Az egészségesen fejlődő gyülekezetek életében Isten Igéjének tanítása központi szerepet játszik. A lelki vezetés arra törekszik, hogy minél többen és egyre nagyobb önállósággal szolgálják a közösséget. Szalai Zsolt, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának elnöke kulcskérdésnek tartja, hogy a szolgálók kinek, mikor és hogyan engedelmeskednek.
Amikor ezeket a sorokat írom, odakint kellemetlenül hűvös, erős és néhol kárt is okozó böjti szelek fújnak. Vajon ezek a szelek ki tudnák söpörni a covid vírusait? El tudnák fújni a járvány okozta félelmeinket, a bezárkózást és az egymástól való eltávolodást? Püski Lajos lelkipásztor gondolatai.
Ha emberek vagy angyalok nyelvén szólok is, gyűlölet pedig nincs bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy a pengő cimbalom. Lehet, hogy valami hiba csúszott az idézetbe? Vagy a világba? Körbenézve azt látjuk, hogy egyre nagyobb teret nyer a gyűlölet, egymás szemében libsik, fideszesek, komcsik, nácik és még ki tudja, mik lettünk, miközben szép lassan elkopik annak a gondolata, hogy a másik is ember.
Mostanában sokat gondolkodom azon, mit is jelent az, hogy a gyerekeket kapjuk Jézustól példaként. „...ha olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek...” Sok sajátos rétege van ennek a megjegyzésnek, én is egyre többet fedezek fel, ahogy haladok előre. Bella Péter lelkipásztor gondolatai.
Felelősségvállalás nélküli élet, „lébecolás”, önző viselkedés – ezekhez hasonló megjegyzéseket kapnak leggyakrabban az egyedülállók. Keresztyén közösségekben különösen fontos, hogy megértéssel forduljunk egymáshoz, odafigyeljünk a másikra és befogadóan cselekedjünk. Őszinte vallomások segítségével kaphatunk képet arról, milyen témák és kérdések érintik kellemetlenül az egyedülállókat, és hogyan segíthet Isten követése.
Olyan divatos és jól csengő szó a pasztorálpszichológia, csak nekünk ne legyen rá szükségünk, gondoljuk magunkban. Mi is lenne nehezebb, mint szembenézni azokkal a dolgainkkal, amelyeket jól takargatunk magunk előtt is. Taracköziné Nemes Mónika lelkipásztor, pasztorálpszichológus szobájában a lelkigondozás mélységeit kutattuk.
A bölcsesség kezdete, amikor az ember megrendül azon, hogy a világ teremtője arra méltatja őt, hogy utat nyit az ő megismeréséhez – mondta Balog Zoltán dunamelléki püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az angyalföldi református templom felújításáért tartott hálaadó istentiszteleten vasárnap.
„Kövessetek engem!” – volt a címe a most tavasszal Budapesten megrendezett Kárpát-medencei protestáns teológustalálkozónak. A nemrégiben átadott Ráday Ház adott otthont a rendezvénynek, amelyet március 24–26 között tartottak meg. Határon innenről és túlról egyaránt érkeztek a teológusok a félévente megtartott eseményre.
Hobbiprojektnek indult, ma már számos gyülekezet használja a koralkonyv.hu-n elérhető, a régi és az új református énekeskönyvhöz készült akkordos, valamint a több szólamban kidolgozott orgonakíséreteket. Vad Péter Zsigmond orgonista, kántor szerint az akkordos kíséretek elsősorban a gyülekezeti rétegalkalmakon, míg az orgonaletétek az istentiszteleteken segíthetik új énekeskönyvünk énekeinek megismerését.
A művészet ismeretével és gyakorlásával a gyermek megkapja azt az eszköztárat, amivel kifejezheti önmagát, amivel a „fellegajtót nyitogathatja”, amivel a lelkét a teste fölé emelheti szükség esetén – állítja Lovász Irén népdalénekes és néprajztudós, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. A Kossuth-díjas művésznővel a hagyományos magyar paraszti kultúra művészeti és vallási összefonódásának jártunk utána.
A mai korszellem és a média társadalmi hatásainak következtében nem véletlen, hogy szinte minden korosztályban felmerül a kérdés: hogyan tudom önmagamat értékesnek látni úgy, ahogy vagyok? Nem véletlen, hogy éppen most került elém Lucski Mártának az énkép, a testkép és az étkezés biblikus értelmezéséről szóló doktori disszertációja. A Pápai Református Teológiai Akadémia adjunktusa a pasztoráció lehetőségeiről is kifejtette a gondolatait.
Kereken negyvenöt éve tette földdel egyenlővé a németek és magyarok számára korábban gyűjtő- és megsemmisítőtáborrá változtatott Pozsonyligetfalut és környékét a kommunista csehszlovák állam. A múlt mégis felszínre tört, két módon is. Az első az Udvardy Zoltán és Géczy Dávid által rendezett, Skrabski Fruzsina producerségével készült, Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm, a második a Sóval hintették be című dokumentumkönyv. A református hátterű, többkötetes Udvardy Zoltán íróval, újságíróval tekintettük át a történteket.
A felvilágosodás korában öntudatra ébredt modern európai ember elhatározta, hogy a ráció erejét használva elfoglalja Isten helyét a világ trónján. Az elmúlt pár évtizedben világossá vált, hogy a fogyasztói társadalom javai értéktelenek. A remélt boldogság helyett általános problémává vált az elidegenedés, a kiégettség, a közösségek szétesése és a magány. Körmendy Lajos gondolatai.
Ha a mesterséges intelligenciával az a célunk, hogy heti öt napot lustálkodjunk, és mindent a gépek végezzenek el helyettünk, az nem lesz biblikus – vélekedik Bedekovics Péter lelkipásztor. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója szerint az a legnagyobb kérdés, kibe vetjük bizalmunkat a sorsdöntő helyzetekben: a technológiába vagy Istenbe?
Besétálunk a konyhába vagy a fürdőbe, megnyitjuk a csapot, a tiszta, iható víz pedig máris ott van a poharunkban. Nem kell érte kilométereket gyalogolni, könyörögni, sziklából fakasztani. És mégis, mintha megfeledkeztünk volna róla, mekkora ajándékot kaptunk.
Húsvét a mi Urunk, Jézus Krisztus feltámadásának az ünnepe. Ez a történelmi esemény a keresztyénség legfontosabb üzenete, ezen a szilárd alapon áll a mi meggyőződésünk. Pál apostol is arra hívja fel a figyelmet, hogy a feltámadás nélkül teljesen hiábavaló lenne a hitünk. Cikksorozatunk első részét olvashatják.
Ahol víz van, ott élet van. Az élet vize A jelenések könyve szerint a Bárány trónjából fakad, és életet teremt, amerre folyik. Nálunk, Európában természetes a mindennapi vízellátás, de sokak számára elkeserítően szűkösek a rendelkezésre álló készletek. Hogyan tudjuk a szemléletet formálni egyfajta teremtésvédelmi megközelítéssel? – erről is kérdeztük Molnár Sándort, a Külső-Kelenföldi Református Egyházközség lelkipásztorát.
Nem elég Krisztust követni, szolgálni is kell neki? Nem elég szolgálatot végezni, mindenben követni is kell Krisztust? Az Újszövetségben sokszor használják az Istennek végzett szolgálatra azt a görög szót, ami rabszolgamunkát jelent. De mégis ki akarna a XXI. században bárkinek is a rabszolgája lenni? Egyáltalán mit jelent az elköteleződés?
Sokat beszélhetnénk arról, milyen családias a gyülekezetünk, és milyen sokan szolgálunk benne, de mindennek az alapja az istentisztelet és az igehirdetés – mondja a Mátyásföldi Református Egyházközség egyik tagja. Ők tényleg nem csak szavakkal segítik egymást.
Nem tudni, hogy könnyen járható vagy szenvedésektől terhes úton indítja-e el Isten a hittanosokat, de az ő szerető atyai kezében van az életük – vallja Kissné Berencsi Mária hitoktató. Gyakorlata elején maga akart aratni, látni munkája gyümölcsét, idővel átengedte a lelki betakarítás jogát Istennek.