„Ha úgy akarjuk érteni Isten akaratát, ahogy Jézus, ha úgy szeretnénk tenni a jót, ahogy ő, ha arra vágyik a szívünk, hogy mi is áldássá legyünk a körülöttünk élőknek, ahogyan ő: csak a Lélek uralma alatt tapasztalhatjuk meg ennek a valóságát.” Pataki András Dávid lelkipásztor írása.
A húsvéti hit a feltámadott Jézus Krisztusba vetett, a Szentíráson alapuló, életet elnyerő hit – fogalmaz húsvéti írásában Steinbach József dunántúli püspök, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy Jézus Krisztus nélkül nincs megoldás, válasz, értelem, cél, nincs megtisztulás és újrakezdés, nincs élet.
Írásunkban a húsvéti események történelmi alapjait vizsgáljuk, amelyek a keresztyén hitet támasztják alá: hogy a Názáreti Jézus nagypénteken meghalt a kereszten majd pedig harmadnapra feltámadt és sokaknak megjelent. Milyen tények erősítik ezt? Milyen érveket lehet felhozni az evangéliumi beszámolók hitelessége mellett? Miben van konszenzus a kutatók között? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
„Jézus arra biztat, hogy amíg úton vagyunk, béküljünk ki egymással. Csak ez méltó Krisztus tanítványaihoz” – közös húsvéti üzenetet fogalmazott meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa.
„Isten szeretete erősebb a pusztító erőknél, a halálnál is, s ha ezt elfogadod, akkor béke lesz. Benned, körülötted, s ott is, ahol most háború van” – fogalmaz a Zsinat lelkészi elnöke.
Ha menekülni akarunk az eljövendő harag elől, akkor mi sem mehetünk máshová, csakis Krisztus keresztjéhez. Minket is az ő áldozata tud megmenteni! – emlékeztet Pásztor Dániel húsvéti írásában, melyben arra is felhívja a figyelmünket, hogy Krisztus a kereszten nem vádolt vagy magyarázkodott, hogy megbocsátott és megbocsátást kért az őt megfeszítőknek.
Emberközpontú társadalmunk életünk filmjében Istent legfeljebb mellékszereplővé tette. Szinte mindegy, hogy életvezetési tanácsot kérünk, szórakozni megyünk vagy gyülekezetbe járunk, Isten értünk létezik. Mondhatnánk, hogy az ember legfőbb célja, hogy használjuk Istent, és örökké jól érezzük magunkat. Pedig nem mi teremtettük magunkat. Nem magunkhoz tartozunk, hanem Istenhez. Weberné Zsikai Mária, a Reformátusok Lapja főszerkesztőjének gondolatai.
A feltámadás minden fogalmat szétrepesztő, a szókészletünket túlszárnyaló esemény: amit szem nem látott, fül nem hallott és ember szíve meg sem gondolt, olyan távlatokat hordoz. A húsvéti történet lelkisége közel hozza a megelőzhetetlen mennyei életerőt. Szükségünk is van rá, mert a halálos erők folyamatosan és látványosan mutogatják magukat, félelmet keltenek, és az emberi gyöngeségre emlékeztetnek bennünket. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspökének gondolatai.
Megjelent a Presbiter lap legújabb száma, amelyben a húsvéti témájú cikkek, a lelki írások és az állandó rovatok mellett olvashatnak a Magyarországi Református Presbiteri Szövetség tavaszi missziói konferenciájáról is.
A maga nemében különleges gazdariport az alábbi: egy hívő, hajdúsági református városban élő, a Hortobágyon legeltető, rackajuhtartó gazdálkodó a főszereplője, aki saját állatismeretével is igazolja Jézus bárányos, illetve kecskés példázatait és a Szentírás – a nagypénteki kereszthalálban és a húsvétban kicsúcsosodó – örök üzenetét. Hajdúböszörményben jártunk.
– Zsuzsa szenvedését többnyire magában tartva, szívét pedig mások felé kitárva volt jelen élete minden területén: szerető gyerek, hűséges barát, harcostárs a nemzeti ügyekben, mellé álló hittestvér a gyülekezetben, az egyházban – mondta Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke Répás Zsuzsanna temetésén április 5-én a Farkasréti temetőben.
A keresztyén szó azt jelenti, Krisztushoz tartozó, aki pedig Krisztushoz tartozik, az tanítvány – írja a Reformátusok Lapjában megjelent húsvéti cikkében Balog Zoltán. Írásában a püspök arra figyelmeztet, hogy imádság és engedelmesség nélkül nincs semmilyen tanítványság, nincs keresztyénség.
Tizenkét év után vált anyaegyházközséggé a Győrújbarát-Ménfőcsanak-Nyúli Református Egyházközség. Az évek alatt nulláról százharmincra nőtt a közösség létszáma, a gyülekezeti központjukat egy kocsmából alakították ki, ahonnan nagypénteken istentiszteletet közvetít a Duna Televízió.
Az elmúlt években trenddé vált a munka és szabadidő határvonalainak elmosódása, teret adva a úgynevezett „hustle culture"-nek. Elfogadottá vált, hogy hobbiként fogjuk fel a munkát, és a pihenés háttérbe szorult a mindennapjainkban. Szeretnénk napunk minden percét produktívan tölteni, aminek azonban megvan a káros hatása. Keresztyénként beszippanthat-e minket is a hustle culture?
A hívők között időről időre megjelenik az a gondolat, hogy aki igazán hisz Istenben, azt elkerülik a betegségek és a szegénység. Ha pedig mégis baj érné a hívőt, akkor hite mértékében csodálatos módon meggyógyul, illetve megkap mindent Istentől, ami csak kell neki. Valóban így működne ez?
Virágvasárnap elhunyt Fónagy Miklósné Török Gabriella, a Református Nőszövetség korábbi titkára. A temetési istentisztelet április 14-én 17 órai kezdettel a tahitótfalui református temetőben lesz.
Formabontó, befogadó, evangéliumi – így jellemzik gyülekezetüket a Monorierdői Református Missziói Egyházközség tagjai. Az önállóság hatodik évében járó református közösség most alakítja ki saját hagyományait, miközben a községet is szolgálni szeretné. E szolgálat része a hamarosan felépülő Erdei Csillagfény Református Bölcsőde is, amelynek alapkövét április 1-jén tették le.
„A szecesszió világát is megidéző motívumok segítségével teremtett összhang jellemzi a János vitéz illusztrációit is. Költészet és képzőművészet fonódik meggyőző vizuális egységgé e költői sorozatában” – így méltatta Merényi György Nikelszky Géza Petőfi művéhez készített illusztrációit. Petrőczi Éva ezekről az illusztrációkról írt a Reformátusok Lapjában.
Jézus Krisztus dicsőséges jeruzsálemi bevonulására emlékeztek virágvasárnap Debrecen számos pontján. A keresztyén világ számára a virágvasárnap különleges bibliai ünnep, Debrecenben azonban néprajzi vonatkozásai is vannak, hiszen már több mint tíz éve összművészeti formában mutatják be Jézus diadalmas bevonulását barkaszentelés és ökumenikus liturgia keretében.
– Az igazi rokonság az, hogy Jézus Krisztusban vagyunk testvérei egymásnak – mondta Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Zsinat lelkészi elnöke a budapesti koreai gyülekezet istentiszteletén, ahol vasárnap ő hirdette az Igét. Az itt dolgozó és tanuló koreaiakat fogadó gyülekezet másfél évtizede van jelen Budapesten, és több mint egy évtizede tagja a Magyarországi Református Egyháznak is.