutatkozik az új felelős szerkesztő, Káposztás Gábor is.
"Zsindely Ferenc nemrégiben megjelent háborús naplójának elején még a református egyháztagságot legfeljebb társadalmi kötelességnek tartó politikussal szembesülünk, míg a Budapest ostromáról szóló részek már mély hitű embert mutatnak, aki zsidó származásuk miatt üldözött gyerekekkel és felnőttekkel zsúfolt házában őszinte lélekkel fohászkodik és ad hálát Istennek." Ablonczy Bálint gondolatai a Zsindely házaspárról a Reformátusok lapja hasábjairól.
Idén tizennegyedik alkalommal rendezi meg Sukorói Zenei Nyár című hangversenysorozatát a velencei-tavi település református gyülekezete. A másfél évtized alatt a térség egyik meghatározó nyári komolyzenei eseményévé vált programról Kardos Ábel református lelkipásztorral beszélgettünk.
Az egész életét végigkíséri a tanulás és a tanítás. Tomka János főiskolai tanár, a vezetéstudomány keresztyén megközelítésének kiváló szakembere, több könyv szerzője, végzettsége szerint okleveles villamosmérnök, mérnök-tanár. Mégis a vezetéselmélet és a tudásmenedzsment kutatásának szentelte az életét, legutóbb pedig A bizalomépítő vezető címmel írt könyvet.
Különleges kapcsolat köti a fényhez Berzsák Zoltán építészt, akinek tervei alapján több református templom épülhetett fel a közelmúltban, de az ő elképzelései szerint újul meg Dunamelléki Egyházkerület Ráday utcai központja és épül újjá a leégett Ráday-kollégium is. Úgy véli református templomot tervezni hívőként könnyebb, mint hit nélkül.
Balog Zoltán református püspök a Magyar Nemzetnek adott, szombaton megjelent interjúban elárulta: javasolni fogják, hogy 2023 a lelkészi hivatás éve legyen. Hangsúlyozta, hogy a lelkipásztori hivatást meg kell erősíteni lélekben és létszámban is. Szemle.
„...a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé pedig mértékletességet...” (2Pt 1,5–6, Károli-ford.) Petrőczi Éva költő, író, irodalomtörténész gondolatai hit és tudomány kapcsolatáról a bostoni születésű Cotton Mather puritán teológus élete és munkássága kapcsán a Reformátusok Lapja hasábjairól.
Merünk-e Péterrel együtt vízre lépni, mert a biztonságot adó hajóban ülve nem tapasztalhatjuk meg a tengeren járás csodáját. Felülemelkedhetünk a gondjainkon, nem kell a csüggedés mocsarában elsüllyednünk – hangsúlyozta a harmadik abaújvári LelkesítŐ családi napon Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. A szlovák határ menti zsugorodó gyülekezet pontosan így éli mindennapjait. Riport a Reformátusok Lapja hasábjairól.
„Mi a lelkekre is figyelünk, nem csak a testre.” A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány több mint egy rendezvényszervező cég – sokrétű szolgálatot végeznek, és sosem felejtik, hogy eseményeik kiemelt pontja az Istenhez való odafordulás. A szervezet vezetőivel, Zila Gáborral, Némedi-Varga Dáviddal és Szávay Lászlóval beszélgettünk az egyházban rejlő szellemi tőkéről, a szárszói konferenciáról, és egyáltalán arról, miért is van szükség arra, hogy az egyház jelen legyen a kultúrában és a közéletben.
„Még a hitüket komolyan vevők között is vannak olyanok, akik vonzónak találják a szlogent, miszerint „a vallás magánügy”. Az a természetes jogunk és igényünk, hogy a hitünkről akkor és úgy beszélhessünk vagy hallgathassunk, ahogyan mi magunk azt jónak tartjuk. De ez nem jelenti azt, hogy a hitünket ne vállalhatnánk nyilvánosan is." Balog Zoltán püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke gondolatai a Mandiner hasábjairól.
„Ami a világban tapasztalt vezetési modellekben tartósan jó eredményt hoz, az mind fellelhető az Isten által elhívott és a Bibliából megismerhető vezetők gazdag példáján keresztül” – írja Szalai Zsolt, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának elnöke a Reformátusok Lapja hasábjain. Gondolatok felelősségről, sikerről és a valóság megismerhetőségéről.
Legendák övezik az apró, határ menti település, Pusztafalu történetét, ahol a lakosság majd 80 százaléka reformátusnak vallja magát. A lassan ötszáz éves gyülekezet féltőn gondozza templomát és ápolja hagyományait, miközben előre is tekint: kihasználva a környék turizmusban betöltött, kiemelt helyzetét, közösségi házat építettek, ahol elsősorban református vendégeket fogadnak majd. A pusztafalui református közösséget az egész ország megismerhette, ugyanis július 10-én, vasárnap az ő templomukból szólt Isten Igéje a Kossuth rádión.
A rossz beidegződések következtében a puritánságot gyakran összetévesztjük a képzőművészet negligálásával – hívta fel a figyelmet Lőrincz Zoltán művészettörténész, teológus. Úgy véli, hogy Krisztus alakját csak absztrakt módon van értelme ábrázolnunk, mert az isteni fenségét csak emberileg tudnánk feldolgozni.
Ismét találkozhat a református értelmiség a Reformátusok Szárszói Konferenciáján. Idén a magyar református nemzetstratégiáról hallgathatnak előadásokat és oszthatják meg gondolataikat az érdeklődők.
A találkozót augusztus 11. és 14. között rendezik meg Balatonszárszón.
Az elmúlt hónapok során a Reformátusok Lapja Hit-Vallás rovatának előző részei érintették a keresztyén teológia értelmének kérdését, majd szó esett Isten kétféle kijelentéséről, a Biblia ihletettségéről, tekintélyéről és tévedhetetlenségéről, végül a Szentháromság Istenről és az ő tulajdonságairól. A mostani részben pedig a Szentírás első oldalára lapozva a teremtés kérdését igyekszik körüljárni Papp Márton lelkipásztor.
„Valaki a belső életünket, lelkünket kosárként ábrázolta” – írta a Reformátusok Lapjába készített publicisztikájában Martoni Molnár Sándor. Ha a kosár kiürül, azt fel kell tölteni, mert a lelkész is ember: kimerül, elfárad. A szerző emlékeztet: nem csak fizikailag kell feltöltődni, hanem lelkileg is.
„A kínzó üresség pár percre elmúlt, a természet természetfelettisége láthatóvá vált. Mire felocsúdtam, már ismét a parton voltunk, libasorban léptünk ki a ringó hajóból a biztonságot adó deszkákra, pedig rég volt minden olyan stabil, mint abban az egy órában, a tavon lebegve”. Kincses Krisztina publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Patinás villaépületbe költözött a Kommunikációs Szolgálat – és vele a Reformátusok Lapja is – Budapesten, a Zsinati Hivatal székházának szomszédságába. A sokat látott több mint százéves épület titkokat rejt, itt élt például néhány évig Rákosi Mátyás is a '40-es években. A villa történetének néhány mozzanatába avatjuk be olvasóinkat a lap székhelyváltásának alkalmából.