A Központi Református Kórus egyik karnagya, Erdélyi Dániel is bejutott a világ legjobbjai közé azzal, hogy döntős a 2. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyen. A magyar induló öt kontinens ötvenhat országának több mint háromszáz jelentkezője közül került az öt finalista közé.
Az orosz–ukrán háború idején Isten kérdez bennünket – szólal meg a pusztító európai fejlemény kapcsán Bogárdi Szabó István budahegyvidéki református lelkipásztor, volt dunamelléki püspök és zsinati elnök. Interjúnkban sok szó esik a XXI. századi keresztyénség állapotáról, sajátosan szorongatott helyzetéről, illetve feladatáról a kataklizmák árnyékában.
Több száz, jelentős részben mélyszegénységben élő gyermeket látogatott meg a Magyarországi Református Egyház Bárka táborában Balog Zoltán. A püspök, aki egyben a tábor egyházi fővédnöke is, a Krisztussal való közösség öröméről is beszélt a gyerekeknek. Az idei utolsó turnus sajtónyilvános napján ott volt Szalai Ádám, a magyar labdarúgó-válogatott volt csapatkapitánya, a tábor jószolgálati nagykövete is.
Lelkesen küzd azért, hogy a hely szellemét, értékeit új és új nézőpontból ismerjék meg, nyitottabbá váljanak az újra az ott élők, sőt a turisták, és persze a város mindenkori ifjúsága: a diáklétet tartalmasítja, az életminőséget javítja a szűkebb pátria lehetőségeinek minél teljesebb feltérképezése, amint a nemes (diák)hagyományok ébresztése is. A Debrecenben élő lokálpatrióta helytörténész, Horog Máté szerteágazó és harmóniában egyesülő munkái a tanújelei annak az Úrtól kapott bátorságnak, amellyel változtat azon, amin tud.
Mit hozott a kánikula az egyházzenészek életében? Továbbképzést! Több mint kétszáz fő részvételével zajlottak a kántorképző tanfolyamok és zenei hetek egyházunkban. Rövid összefoglaló.
Szinglinek lenni nem mindig egyszerű, de keresztyénként a közösségi elvárások és a házasság előtti szexualitás kérdése miatt még bonyolultabbá válik a helyzet. A fiatalok ráadásul gyakran szenvedhetnek attól, hogy miközben tisztán akarnak élni, és keresztyén, hozzájuk illő házastársra vágynak, addig a gyülekezetekben egyre több fürkésző tekintet kíséri őket, hogy vajon mi lehet a probléma velük, amiért még mindig egyedül vannak.
A Reformátusok Lapja a közelmúltban interjút készített Harangozó László megválasztott délvidéki (szerbiai) református püspökkel. A kérdésre, hogy mikor kerül sor a felszentelésére, azt felelte: „Október 14-én lesz.” Nem szólt róla, de különös aktualitása ennek az eseménynek, hogy kilencven évvel ezelőtt iktatták be az első délvidéki püspököt, Ágoston Sándort. Rögös volt az út, amíg erre egyáltalán sor kerülhetett.
Pletykálás helyett vállaljuk a kínos rákérdezést, és elkerülve a botrányt válasszuk a feddés bibliai rendjét, vélekedik Pataki András Dávid. A budapest-fasori lelkipásztor, egyetemi oktató maga is kap és fogalmaz meg kritikát, az utóbbihoz egyszerű képletet javasol. Hangsúlyozza: az ószövetségi próféták – a fő bírálók a Bibliában – főként saját, jól ismert népüket feddték meg.
Literáty Zoltánt választotta dékánjává a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara. Az Érdligeti Református Egyházközség lelkipásztora egyben a kar gyakorlati teológiai tanszékének vezetője is, valamint a Societas Homiletica igazgatósági tagja. Az augusztus elsejével hivatalba lépett vezetőt dékáni jövőképéről és a lelkészképzésről kérdeztük.
Isten szent. Ez az elvont fogalom jut eszünkbe, ha a Mindenhatót próbáljuk jellemezni. De pont az elvontsága, illetve az, hogy manapság sokszor más kontextusban használjuk a fogalmat, elhomályosította a szó eredeti jelentését. Amilyen különös ez a tulajdonsága Istennek, olyan különös és a Szentírást olvasók számára gyakran megütközést keltő történetek beszélnek Isten szentségéről. Ezek értelmezése azonban éppoly fontos, mint más bibliai szakaszoké.
„Csak ami van, az a valóság! Ami lehetne, az egész egyszerűen nincs, ezért nem szabad Istennek szemrehányást tennem, hogy elrabolt tőlem valamit – ami nem is létezett.” (Jim Elliot) Akkor carpe diem? Élvezzük ki az életet, az adott nap lehetőségeit, mintha nem lenne holnap?
Fráter Erzsébet biológus szerint a természethez fűződő kapcsolatunk megerősítésében elsősorban a növények megismerése segíthet, ezt követően pedig látnunk kell: nemcsak uralni, hanem óvni is kell azokat. A növények fontosságáról, a világra és az emberre gyakorolt hatásukról beszélgetett a szakértővel Molnár Ambrus a Világ/nézet legújabb adásában.
Idén is több református személy és református intézmény munkatársa kapott állami kitüntetést augusztus 20. alkalmából. A legfontosabb állami elismerést a református felekezetű Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó vehette át Novák Katalin államfőtől Esztergomban.
Majdnem elmosta az eső, de végül nagy látogatottság mellett zajlott az első Protestáns Sokadalom a Budai Várban. Az érdeklődők többsége remek kezdeményezésnek tartja a rendezvényt, és úgy gondolja, gyakrabban kellene közös programot szerveznie a református és az evangélikus egyháznak, mert ez megerősíti az összetartozás-tudatot, a közös hitalapok pedig biztonságot, otthonosságot jelentenek.
Ha a Biblia felszólít, hogy imádkozzunk az ellenségeinkért is, akkor hogyne kellene imádkozni a papjainkért? Reméljük, hogy ebben tudunk segíteni a magunk eszközeivel – mondja Nagy Zsoltné Kiss Katalin lelkipásztor, a Tiszántúli Református Egyházkerület Nőszövetségének alelnöke, aki saját tapasztalatait is felhasználva állította össze annak az imaláncnak a témáit, amely fél éven keresztül nyújt háttértámogatást a lelkipásztoroknak.
Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke igei szolgálatával tartottak ökumenikus istentiszteletet az államalapítás ünnepének előestéjén a budavári evangélikus templomban. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezésében megvalósult ünnepi alkalmon az egyházi vezetők közösen emlékeztek meg államalapító királyunkról és mondtak áldást az új kenyérre.
„Történeti vonatkozásban ünnep akkor keletkezik, amikor Isten keze nyilvánvaló nyomokat hagy a földön, ami később az emlékezés által vissza-visszatérő eseménnyé válik.” Fodor Ferenc lelkipásztor írása augusztus 20. mai üzenetéről.
Az egyház meghatározásának nehézsége a kifejezés többféle értelménél kezdődik. Jelentheti például a Jézust követők világközösségét, Krisztus teste teljességét. A leginkább mégis valamilyen sajátosság alapján elkülöníthető keresztyén felekezetre, például a református egyházra használjuk. Molnár Ambrus, a Balassagyarmati Református Egyházközség lelkipásztorának gondolatai.
Nemzeti kultúránk megteremtésében a református egyháznak a reformációval, Károli Gáspár Bibliájával, az első teljes lefordított és kinyomtatott Szentírással jelentős szerep jutott – mondja Benedek Csaba néprajzkutató, a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársa. A beszélgetésből az is kiderül, miért vannak búzakoszorúk a református templomokban is.
Gulácsy Lajos festőművész megteremtette saját univerzumát, amelyben elrejtőzhetett. Na’Conxypán azonban minden misztériuma és mesebelisége ellenére magán hordozta világunk töröttségét, így számára is csak ideig-óráig nyújthatott menedéket.