Megerősítették a Doktorok Kollégiumának új vezetőségét és szavaztak a diakóniai díjakról az egyházi tisztségviselők a szeptemberi zsinat második napján, Balatonszárszón. Az ülésnapon az új református alkotmány tervezetét is napirendre tűzték.
Néhány óra múlva, szombat este 8-tól ingyenesen megtekinthető a Bárka tábort bemutató film. A szervezők ezzel az alkotással is szeretnék felhívni a figyelmet a Magyarországi Református Egyház hátrányos helyzetű gyerekeket nyaraltató táborára, amelyet jövőre még pályázati forrásból indítanak el, de 2023-tól máshogyan kell megoldani a finanszírozását.
A missziói lelkület és gyakorlat megerősítése érdekében a lelkészi életpályamodell bevezetéséről, az egyházközségek jogi és működési rendszerének felülvizsgálatáról és a hitoktatás gyülekezetekbe csatornázó erejéről beszélt Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a XV. zsinat kétnapos ülésén Balatonszárszón. Az egyház legfőbb törvényhozó testületének lelkészi vezetője vitaindító előterjesztésében az elnökség által megfogalmazott legfontosabb feladatokról tájékoztatta és hívta vitára a tisztségviselőket.
Megjelent a Magyarországi Református Egyház új énekeskönyve. Az elmúlt évszázadban énekeskönyvünk a református egyház egyik leghitelesebb, büszkeségre méltán okot adó alkotása volt. A megújítás ennek ellenére már régóta esedékes volt – mondta Fekete Károly tiszántúli püspök az egyház szeptember 24-i zsinati ülésén. Az énekeskönyv 210 új énekkel bővült. Az új énekeskönyvvel több mint tízéves munka fejeződött be.
Ünnepi istentiszteleten adnak hálát a pesterzsébeti református Összetartozás-templom megépüléséért vasárnap 15 órától. Az eseményen Balog Zoltán püspök hirdet igét, és beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.
A család Isten ajándéka, része a teremtés rendjének – mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson csütörtökön a Várkert Bazárban.
Egy nagyreményű, hirtelen elhunyt zongoraművész árvája, századfordulós iskolaigazgató fia, a végeken éhező lelkész, éjjel kottákat másoló, autodidakta zeneszerző, naponta órák hosszat temetéseken éneklő, szinte halálos ágyáról is kórust alapító kántor, aki híres volt arról, hogy nincs ellensége és sosem emelte meg a hangját. Ha azonban a kezét emelte fel, csend lett, azután énekszó – tiszta harmónia. Százéves lenne Osváth Viktor.
Húszéves fennállásukért, önálló egyházközséggé válásukért és új óvodájukért adtak hálát az arnóti reformátusok szeptember 19-én, vasárnap délután. Az ünnepi istentiszteleten az Édenkert Református Óvoda avatása mellett beiktatták Rácsok András lelkipásztort.
Hálát adunk az Úrnak. Hálaadó istentisztelet. A hála része a keresztyén liturgiának, de persze tudjuk, hogy az ember nem mindig érzi át. Ferenczi Andrea, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa az 50. zsoltár („Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, és aki figyel az útra, annak mutatom meg Isten szabadítását.”), illetve az eredeti héber kifejezés, a „jésa” kapcsán (amely a szorultságból, testi, lelki tehertől, vélt vagy valós ellenségtől való szabadulást is jelenti) a hála felszabadító hatását kezdte tanítványaival vizsgálni.
A reformáció ötszázadik évfordulójára jelent meg Szabó András: Coetus Ungaricus című, a wittenbergi magyar diáktársaságról szóló kötete. A mű németországi kiadásáról az irodalomtörténész szerzővel, a Károli Gáspár Református Egyetem professor emeritusával beszélgetett a Reformátusok Lapja.
Hosszú évek kitartó előkészítő munkája után megnyitották a svábhegyi református óvodát. Az energiatakarékos épületben három csoportban hetven kisgyermek kezdte meg a tanévet szeptemberben.
Méltó módon dicsérni az Urat – ez a Központi Református Kórus jelmondata, amely szeptembertől nagyobb kényszerszünet után lelkesen vágott az új zenei évadba. Az énekkar két vezetőjét, Berkesi Boglárkát és Erdélyi Dánielt az együttes szeptember 9-i koncertje után kérdeztük.
Osváth Viktorra, a száz évvel ezelőtt született lelkész-kántorra emlékeznek Kecskeméten szeptember 26-án, vasárnap. A Kecskeméti Vég Mihály Énekkar legendás karnagyának műveit és munkáját zenés istentiszteleten elevenítik fel.
Egy tipikus magyar sebeket magán hordozó városban élő hitű közösség él. A Reformátusok Lapja Tiszavasváriban járt, hogy bemutassa a település reformátusságát, ugyanis szeptember 19-én, vasárnap 10 órától innen közvetített istentiszteletet a Kossuth Rádió.
"Hallom, némelyek szerint a mai európai keresztyénség útkeresésben van. Ez nekem új. Eddig úgy tudtam, hogy a keresztyénségnek állandó üzenete van". Köntös László publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Római katolikusok, keleti ortodoxok, protestánsok – abból is többfélék, anglikánok, reformátusok, evangélikusok, baptisták stb. Hát nem ugyanaz az Isten? Hogyan tudtak akkor Krisztus tanítványai ennyifelé szétszéledni? S hogyan lehetne ismét összetalálkozni? Balog Zoltán püspök Mandiner Magazinban megjelent írását ajánljuk.
Negyven lelkészjelölt vizsgázott a tizenegyedik egységes lelkészképesítő vizsgán szeptember 14-15-én, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának épületében. Diplomájuk honosítását három lelkipásztor kérte.
Életének 95. évében, 2021. augusztus 16-án elhunyt Szécsi Andrásné Szécsi Emma, a Tiszántúli Református Egyházkerületi Nőszövetség örökös tiszteletbeli titkára. Czeglédy Mária, a nőszövetség vezetőjének gyászbeszédével emlékezünk Emma nénire.
Idén is Nagyecsed adott otthont az immár évtizedes múltú Szatmár Határok Nélkül református találkozónak: szeptember 11-én megtelt a Tiszántúl harmadik legnagyobb temploma. A határon túli gyülekezetekből háromszázan érkeztek az eseményre.
A Nemzeti Emlékezet Bizottsága szakmai közreműködésével készült, most megjelenő angol nyelvű Heroes Among Us – 50 True Stories of Brave Hungarians in the 20th Century című kiadvánnyal is megajándékozta Ferenc pápát Áder János köztársasági elnök. Az államfő a kötet előszavában ajánlja az olvasóknak a 20. századi totális diktatúrák magyar hőseit bemutató életpályákat, amelyekben több református világi és egyházi személy is helyet kapott. A kötet egyik szerkesztőjét, Földváryné Kiss Rékát kérdeztük a könyvről.