A Csillagpont segítői egy egész napot töltöttek el együtt Budapest belvárosában október 16-án, hogy Istenre és egymásra figyeljenek, átbeszéljék a júliusi fesztivál tanulságait. Az önkéntesnap megmutatta, a Csillagpont nem csupán kétévente egy nyári hétre szól, hanem a református fiatalok állandó közössége.
„Elvinni hozzájuk azt a jó hírt, amely engem is éltet – ez lendületet ad a mindennapokhoz.” A Reformátusok Lapja riportjában az erdőbényei közösség mindennapjaiba pillanthatunk bele.
A református templomokat sok esetben hetente egy-két órát használja a gyülekezet. Hogyan lehetne ezt a teret több alkalommal is úgy igénybe venni, hogy kellő módon „illendő” legyen a vasárnapi istentisztelethez, de adott esetben átalakítható legyen a többfunkciós elvárásoknak megfelelően? Horváth Gyula belsőépítésszel az ő munkáin keresztül mutatjuk be a vallási motívumok és templombelsők szerepét.
Türelmet kér az énekeskönyv kapcsán a vásárlóktól a Kálvin Kiadó igazgatója. A nyomda nem bírja tartani a lépést a nagy érdeklődéssel, és globális nyersanyaghiány is nehezíti a munkát. Galsi Árpád hangsúlyozta: senki nem marad le a kedvezményről, aki előrendeli a könyvet.
Közös emlékezésre hívjuk olvasóinkat az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeire. Fényképeket, történeteket várunk családjukról, gyülekezetükről, lelkészükről, vagy más ismerőseikről.
„A keresztyén szabadság vágyott állapota, amikor az ember a világban levő sokféle lehetőség közül Isten szavához, igéjéhez, törvényéhez ragaszkodik, mely tökéletességéből és örökkévalóságából következve abszolút igazság. A keresztyén szabadság az Isten által az ember számára kijelölt élet és értékrend elfogadása.” Molnár Ambrus írása a Reformátusok Lapjából.
Október a látás hónapja. Ennek kapcsán írt publicisztikát Magyarné Balogh Erzsébet a Reformátusok Lapjába a vakok és látássérültek nehézségeiről és arról, de hangsúlyozza, hogy a hitben nem annyira különböznek a látók és nem látók, mert "Krisztus látása nem a szem dolga".
Vannak azonban olyan foglalkozások – küldetések –, amelyeket nem lehet befejezni, csak abbahagyni. Ezek közé tartozik a lelkipásztor is. Tudomásul kell vennie, hogy neki is szüksége van a pihenésre, csendesebb életvitelre. Rendelt ideje volt az aktív szolgálatának, és rendelt ideje van a visszavonulásnak (Préd 3,1–2). Kovács Mihály publicisztikája.
„Óriás fa dőlt ki, magyarok! Roppant hegy omlott: sziklaszirt” – Soos Géza halálakor ezt írta Wass Albert. Százkilenc éve született a Soli Deo Gloria ifjúsági mozgalom vezetője, a világháborús ellenálló, zsidómentő, később református lelkész, majd emigráns lapszerkesztő. Bár csak negyvenegy év adatott neki, tevékeny és áldozatokkal teli életet élt.
A lelkipásztorok erős bástyák, akiknek készenlétben kell állniuk a nap huszonnégy órájában: meg kell felelniük Istennek és helyt kell állniuk a gyülekezetben, a családban, valamint a világ dolgaiban. A lelkészi pálya gyakran magányos, koptató közeg – véli Végh Tamás nyugalmazott református lelkipásztor, aki lelkészi kisköröket indított lelkésztársaival, hogy segítsék és támogassák egymást hivatásukban.
A nyugalmazott református lelkipásztor 83 évet élt. Korábban Nyíradony és Nádudvar lelkésze volt, évekig tanított vallástanárként a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában. Türelemmel viselt, hosszú betegség után hazatért Megváltó Urához.
Görgényi István festőművész 1956-os forradalmat tematizáló alkotásait bemutató kiállítás nyílik október 22-én a Pesti Vigadóban. A Hazádnak rendületlenül elnevezésű tárlatot a Magyar Református Jövőért Alapítvány szervezi.
Egy közösség igazán arról ismerszik meg, hogy milyen a temploma, hiszen a híveknek ez a közös otthona, Istennel való találkozásaink kiemelt színtere. A templom attól lesz otthonos, ha megnyugvást áraszt, aki betér, azonnal otthonra talál benne. Nem elég csupán arra törekedni, hogy a templom homlokzatfestése szép legyen, fontos az is, hogy belül se kongjon. A belső sem csak azon múlik, hogy milyen tárgy vagy bútorzat van benne, sokkal inkább azon, járnak-e oda Istent dicsérni – mondja Horváth Gyula belsőépítész, számos református templombelső tervezője.
Több református közösség vett részt a 72 óra komrpomisszum nélkül eseményein. Az üllői református egyházközség presbitere és gondnoka, Knol János, is benevezte a közösségét az önkéntes segítőakcióba. Elmondása alapján már évek óta részesei ennek a megmozdulásnak. Az üllői reformátusok jó hangulatban teljesítették a kihívást, így nemcsak hasznosak voltak a nagy közösség számára, hanem jobban megismerték egymást.
Tavaly a járvány miatt elmaradt a díjátadó, így idén összesen nyolc nő szolgálatáért adott hálát a Magyarországi Református Nőszövetség október 9-én, a Pozsonyi úti református templomban.
Művelt tanárember, református lelkész és a magyar földrajztudomány egyik megalapozója. Ő Katona Mihály, akinek nevét a tudományos körökön és néhány otthonaként szolgált településen kívül szinte alig ismerik.
Nyolcezer fiatal fog neki az önkéntes munkának október nyolcadika és tizedike között Kárpát-medence-szerte. A 72 óra kompromisszumok nélkül elnevezésű megmozdulást tizennegyedik alkalommal szervezte meg a Magyarországi Református Egyház, a Magyar Katolikus Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház, az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával. Az esemény nem titkolt célja az egyházhoz lazábban kötődők megszólítása.