Egy gyülekezet nem attól élő, hogy programokat szervez, hanem attól, hogy ami ott történik, az Krisztusra mutat – vallja Hajdú Zoltán Levente, a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatának vezetője. Az élő Ige évében kezdődő református imalánc célja, hogy a megújulásért könyörögjünk, hiszen az élő gyülekezetekben képes olyan módon jelen lenni a Krisztus-közösség, hogy az utána az egész szervezetre kihat.
A Református Zenei Fesztivál szellemiségéhez illeszkedő műsorral készül a Lóci játszik zenekar. Csorba Lóránt, az együttes énekese elmondta, hogy a zenekar neve egy félreértésből ered, de mesélt arról is, hogy a szülei és a kislánya a legnagyobb rajongói. Istennel nem egyértelmű a viszonya, keresőnek tartja magát, de a mai napig úgy imádkozik, ahogy a nagymamája tanította.
Sátoraljaújhelyen 2024. május 11-én immár harmadik alkalommal rendezték meg a Tiszáninneni Református Egyházkerület szervezésében a H2Ő – Az élet vize elnevezésű városi evangelizációt. Azzal a határozott céllal indult útjára ez a sorozat, hogy egy-egy város főterén szóban, zenében megszólaljon az istendicséret és tanúságtétel a szabadító Krisztusról.
A Református Pulmonológiai Centrum is csatlakozott az Út az egészséghez elnevezésű kardiotanösvény programhoz. A Budapesti Szent Ferenc Kórház kezdeményezésére ez már a tizenegyedik túraút, amelyet bejárva egészségügyi adatokat mérhetnek a kórházban gyógyulók. A tanösvény túrázók számára is nyitott. A törökbálinti erdő útszakaszán akár képzett túravezetők kísérésével, pulzusmérő pontokon figyelhetjük meg a szív- és érrendszer állapotát. A séták nem csak a testi felépülést, hanem a lelki töltődést is biztosítják a szakemberek szerint.
A nevelőszülőségre áldást kell kapni az Úrtól, csak így lehet elhordozni és szeretetben végezni ezt a szolgálatot – vallja Viki és Attila (a vezetéknevüket a gyermekek érdekében nem fedjük fel). Immár harminc éve látják el ezt a feladatot, 2021 óta a Református Szeretetszolgálat fenntartásában működő Nyugat-magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ égisze alatt. Három saját gyermekükön kívül több mint tíz csemetét neveltek fel és indítottak útjára hitben, szeretetben. A mindennapokról, a szolgálat nehézségeiről és szépségeiről egyaránt őszintén beszéltek lapunknak.
„Nagyon emberi volt! Ezekkel az ismeretekkel nem találkozunk az életben… Hatalmas anyag tökéletes foglalata, érthetően közvetítve.” Patkós Attila szenvedélybetegségek kialakulását megelőző előadásainak visszajelzéseiből idéztünk. A sokoldalú pszichológussal és presbiterrel a többi között a lélekgyógyítás evangéliumi missziójáról, Eger szakrális kincseiről, a holtig tanulás igényéről beszélgettünk.
Három nap alatt hat helyszínen, negyven ingyenes programmal érkezik pünkösd hétvégéjén Budapest egyik legnagyobb zenei eseménye. Ezúttal is több ezer résztvevőre számítanak a szervezők, akik nemcsak szórakoztatni szeretnének, hanem azt is, hogy minél többen megismerjék a páratlanul gazdag református zenei hagyományokat.
Kutatások bizonyítják, hogy könnyebben felgyógyulnak azok a mentális zavarral küzdő személyek, akik gyülekezetbe járnak. Betegségük nem kizárólag a közösség ereje miatt enyhébb lefolyású, hanem amiatt is, mert együtt kapcsolódnak a Mindenhatóhoz – állítja Kállai Imre lelkész, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Osztályának részlegvezető szakorvosa.
Ha következetesen elhangzik Isten gondviselő szeretete a krízisben, ott az igei jelenlét mindig valami különlegeset munkál ki. A gyermek Isten ajándéka, akit tőle kérünk el, így vele hordozzuk a várakozást is. A titok minden esetben a hogyan – fejtette ki Lakatos Enikő lelkipásztor, a Gyökössy Intézet munkatársa. A gyermekáldásra vágyó párok számára elérhető lelkigondozás fontosságáról és a társadalmi érzékenyítésről is beszélgettünk a Semmelweis Egyetem Asszisztált Reprodukciós Centrumának kórházlelkészével.
Népdaléneklés, élménypedagógia és születésnapi tortázás – mozgalmasan telt az Soli Deo Gloria Református Diákmozgalom harmincadik tavaszi találkozója, ahol húsz új tagot is avattak. Közel száz egykori és jelenlegi középiskolás vett részt a Balatonszárszón rendezett hétvégén, ahol megünnepeltük az első magyar református ifjúsági szervezet harminc évvel ezelőtti újraalapítását is.
Nemcsak a szülő korban lévő nők, de férfiak és az idősebb korosztály képviselői is szép számban voltak jelen a Szólj be a papnak! legutóbbi, május 6-i rendezvényén, ahol a résztvevők napjaink egyik égető kérdésére keresték a választ: vajon kell-e választani a karrier és anyaság között? A közönség moderálta beszélgetés társadalmi, szociológiai szempontokat is felvetett, és az apák szerepe is szóba került. Az izgalmas és inspiráló alkalom meghívott vendégei Szász-Kovács Emese olimpiai bajnok vívó, Hajdúné Tóth Lívia lovasberényi református lelkész, hitoktató, és Tornya Erika, a Szent Szív Társaság szerzetesnővére voltak.
Amíg valaki nem érti meg, hogy a lelki kincsek többet érnek, mint az anyagiak, addig nem tud Jézus mellé állni. Pedig Jézus már döntött mellette. A megtérés az értékrend radikális átrendeződésével jár: előtte hiába van meg mindenem, úgy érzem, nincs semmim, mert semmi sem elég. A megtérés után is úgy érzem, nincs semmim – hiszen mindenem az övé –, mégsem hiányzik semmi, hisz megvan az az egy, ami a minden. Szabó Zsolt írása.
Jelentősen megváltozott a népesség egészségügyi állapota, amiért alapvetően a helytelen táplálkozást tehetjük felelőssé – állítja Boros László orvos, biokémikus. A Világ/nézet legutóbbi adásában Molnár Ambrus arra volt kíváncsi: mi számít helyes étkezésnek, valamint milyen hatása van a bibliai és a kóser táplálkozásnak az egészségre.
A hatvanas-hetvenes évek progresszív rockzenéje tele van szakrális utalásokkal, a szerzők forrásként használták a Bibliát. Már csak ezért is érdemes ismerni a Szentírást – hogy megértsük, mit is akart üzenni a Pink Floyd. E korszak zenéjét kevesen ismerik jobban – vagy egyáltalán – Böszörményi Gergelynél, a Református Zenei Fesztivál alapítójánál, lemezkiadónál. Háromszáz évre visszamenőleg találunk családfájában lelkészeket mind anyai, mind apai ágon. Matematikusprofesszor, irodalomtudós lelkész édesapja útravalóját, aki azt kérte tőle, hagyjon valamit az utókorra, most, hetvenkét évesen valósítja meg: könyvet ír életéről.
– Olyan léptékű kortárs kiállításra, mint amilyet a Ludwig Múzeumban vagy a Műcsarnokban lehet meglátogatni, legutóbb talán az 1930-as években volt példa nálunk. Ezzel a kortárs művészet felé is nyitunk – állítja Veress Dániel, a Debreceni Református Kollégium Múzeumának muzeológusa, kultúrtörténésze, a Makropædia című kiállítás egyik szervezője. A könyv múltjáról és jelenéről szóló tárlaton nemcsak bibliofil köteteket, hanem egykori kollégiumi professzorok tárgyait és az olvasási szokásainkra reflektáló kortárs műalkotásokat is láthat a nagyérdemű.
A pénteki napfény és a kitelepült színpad a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának kertjébe csalogatta a kórház orvosait, nővéreit és dolgozóit. A programot szervező prevenciós igazgatóság egészségünk két alappillérének, fizikai és pszichés állapotunk fontosságára kívánta felhívni a figyelmet.
A természet tudna regenerálódni nélkülünk, de saját magunkat lőjük lábon, ha életképtelen földet hagyunk hátra – fogalmazott Demeter László erdőökológus, akivel a Föld napja alkalmából beszélgettünk erdeink védelméről. Fő kutatási területe a tölgyfa, ami fontos eleme a Kárpát-medence biodiverzitásának. Jelképezi a kitartást, az időtállóságot, és gyakran még a magyar címerábrázolásokon is feltűnik. Ám a tölgyesek megújulása veszélyben van, akárcsak az erdeink.
Húsvéti témájú színes rajzok, kartonkivágások az asztalon. A Hajnalcsillag Tanodába járó gyerekek és szüleik a református intézmény ünnephez kapcsolódó családi napját várják. Ezzel szinte egy időben a tanodába járó gyermekek lakóhelyén, a kecskeméti szegregátumban két huszonéves fiatal összeszólalkozik, és tudatmódosult állapotban az egyik halálosan megkéseli a másikat… Helyszíni riportunk a nagyvárosokban is fellelhető mélyszegénységről és az ottani gyermekek esélyeiről.
Babindák István felvidéki cigány költő, a csatai református tanoda vezetője április 11-én nem csak József Attila születésnapját ünnepli. Ezen a napon született ugyanis a cigányság egyik legnagyobb költője, Lakatos Menyhért is, így a csatai romáknak két név is kapcsolódik a magyar költészet napjához. Az ünnepnapra kis tanodájukkal lelkesen készülnek: a csataiak – aprók és nagyok – elhozzák legkedvesebb versüket, és felolvassák azt egymásnak.
Tompa Mihály már ismert és elismert költő volt, amikor – hátrahagyva a reformkori Budapest bohém művészvilágát – református lelkésznek állt. Vajon mi késztette erre? Milyen magánéleti tragédiák után lett a költőből a szabadságharcot követően a megtört nemzet szószólója? Hogyan került a halálvágyó versek örvényébe már lelkészként? A költészet napján Tompa Mihályra, Arany János és Petőfi Sándor jóbarátjára, a Gólyához szerzőjére, a vallásos líra kiemelkedő alkotójára emlékezünk.