Olykor buzgón imádkozunk, máskor csak keserűen, szinte vádlón kérjük számon Istent. Fohászunk függ a lelkiállapotunktól, hogy mennyire lépünk be Isten lelkének miliőjébe, hangolódunk rá az Úrra – vallja Faragóné Kincses Margit. A lelkipásztor arról is beszélt, hogy olykor érdemes „pihentetni” az imatémákat.
„De mi, magyar reformátusok tanulunk-e a múlt bibliai népszámlálásaiból? Hálát tudunk-e majd adni a minket megtartó Istennek?” Lányi Gábor teológus-egyháztörténész gondolatai a Reformátusok Lapjából a népszámlálásról.
Szabadító nélkül nem értelmezhetjük a szabadságot. Ha viszont Jézus bennünket megszabadított, mondjuk el mindenkinek! Ezt most korlátok nélkül megtehetjük – biztatott Nyilas Zoltán, az Északpesti Református Egyházmegye esperese a harmadik családi napjukon, Veresegyházon.
Harmincnyolcan tették le az egységes lelkészképesítő vizsgát Budapesten. Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke, a vizsgabizottság egyik elnöke a szünetben elárulta: abból lesz jó lelkipásztor, akinek van ideje, türelme másokhoz, megáll az utcán beszélgetni, keresi és megtalálja a kapcsolódási pontokat az elfoglalt emberekkel.
Saját tapasztalatom, hogy minél inkább próbáltam az Istenhez ragaszkodó életet élni és szolgálatot végezni, annál több helyről ért kísértés – vallja Lénárt Tibor monorierdői református lelkész. Az Istennel való kapcsolatunkon nem fog változtatni az, hogy elbukunk, mégis megterheli a lelkünket a szomorúság, hogy méltatlanná váltunk Krisztus keresztjéhez. A kísértésről és a döntéseink melletti kiállásról beszélgettünk a tiszteletessel.
Továbbra is várja számlálóbiztosok jelentkezését a Központi Statisztikai Hivatal. Arra biztatjuk református testvéreinket, hogy éljenek a lehetőséggel, és ebben a formában is vegyenek részt az őszi népszámlálásban.
„Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól” – szól A példabeszédek könyve. Egy gyereknek joga van szeretve lenni és jól szeretve lenni. Gyereket vállalni és nevelni elsődlegesen a szülők feladata, de ha ez sérül, akkor lépnek be támaszként a közösségek.
Felelősség és feladat az ország legismertebb gyülekezetéhez tartozni – vallják a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség tagjai. Amellett, hogy a Nagytemplom szakrális épület, nemzeti emlékhely is egyben, amelyet évente turisták tömegei keresnek fel. A gyülekezet mérete ellenére családias légkört igyekszik teremteni tagjainak, amit főleg kiscsoportos alkalmakkal érnek el.
A híd korlátján fürtökben lógnak a lakatok, kulcsra zárva. A szerelmespárok felírták nevüket, megismerkedésük dátumát, majd rázárták a lakatot a korlátra, és a kulcsot a folyó mélyére dobták, hogy hűségük zárját senki és semmi ki ne nyissa. A szokás az egymásnak fogadott hűség szimbolikus megnyilvánulása. Mély feszültség rejlik benne: fontos a számomra, hogy hűséges legyen hozzám a társam, és vágyom rá, hogy magam is hűséges maradjak.
Krisztusra Figyelő Tanulók – ez a neve annak az ifjúsági csoportnak, amely az Érd-parkvárosi Református Gyülekezetben működik. Korosztályokra bontott csoportokban évek óta, hétről hétre találkoznak azok a fiatalok, akik Isten Igéjével szeretnének töltekezni. A gyülekezet lelkipásztora, Tar Zoltán volt a beszélgetőpartnerünk, aki betekintést adott ezeknek a csoportoknak az életébe, szó esett a fiatalok bizonyságtételéről, valamint az is kiderült, hogy egy ilyen közösség nemcsak menedék, hanem érték is.
Újjászületés nélkül nincs keresztyén élet – vallja Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztor, aki korábbi gyülekezeteiben, Fóton és a Fasorban két nagy ébredési hullámot élt át. A lelkipásztor szíve az evangéliumért dobog leginkább, ez hamar kiderül vele beszélgetve, de közben sok más, például az októberben kezdődő népszámlálás is szóba kerül.
Tizenegy év után ismét a Felvidék adott otthont a Kárpát-medencei református iskolák közös ünnepélyes tanévnyitójának a rimaszombati református templomban. Az ünnepi istentiszteleten harmincnégy oktatási intézmény képviseltette magát.
A határon túli területeken az iskolák és a vallás megtartó ereje, az anyaországban pedig a nemzet megújulását segítő hit reneszánsza az, ami miatt a trianoni békediktátum után a magyar egyházak szerepéhez a nemzet megmaradásában semmi sem mérhető. Az idén a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett Szerencsés Károly történésszel beszélgettünk a Harkányi szabadegyetem apropóján.
Október idén nemcsak a reformáció hónapja, hanem az országos népszámlálásé is. A cenzus jó alkalom és fontos próbatétel a magukat kereszténynek/keresztyénnek tartó honfitársainknak, hogy megvallják hitüket, hovatartozásukat – írja felhívásában a Protestáns Újságírók Szövetsége.
Némelyek újra és újra hangot adnak azon igényüknek, hogy az egyház ne mindig a bűnről beszéljen, vagy ne beszéljen róla annyit. Ez a szinte mantraszerűvé vált felszólítás töretlen népszerűségnek örvend. Márkus Tamás András református lelkipásztor gondolatai.
Szeptember 15-től kezdődően csak akkor végezhetnek el abortuszt Magyarországon, ha a terhesség megszakítását kérő nő bizonyítja, látta babáját ultrahangképen vagy hallotta annak szívdobbanásait. A rendelet nem mondja ki, hogy az élet a fogantatáskor kezdődik, sőt az abortusz végrehajtását sem tiltja, pusztán esélyt ad arra, hogy a várandós nők megváltoztassák döntésüket.
Kiemelt helyen áll a teremtésvédelem a Szekszárdi Református Gyülekezet életében. A közösségi tér, a gyümölcsöskert és a vízelvezető kialakítása, a tudatos hulladékkezelés mind olyan kezdeményezések, amelyek a teremtett világ megóvását szolgálják. A szekszárdi gyülekezet tavaly megkapta az ökogyülekezet címet. Erről és a következő időszak nehézségeiről is kérdeztük Kaszó Gyula lelkészt.
Ki akarta hozni a komolyzenét a koncertteremből, hogy lebontson minden akadályt, távolságot a zene és az emberek között. Így lett Karasszon Eszter sorozatának helyszíne egy kávéház, ahol nem érzik a hallgatók feszélyezve magukat, és párbeszéd alakulhat ki a nézők és a művészek között.
Megkísérthet mindenkit, keresztyéneket is, prioritásaink torz értelmezése. Van, aki a kegyelmes Istent ismerte meg, és van, akinek inkább a féltőn szerető Teremtő az igazodási pont. Pedig mindkettő a mi Mennyei Atyánk, akinek a legfontosabb a velünk való kapcsolat, amelyért mentő áldozatot hozott. Mózes Áron, a debreceni Wáli István Református Cigány Szakkollégium igazgatójának gondolatai.
Fekete Károly amellett, hogy a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, képzett egyházzenész, orgonista is, aki már a gimnáziumi éveiben orgonatörténeti kutatásokat végzett. Bár a Zeneakadémia helyett a teológiát választotta, a zenéről és az orgonáról nem mondott le. Ha ideje engedi, ma is gyakran ül a klaviatúra elé, és néha nagyobb felkérésekre is igent mond, a Református Énekek ünnepén a Művészetek Palotája orgonáján Bachot játszott.