Cikkünk főhősei örökké emlékezni fognak a 2013-as Csillagpontra, ahová más-más céllal érkeztek, ám egymást találták meg. Zsuzsi és Tamás azóta összeházasodtak, gyermekük, a hároméves Dávid szeptemberben kezd járni a gyömrői református óvodába. Társat a Csillagpontról című sorozatunk első része szívmelengető történet vágyakról, elhatározásról, szerelemről és a keresztyénség megéléséről.
„Az »ifjúmunkások« miatt nem tért vissza Szárszóra Németh László! – 1943-ban és 1993-ban is történelemformáló összejövetelt szervezett Püski Sándor Balatonszárszón” címmel jelent meg írás a pestisracok.hu portálon, amelyben a konferencia szervezését Püski Sándornak tulajdonítja a szerző, jelentősen kisebbítve a Soli Deo Gloria Református Diákszövetség és a református egyház szerepét. Válaszcikk.
A Ráday Könyvár régikönyv-kiállítása néhány darabjának bemutatójaként vettem kézbe e jeles bibliotéka egyik ritka becsű kincsét a múzeumok éjszakáján. Természetesen nem először, s talán nem is utoljára. Nem a kora teszi igazán értékessé John Bunyan: A zarándok útja első kötetének 1867-ben Pesten, Hornyánszky és Trager nyomdájában megjelent, gördülékeny (még a lírai részekben is tökéletes) magyar fordítását és szép magyarságú előszavát, hanem a mű sok akkori fiatal lélekre gyakorolt hatása.
A tanítás lelki ügy, a szív legalább annyi szerepet kap benne, mint a ráció – vallja a hivatását szenvedélyes szeretettel művelő, többszörösen kitüntetett tehetséggondozó mesterpedagógus, Tófalusi Péter, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának fizikatanára. Sikerkovács: természettudományos szakemberek nemzedékeinek nevelője.
Néha egy mondat tömörebben összefoglal egy korszakot, mint száz tanulmány. „Ha elhiszed nekem, amit én hazudok, én is elhiszem neked, amit te hazudsz, és így barátságunk megbonthatatlan” – így fogalmazott Balczó András az öttusasport vezetéséről, áttételesen pedig a Kádár-rendszerről Kósa Ferenc Küldetés című, 1977-es dokumentumfilmjében. A valaha volt legsikeresebb öttusázó, a nemzet sportolója augusztus 16-án ünnepelte 85. születésnapját.
„Társadalmi vita szükséges arról is, mire és hogyan képezzük a pedagógusainkat. Megkapják-e a szellemi és anyagi eszközöket ahhoz, hogy jó tanárok legyenek? Elég jól ismerjük-e a gyerekeinket, és olyan módszerekkel tanítunk-e, hogy ne az átadandó tananyag legyen a tanítás középpontjában, hanem a gyerek? A mi egyházi oktatási törvényünk első mondata ez: »A gyermek Isten ajándéka«” – mondta Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Az egyház élete folyamatos változás, és vezetése többet jelent az egyének növekedésének támogatásánál. Szabó Károly, a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség missziói és presbiterképzési bizottságának idén megválasztott elnöke és Tomka János vezetéstudományi szakember, professor emeritus az előttünk álló presbiterválasztásra készülve arra hívják fel a figyelmet, hogy az egyéni elhívás betöltéséhez elengedhetetlen a fejlesztés és a tanítás.
„Kezét tördelő, szemét lesütő, belül gyomorgörcscsel, frusztráló kérdésekkel küzdő fiatal. Ismerős ez valahonnan? Nekem nagyon is! A lelkigondozói beszélgetésekben, a csoportalkalmakon vagy bármely társas viszonyban azt vettem észre, hogy a tizen- és huszonévesek borzasztóan sokat szoronganak.” Korsós Tamás dunavarsányi lelkipásztor írása a Reformátusok Lapjából arról, hogy a szabadság nem valaminek a hiánya, hanem valakinek a jelenléte.
Prém Margit nevét Újpesten sokáig csupán az Attila utcai gyülekezet tagjai ismerték, humanista tevékenységéről a hívek is keveset tudtak – mondja Rojkó Annamária helytörténész, az Újpesti Helytörténeti Értesítő című lap szerkesztője, aki könyvet írt a református iskolavezetőről. Prém Margit emlékét ezentúl egykori otthona közelében felállított szobra is őrzi.
Sokan nagy izgalommal tekintenek az iskolakezdésre: milyen lesz a tanító néni, a padtárs, a korai kelés, és persze vannak olyanok is, akik még nem várják a becsöngetést. A Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért díjas Tóth Imre, a Kecskeméti Református Gimnázium igazgatóhelyettese, matematika- és kémiatanára már javában megkezdte a tanév tervezését.
A három részre szakadt Magyarország sanyarú állapotát a reformáció nyomán kialakuló felekezeti viszálykodások tovább rontották: nem csak a politikai elit csoportjai acsarkodtak egymásra vallási érdektől és meggyőződéstől hajtva, számos család is megosztottá vált. Erdély későbbi főgenerálisának, a református hitre tért Haller Gábornak (1614–1663) hányatott életútja kiváló példa arra, hogy a keresztyének közti ellenségeskedés mind az ország sorsára, mind a személyesre nézve milyen tragikus következményekkel járhat.
Tagadhatatlanul olyan társadalmi földindulás tanúi vagyunk, amely egyházunk bástyáit is alaposan megrázza, s hogy nem tarthatók fenn tovább azok az omló falakat elfedő narratívák, amelyek szerint például „az ilyen időkben a stagnálás gyakorlatilag növekedés” – írta a Reformátusok Lapjában Nagy Károly Zsolt, és a felvetődő kérdésekre nemcsak szimbólumokat, de lehetséges megoldást is kínál.
Díszpolgári címmel ismerte el Ózd városa Balog Zoltánnak, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspökének életpályáját, munkásságát. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke évtizedek óta szívén viseli szülővárosa sorsát, az itt lakó emberek életét. – Hosszú évtizedekig én is építettem az életem, de eljön az a pillanat, hogy az ember rájön arra, hogy ahová tartozik, azoknak tartozik... Ha valamit tettem ezért a vidékért, akkor ez ennek a tartozásnak a törlesztése volt – jelentette ki köszönőbeszédében a püspök.
Harmadik lett a karmesterek között Erdélyi Dániel, a Központi Református Kórus egyik karnagya a 2. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyen – számolt be a a papageno.hu előadó-művészeti portál. A döntőt augusztus 26-án és 27-én tartották Debrecenben. A díjátadót és a gálakoncertet ma este rendezik.
Ózd díszpolgára lett Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke, a Zsinat lelkészi elnöke. A kitüntető címet ünnepi istentiszteletet követően vehette át az ózdi református templomban a város polgármesterétől, Janiczak Dávidtól.
Mi sül ki abból, ha a vallási turizmus találkozik az aktív és örökségturizmussal? Akár olyan remek dolgok is, mint a Felső-Tisza vidéken létrejövő, református templomokat érintő kerékpáros túraútvonalak, amelyeken egyre többen tekernek. A bicikliseknek nyújtott szolgáltatásokból az egyház is kiveszi a részét: több gyülekezet is kerékpáros pihenőt alakított ki a területén, és szállást is kínál a megfáradt túrázóknak, kirándulóknak.
Hiába érte el kitűzött céljait, üresnek érezte az életét Isten nélkül Urkuti György. A Református vagyok következő vendége újságíróból lett diplomata. Azt mondja: Isten kézen fogva vezeti őt. Gundel Takács Gábor beszélgetőpartnere a munkája során azt tapasztalja: a világ egyre jobban elfordul a vallástól, ezért a reformátusságát arra használja, hogy ezen változtatni tudjon.
Csak idén több mint hétszáz, az elmúlt hat évben pedig már összesen több mint hétezer, köztük rengeteg hátrányos helyzetű vagy sajátos nevelési igényű gyermek üdült a Bárka táborban. Ez a Magyarországi Református Egyház legnagyobb esélyteremtő programja, ahol a foglalkozásokon, programokon életre szóló élményeket szerezhetnek a fiatalok, ezek hatására pedig magabiztosabbá, nyitottabbá válhatnak, javulhat az önértékelésük.
Hat éve van „vízen” a Magyarországi Református Egyház legnagyobb esélyteremtő programja, a Bárka tábor. Ahogyan Nóé bárkájára, úgy erre a Bárkára is bárki felfér. Az idei utolsó turnusban egy napra mi is felkéredzkedtünk rá, a fedélzeten pedig sok mindent hallottunk: személyes történeteket gyerekektől, bibliai bátorítást Balog Zoltán püspöktől vagy épp buzdítást a kitartásra Szalai Ádám futballistától.
Negyedik alkalommal szervezett Erő-Forrás címmel felzárkózási szakmai napot a Református Szeretetszolgálat felzárkózási osztálya, partnerségben a Magyar Református Szeretetszolgálat felzárkózási ágazatával, ahol a résztvevőknek lehetősége adódott a hálózatépítésre, jó gyakorlatok elsajátítására, valamint a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény munkájának megismerésére is.