A református teológiát körüljáró sorozatunkat a kálvinizmus hátralevő három pontjával zárjuk. Az első kettőről előző cikkünkben beszéltünk. Most szó lesz Krisztus engesztelő áldozatáról, Isten elhívásáról és kegyelméről, illetve arról is, hogy milyen reménysége lehet minden hívőnek ebben az életben.
Sorozatunk negyedik részében rátérünk a kálvinizmus azon pontjaira, amelyeket egyesek megbotránkoztatónak, mások bolondságnak tartottak a történelem során. Voltak azonban olyanok is, akik a református teológia felismeréseit egyenesen az evangéliumnak magának, Isten erejének tartották. Az egyik ilyen volt Spurgeon, a prédikátorok fejedelme, aki azt mondta: „A kálvinizmus maga az evangélium.”
A református és a magyar identitás szerves összekapcsolódását a Habsburgok nem tudták megbontani. Ez őket újabb és újabb – bár általuk sokáig csupán időlegesnek gondolt – visszakozásra kényszerítette. Uralmi területük eme részén a Habsburgoknak is el kellett tűrniük a protestantizmus megmaradását – állapítja meg Kovács Kálmán Árpád történész, akivel a hazai reformáció elterjedését és küzdelmeit tekintettük át.
Városi lányként falusi gyülekezetben szolgál Kutasiné Molnár Boglárka. A kaposmérői lelkipásztor büszke református felmenőire, akik a nehéz időkben is megőrizték hitüket. A tiszteletesnek mindig is a kisebb közösségben eltöltött szolgálat volt az álma, ahogyan az is, hogy anya lehessen. A lelkipásztor rendszeres szerzője a Dunántúli Református Egyházkerület online portáljának. Lelkészi hivatásról és örökbefogadásról, napjaink kihívásairól is beszélgettünk.
Bokrétaünnepet tartottak a Debrecen-Nagysándor-telepi Református Missziói Egyházközség épülő bölcsődéjénél. Az Új bölcsőde kialakítása a Debrecen-Nagysándor-telepen elnevezésű projekt célja egy, a helyi igényeknek megfelelő, négy csoportszobás új bölcsőde építése, ami a tervek szerint 2024-ben készülhet el.
Tenni kell azért, hogy boldogok legyünk, ehhez pedig mindig az első lépés a legnehezebb – állítja Osváth Richárd paralimpikon. A Református vagyok következő vendége egészségesen kezdte pályafutását, de egy sérülés után kerekesszékben kényszerült folytatni vívói karrierjét. Megpróbáltatásokkal teli időszak volt ez, amelyben egy cél lebegett előtte: bebizonyítani, mire is képes valójában. Ma már tisztán látja, milyen utat jelölt ki számára Isten, ahogyan azt is, hogyan szeretne segíteni sorstársain.
Katechetikai tanácsosként, egy általa kidolgozott struktúrával segíti a vallásoktatásban szolgálók lelki háttértámogatását a Dunamelléki Református Egyházkerületben Lenkeyné Teleki Mária, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának hittanoktatási osztályának új vezetője. Ő maga is tanít a paksi gyülekezetben, hiszen ez segíti őt abban, hogy személyesen megtapasztalja, milyen nehézségek, áldások és örömök vannak ezen a területen. Eddigi munkájáról, új tisztségéről és jövőbeli terveiről beszélgettünk.
Az ember úgy él, mint a csónakban az evezős: háttal ül a célnak, úgy halad előre. Amit lát, az az út- és időszakasz, amelyet már megtett. Ez a Kierkegaard-tól származó metafora plasztikusan érzékelteti, hogy az ószövetségi (zsidó) időszemléletből kiinduló keresztyén ember szeme előtt sem a jövő van, hanem a múlt. De ha nem lát előre, honnan tudja, merre kell evezni?
Minden reggel – mielőtt elindulunk otthonról – odaállunk a tükör elé. Ha tetszik, amit látunk, kezdődhet a nap. Ha nem, előkerül a fésű és a smink, a borotva és az after shave... A reformáció hónapja arra hívja fel a figyelmünket, hogy ne csak a fizikai, de a lelki tükör, a Szentírás elé is álljunk oda. Ha megtesszük, lehetőséget kapunk a személyes megújulásra. Szabó László lelkipásztor gondolatai.
Folytatjuk a református teológia lényegének kifejtését. Mostani cikkünkben azokat a szövetségeket vesszük sorra, amelyek a református teológia tanítása szerint az üdvtörténelemben köttettek, és ezért kiemelkedő szerepet kaptak abban a tervben, amely Krisztus megváltó munkájában csúcsosodott ki.
Már elérhető az Európa Rádió mobiltelefonos applikációja, így mostantól bárhol hallgathatóvá vált a Tiszáninneni és a Tiszántúli Református Egyházkerület közös rádiója. Az alkalmazáson keresztül a felhasználók nemcsak a rádiót tudják hallgatni, hanem könnyedén elérhetik az egyházkerületek híreit, információit, de még a napi Igét is.
Számos jó ismerősünkkel való kapcsolatunk halványul el, és reménység szerint újabb baráti hálózat alakul ki. A barátkozás az emberi kapcsolatok egyik alapvető aspektusa, és a legtöbb ember vágyik a kapcsolatokra, ugyanakkor nem is olyan természetes, hogy vannak barátaink. Siba Balázs református lelkipásztor gondolatai.
A Református Kórházlelkészi Szolgálat már több mint harminc éve van jelen az egészségügyi intézményekben. A misszió munkatársai nehéz élethelyzetekben nyújtanak segítséget a betegeknek, a családtagjaiknak vagy épp a segítők számára az evangélium által. Gál Judit lelkipásztor, a szolgálat vezetője azt mondja: a szenvedésben az a legrosszabb, ha a beteg egyedül van, ezért kiemelten fontos számára a lelki és fizikai közelség. Vele beszélget a misszió életéről Molnár Ambrus a Világ/nézet legújabb epizódjában.
Az 1956-os forradalom idején a kritikai hangot megszólaltatók későbbi sorsára rányomta bélyegét a háttérbe szorítottság. Debrecenben ilyen személyiség volt Török István (1904–1996) teológiai professzor, aki következetes felelősséggel vállalta elbizakodástól óvó és teológiai útmutatást adó meggyőződését. Fekete Károly tiszántúli püspök írása a Reformátusok Lapjából.
Az újszülöttek többsége harmincnyolc-negyvenegy hétig fejlődik az anyaméhben, mielőtt csatlakozna hozzánk a fények, a hangok és az illatok világában. Néhányan azonban, dacolva a természettel, idő előtt elhagyják ezt a biztonságot jelentő környezetet. Seri István egyetemi tanár, számos külföldi és hazai szakmai díj kitüntetettje egész életét a neonatológia tudományának szentelte.
Az istentisztelet javát szolgálja a lelkész személyes bizonyságtétele, a gyülekezet közvetlen megnyilvánulása, vélekedik Právetz Anikó, akit a prédikációírás rituáléjáról és szolgálatáról kérdeztünk. A szóládi lelkipásztor már most szeretne tízévnyi tapasztalattal gazdagabb és ezáltal bölcsebb is lenni.
A Biblia rendkívül életszerű könyv, az élet rengeteg aspektusával foglalkozik, így nemcsak a pénzzel vagy a szexualitással, hanem a hatalommal is – hívta fel a figyelmet Literáty Zoltán érdligeti református lelkipásztor, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja, akit annak apropóján kérdeztünk, hogy ő vezeti azt a lelkésztovábbképzést, amelyet Tabutémák a szószéken címmel tart november elején a Dunamelléki Református Egyházkerület.
Az egyház küldetése nem a számokról, hanem a mögöttük álló emberekről szól, kérdés azonban, mire józanítanak bennünket a mostani számok – hangsúlyozza Fekete Károly. A múlt héten megjelent népszámlálási adatok szerint Magyarországon tavaly 943 982 fő vallotta magát reformátusnak, amely kétszázezer fővel kevesebb a tíz évvel ezelőtti számnál. Ennek apropóján a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökével gyülekezeteink valóságáról, az intézmények szerepéről és a hitelességről beszélgettünk.
Az idővel gazdálkodni kell. Aki nem teszi, az tékozolja, az csak sodródik, ami aggodalmat szül, késést és a minőség romlását. Azt nem mondom, hogy a jó időbeosztás egyenes következménye a minőségi munka, de mindenképp keretet ad hozzá – véli Gaál Sándor. A Nyírségi Református Egyházmegye esperese úgy látja, a lelkészek időbeosztásában az istenkapcsolatnak meg kell előznie minden más tevékenységet.
Az emberekben mindig volt, mindig lesz igény hitre, igény arra, hogy az életüket egy biztonságos keretben lássák, igény arra, hogy higgyenek valamiben. Az egyház felelőssége abban áll, hogy találnak-e nálunk élő vizet, igazi lelki táplálékot, igazi válaszokat az életkérdéseikre, vagy pedig máshol keresnek – hangsúlyozta Balog Zoltán püspök a Kossuth rádió szerdai, Minden időben című műsorában. Kojsza Péter műsorvezető beszélgetett a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökével a 2022-es népszámlálás eredményeiről.