Az ember akkor érzi igazán át, mit jelent a donáció, amikor felkerül a transzplantációs listára. Ekkor már nemcsak elméleti kérdés, hanem gyakorlati is. Ha korábban nem értett is egyet vele, újragondolva a vágy az életre valószínűleg fölülírja az elveit – vélekedik Sándor Balázs kisoroszi lelkipásztor, aki maga is megélte a donációt. Riportunkban megszólal Nagyné Sándor Boglárka, aki a veséjével segítette ki a bátyját, és Berente Judit, a Magyar Szervátültetettek Szövetségének elnöke, akit kétszer is megválasztottak az év parasportolójának.
Halálunk után is tehetünk jót, bár kicsi az esélyünk rá, száz kórházi haláleset között átlagosan egyszer fordul elő agyhalál, azaz a lehetőség a szervadományozásra. A saját szerveink adományozása személyes döntésünk, helyettünk nem hozhatja meg más, hangsúlyozza Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója, akitől azt is megtudjuk, egy elhunyt akár tíz ember életét is megmentheti.
– Az eredendő gondolat leginkább párbeszéd indítása volt az egységes, felekezeteken átívelő keresztyén mivoltunk fontosságáról, úgy, hogy ezt állítások helyett kérdésekkel tegyem – beszél a Tizenkét kereszt című kiállításáról Farkas Attila szobrászművész, akinek rendhagyó tárlata gyülekezetében, Szóládon debütál. A beszélgetésre, elgondolkodásra inspiráló gyűjtemény később országjárásra indul.
Boldoggá tesz vajon a tudat, hogy a csillag, amelynek fénye eljutott hozzánk, talán már fekete lyuk lett, s az idő megfoghatatlan és érthetetlen számunkra, az örökkévalóság pedig nem más, mint a reménység? A szemlélődés gyönyörűsége megvalósulhat liturgikus keretek között, szakrális formában, átélhetjük azt a szüntelen imádkozásban, de Isten megismeréséhez elvezethet a megszentelt gondolkodás is. Vitéz Ferenc főiskolai docens gondolatai.
A Magyarországi Református Egyház négy püspöke egyetért abban, hogy támogatják Pásztor Dániel tiszáninneni püspök a Zsinat lelkészi elnöki tisztségre, valamint Steinbach József dunántúli püspök a Zsinat lelkészi alelnöki tisztségre jelölését.
Az a hangvétel és stílus, amely az elmúlt hetekben a Magyarországi Református Egyházzal kapcsolatban közéleti és egyéb fórumokon megnyilvánult, méltatlan nemcsak az egyházhoz, hanem a tisztességes közéleti vitákhoz is.
Gazdasági válság, rezsiköltségek drasztikus növekedése, üzemanyagárak emelkedése, háborús konfliktus – csak néhány olyan tényező, amely az elmúlt évek során közvetlenül vagy közvetve megsokszorozta a református gyülekezetek terheit. A helyzetre reagálva a Magyarországi Református Egyház rezsitámogatással, eszközbeszerzési pályázatokkal igyekszik csökkenteni a református közösségekre háruló költségeket. Cikkünkben gyülekezeti példákon keresztül mutatjuk meg, hogy az egyes közösségek miként hasznosítják a támogatásokat, és beszámolunk az Élő Ige éve programsorozaton belül meghirdetetett pályázati lehetőségekről is.
A lelkipásztorok hétről hétre közvetítik Isten Igéjét a szószékről, arról viszont keveset tudni, hogyan készülnek ezek az igehirdetések. Literáty Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja volt a Világ/nézet vendége, aki szerint Isten Igéjének tanításához a legnagyobb segítség az imádság.
„A magyar cserkészet mindig is a valláserkölcs alapjain állt, valamint tevékenységét meghatározta a hazaszeretet és az egymásért viselt felelősség. Az Isten, haza, embertárs hármasa áll tehát a magyar cserkészet középpontjában – megtartva az értékeket, a hagyományos identitást, de megfelelő módon alkalmazkodva az idők változásaihoz.” T. Németh László könyvajánlója.
– Isten valaha megítélte felszínes lelkipásztori szolgálatomat, és helyes útra vezetett. Ennek nyomán átéltük a fóti, majd a fasori ébredést. Mérhetetlen hála van a szívemben, és mindezekért Istené legyen a dicsőség – tekint vissza pályafutására Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor, a kortárs református ébredés jeles igehirdetője az alábbi nagyinterjúban. Szól arról, hogyan lehet elhinni a feltámadás és az örök élet valóságát, de arról is, hogyan viseli az idősödést a sok évtizedig tartó lendület múltával.
Megjelent Steve Mason Josephus és az Újszövetség című könyve, amelyben a kanadai tudós az Újszövetség korát ismerteti meg az ismert történetíró, Josephus Flavius által. A könyv bemutatóját április 10-én Révkomáromban tartják, ahol a szerző maga is jelen lesz. A könyv kapcsán Kókai-Nagy Viktorral beszélgettünk, aki kezdeményezője volt a könyv fordításának.
Alig kilencszázan voltak százévesek vagy annál idősebbek Magyarországon a legutóbbi, 2022-es népszámláláskor. Idén már Szabó Zoltán nyugdíjas lelkipásztor is közéjük tartozik, januárban váltott három számjegyűre az életkora. A még ma is szolgálatra vágyó lelkész nem fél a haláltól, eddigi életét teljesnek tartja, és hálás az Úrnak, amiért végigkísérte az úton.
Kilencvenöt éve született Mészáros István lelkipásztor, teológiai professzor. A Tiszáninneni Református Egyházkerület a honlapján emlékezett meg hajdani püspökéről.
Merre az előre? Az életben nem mindig egyszerű, viszont a forgalomban jó, ha igen. Tóth Béla járművezető-oktató dolgozott korábban vasúti felsővezetőként, sőt polgármesterként is, mégis úgy véli, élete egyre boldogabb. Jézus jelenlétét leginkább az idejében félrekapott kormányban, annak higgadt megtartásában, a veszélyhelyzetre adott gyors reakcióban tapasztalja.
A református Csikos Sándort választották a nemzet színészévé a januárban elhunyt Benedek Miklós megüresedett helyére. Csikos Sándort két éve tüntették ki Kossuth-díjjal, a Jászai Mari-díjas színművész elsősorban színházi színészként ismert, több mint harminc éve a debreceni Csokonai Színház tagja, de kipróbálta magát rendezői, tanári és színházigazgatói szerepben is.
A befogadás szép és izgalmas példáit látjuk a gombai Kőrösi-Fehér házaspár életében. Mindketten felnőtt megtérők. Egy eredetileg csak nevelt, majd (vér szerinti gyermekeik mellé) örökbe fogadott, sérülten született gyermekük életében megmutatkozik, micsoda fejlesztő hatása lehet nemcsak a sportnak, a művészetnek, hanem a jézusi szeretetnek is.
Életre szóló szellemi-lelki útravalót kaptak a két világháború közötti fiatalok a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség (SDG) találkozóin és táboraiban. E sajátos légkörű rendezvények közvetlensége kisugárzott a közegyház egészére, de hatással volt a közélet akkori évtizedeire is. Az egykor mindössze huszonnyolc évig működő egyesülés szellemi örökségét viszi tovább az idén harminc éve újraalakult SDG. Elsősorban a református középiskolásokat szólítják meg.
„Hiszem, hogy Isten minden nehéz helyzetben hagy helyet a szívünkben a derűnek, amit megtapasztalhatunk, ha vele járunk, de nem kell ezt az érzést az őszinteséget feláldozva kikényszeríteni magunkból. Vannak nehéz helyzetek, már-már kibírhatatlannak látszó próbatételek, amelyekben az egyetlen hiteles viselkedés az, ha felszólalunk a minket ért csapások miatt.” Gacsályi Sára publicisztikája a Reformátusok lapjából.
Makoto Fujimura neve valószínűleg csak azoknak ismerős, akik járatosak a nemzetközi kortárs képzőművészet berkeiben. Az Egyesült Államokban élő japán festőművész Bostonban született, de gyermekkorának jelentős részét a felkelő nap országában töltötte. Meggyőződése, hogy az alkotás az a pont, ahol a szépség és a kegyelem találkozik. Noha egy pillanatra sem vonja kétségbe az értelem szerepét, az előre vezető utat nem a tények és érvek, hanem a képzelet segítségével tartja bejárhatónak.
„Húsvéthétfő délutánja az, amikor már kiengedünk és a hétköznapok felé tekingetünk. Talán mérleget is vonunk: vajon mi marad meg nekünk az ünnepből.” Bölcsföldi András egy ilyen délutánról ír, amikor feleségével sétált Kecskeméten, de a békés állapotnak véget vetett, hogy odalépett hozzájuk egy főiskolai bibliakörös lány, és elmondta, hogy egy fiatal társukat a körből elsodorta egy kamion. Lélegeztetőgépen van, de nem tudnak rajta segíteni, és másnap lekapcsolják a gépet.