Augusztus 20-án az államalapítás ünnepe mellett az Új Kenyér ünnepét is megtartják országszerte. Idén az aszály miatt ugyan szegényesebb lett a termés, mint szokott, de így is van miért hálát adnunk. Az ünnep kapcsán Gacsályi Gábor, hajdúnánási lelkésszel beszélgettünk.
"Jó, ha tudjuk, református eleink is István király mintázata szerint szervezték meg életük kereteit az egyházmegyékben és egyházkerületekben, hogy fennmaradhassanak a gyülekezetek. A törvényei a köz- és vagyonbiztonságot, a termelés folyamatosságát, a műveltség és az ország erejének gyarapodását segítették." Kiss László pécsváradi lelkipásztor gondolatai.
Az államalapítás ünnepe alkalmából átadták a Magyar Érdemrend közép-, tiszti- és lovagkeresztje, valamint a Magyar Arany, Ezüst és Bronz Éremkereszt kitüntetéseket. Karasszon Dezső református orgonaművész, egyetemi tanár Magyar Érdemrend Lovagkeresztet kapott, míg Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezetője Magyar Arany Érdemkeresztet vehetett át. Augusztus 20-a környékén számos állami elismerést osztanak ki, ezúton gratulálunk minden református díjazottnak!
Ilyen még nem volt a magyarországi reformátusok történetében: évekig járták a településeket azok a tévés szakemberek, akik az összes dunántúli református gyülekezetet és templomaikat filmre vették. Vannak olyan települések, ahová éppen az utolsó pillanatban értek oda a filmesek, hiszen előfordult, hogy már csak a harangozó tudott mesélni az egykor virágzó faluról.
Pontosan 75 éve, 1947-ben zajlott Magyarország egyik nagyon fontos országgyűlési választása, amely a „kékcédulás választásként” vonult be a történelembe. Van-e ennek hatása a mostani életünkre, demokráciafelfogásunkra, vagy csak pontszerű esemény a történelemben? Csűrös András lelkipásztor gondolatai.
Jézus születése, az összeírások kijátszása és papírmagyarok. Hogy ezek hogyan kapcsolódnak össze? Tartsanak velünk a népszámlálások történetébe tett utazáson, és megtudják. Idén ősszel tartják a 2021-ben, a koronavírus-járvány miatt elhalasztott népszámlálást Magyarországon, ahol a felekezeti hovatartozásról is megkérdeznek majd bennünket.
Elcsendesedős, egymásra és Istenre figyelős tábort szervez története során először a Szegedi Református Egyetemi Gyülekezet. Az augusztus végi református gólyatáborról a szervező egyetemi lelkipásztor, Damásdi Péter beszélt a Reformátusok Lapjának.
Négy évtizede kötött házasságot Bodnár Péter és Bíró Mária. A Demecserben szolgáló lelkészházaspárnak eddig színes élete volt. Együtt nevelték fel négy gyermeküket és örülnek kilenc unokájuknak. Jövőre szintén negyven éves, közös szolgálatukat ünnepelhetik.
Ha komolyan vesszük a Szentírás lapjait, a kert az a hely, amelyet az Úr nekünk szánt – vallja Egeresi Gábor lelkipásztor, a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Múzeumának igazgatója, aki szerint Isten arra kért bennünket az Éden kertjében, hogy vállaljunk felelősséget a természetért, óvjuk és ápoljuk azt. A múzeum bibliai kertjében sétálva ismerkedünk a mediterrán növényekkel és elmélkedünk az embernek szánt otthon fogalmáról.
A megszokott sablonokon túl szólítja meg az embert Farkas Gergely lelkipásztor, aki eldöntötte, hogy soha nem szeretne unalmasan beszélni a szószéken sem. Gyerekkori csodás gyógyulása meghatározta az egész életét. A Dunántúli Református Egyházkerület elnökségi tanácsosa kedveli a kifinomult ízeket, ráadásként barista, azaz kávéfőzőmester.
Kerekasztal-beszélgetések, kiscsoportos bibliakörök és hitmélyítő előadások várták idén a szárszói konferencia látogatóit. A nagymúltú rendezvényen ebben az évben a magyar református nemzetstratégiáról gondolkodhattak együtt a résztvevők. Videós összefoglaló.
Az egymásra sorjázó járványok, háborúk, aszályok, gabonaválságok, az energiaéhezés és kényelmi állapotunk megingása semmissé teszik korunk ígérgetéseit és ambícióit, amelyekkel népszerűséget, befolyást, közhatalmat lehetett szerezni. Csak nagyokat kellett mondani. És persze elhallgattatni minden óvást a magabiztosság ellen. Bogárdi Szabó István sorai a Reformátusok Lapja hasábjairól.
Trócsányi László, a KRE rektora a személyes hit és a közösségi feladatvállalás összefüggéseiről, míg Nagy István agrárminiszter a keresztyén ember magvetéséről, Isten eszközévé válásáról beszélt a Reformátusok Szárszói Konferenciáján. A konferencia programjában új elemként jelentkező esti rövid hitvallások személyesebbé tették az esemény légkörét.
A nehézségek mellett meg kell látnunk az áldást és örömöt is abban, hogy magyar reformátusok vagyunk. A Reformátusok Szárszói Konferenciájának harmadik napján, Milyen magyar vagyok magyar reformátusként? címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők érintették többek között a gyerekvállalás, a családok segítése és határontúli magyarság kérdéseit is.
A református oktatásról, család szerepéről és a gyülekezethez kapcsolódásról hallhattak előadást az érdeklődők a Reformátusok Szárszói Konferenciájának harmadik napján. A témákban hangsúlyos volt a keresztyén ember, a közösségek szerepe a társadalomban, hitbéli küldetésben.
Kivárásra játszik a mai ember, aki csak a maga módján vallásos. Cargo-kultuszban élünk, önismeret pedig nincsen istenismeret nélkül – hangzott el a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján tartott Önismeret és istenismeret a 21. században című kerekasztal-beszélgetésen.
Isten Igéjének megértéséből következik az, ahogyan a valóságot és önmagunkat látjuk. Magyar reformátusként az Ige tanulmányozóinak, Igéből élő egyháznak kell lennünk, enélkül értelmetlen, bármit teszünk – így summázható Balog Zoltán püspök, az MRE Zsinata lelkészi elnökének Ön- és istenismeret a 21. században címmel tartott előadása, amelyet a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján mondott el.
Elkezdődött a Reformátusok Szárszói Konferenciája, amelynek középpontjában ezalkalommal a magyar református nemzetstratégia áll. Az idei rendezvény amellett, hogy őrzi a sorozat többévtizedes hagyományát, számos újdonságot is tartogat. Videós összeállításunk.
Merjük-e azt hinni, hogy egy győzedelmes Krisztusunk van az egyházunkban, és nem defenzív utóvédharcot vívunk a 21. században és az utolsó majd lekapcsolja majd a villanyt? – hangzott el a kérdés Balatonszárszón, ahol arról rendeztek kerekasztal beszélgetést a Reformátusok Szárszói Konferenciájának első napján, hogy „mi fán terem” a magyar református nemzetstratégia.
Nem református gőg adja az idei témát, sokkal inkább az Isten által ránk, magyar reformátusokra bízott küldetés miatt foglalkozunk a nemzet fontosnak látott kérdéseivel, alkotunk átfogóbb stratégiát, hangzott el a Reformátusok Szárszói Konferenciájának megnyitóján, augusztus 11-én, Balatonszárszón.