Sorsunk gyakran eszköz valakinek a kezében. Isten írja azt, mi csak szereplők vagyunk benne, és az összefüggéseket később olvassuk ki – vallotta Kovács Mihály nyugalmazott református esperes. A lelkipásztort hétfőn helyezték örök nyugalomra.
Pszichológusszemmel olvassa a Bibliát, hisz a láthatatlan világban és a Szentlélek vezetésében. Veres Sándor identitáskutató, pszichológus, teológus szerint ha az énképünkben nincs helye istenkapcsolatunknak, akkor az csupán emberi konstrukció. A bibliai definíció szerint az identitásunkat Isten határozza meg, nevet is ő adott nekünk. A Szentírásnak van pszichológiája, nem kell kitalálnunk.
Budapesten tartotta április 15-én országos választói közgyűlését a Magyarországi Református Nőszövetség. A Zsinat üléstermében a küldötteket és a vendégeket P. Tóthné Szakács Zita, a nőszövetség elnöke köszöntötte. Egyben látni, egyben tartani, egységbe szeretni – fogalmazta meg az ülésen Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a nőszövetség feladatát, munkáját és elhívását.
Teológiai vagy épp a hétköznapi élettel kapcsolatos kérdéseket is megválaszol Csűrös András református lelkipásztor az egyház új műsorában. A Hiszed vagy sem? minden hétfőn 19 órakor jelentkezik a Facebookon és a YouTube-on, de bármikor vissza is nézhetők az adások.
Még ha bóknak szánták is a költői kérdést, inkább sértésként fúródik az egyedülálló szívébe. Mindegy, hogy jó szándékú barát vagy rokon száját hagyja el a kellemetlen érdeklődés, mindenképpen azt feltételezi, nem vagyunk egészen rendben. Egyedülállóként ki ne élte volna át azt a szorongató helyzetet, amikor harmadikként vagy ötödikként kellett feltalálnia magát egy párokból álló csoportban.
Bár sokszor nem egyezik a boldogságról alkotott képünk az istenivel, de közelíthet hozzá. Örömteli és az örömöt nélkülöző helyzeteink szemlélésére Földvári Tibor pasaréti lelkipásztor a „kegyetlen-központú” megközelítés helyett a kegyelemközpontút ajánlja. Úgy véli, bármi történjék, az életünk különböző eseményein keresztül az Istentől kapott szabadság örömét élhetjük meg, mint a sas a levegőben.
A művészi kivitelezésű tárgyak mindig őriznek valami titokzatosat, vonzót, amitől jóval többek, mint az otthonunk, irodánk csillogó dekorációi. A különleges formákban, színekben, a rétegek megtervezésében az alkotó egész lénye benne él. Hónapok óta csodálom az interneten a „Szívhez Szóló Ajándékokat”, amelyeknek saját történetük van. Hogy pontosan mik ezek, magától az alkotótól tudhatjuk meg. Szabóné Demény Monika műhelyében igazi csodák készülnek: templomkazetta, festett énekmutató szekrény, menyasszonyi láda, fali áldás, könyvjelző, mécses, karácsonyi díszek, tojásfára festett apróságok.
A program a két hivatalos bibliafordítás, a napi igemagyarázat, a hitvallások és a hírek mellett ezentúl az új Református Énekeskönyvet is tartalmazza.
A jó sajtó alapvetően az élettel akar foglalkozni. Ha nincs benne konfliktus, feszültség, probléma, dráma, akkor az fizetett vagy fizetetlen hirdetés – vallja Ablonczy Bálint, a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Károli Interdiszciplináris Akadémia műhelyvezetője. Az újságíró úgy véli, lehetetlen, hogy mindig minden olvasó elégedett legyen, még akkor is, ha a világ legszelídebb tartalmával, legelésző báránykákkal és aranyos kutyuskákkal töltjük fel a hasábokat.
Gyermekként ismerte meg a zene és a közös éneklés erejét, amely az Istennel folytatott személyes párbeszéd megfogalmazásában is segíti Géczy Katalint. Az újpalotai református gyülekezet kórusvezetőjének a gitár a legkedvesebb hangszer, mert bensőséges élményt nyújt, akár egyedül, akár közösségben szolgál az Úrnak. Zenetanárként is hangsúlyos célja, hogy a fiatalok átéljék a zenélés örömét.
Régészeti feltárásokkal is bővített négyéves felújítás után ismét ódon és hatalmas templomában tarthatja istentiszteleteit a dunapataji református gyülekezet. A XV. században épült, gótikus, barokk és klasszicista jegyeket őrző, a Dunamelléki Református Egyházkerületben az egyik legrégebbinek számító templomot valaha többször átalakították, ám utoljára 162 éve újították fel érdemben. A lelki hajlék hosszas, kényszerű mellőzése után hálaadó istentiszteletet tartottak virágvasárnap Balog Zoltán dunamelléki püspök igehirdetői szolgálatával.
Összeegyeztethető-e a lelkészi hivatás és a költőiség? Netalán bűn lenne az alkotás? Vagy lehet, hogy a művészet éppen a Biblia parafrázisa? Mi a közös egy imában és egy verseben? Jelentős magyar költők vallásos művészetfelfogását gyűjtöttük csokorba cikksorozatunk harmadik részében.
„A kenyér és a bor mint jelkép elválaszthatatlan részét képezik egyházi ünnepeinknek – így a húsvétnak is –, bár előfordul, hogy nem tudunk élni a szent jegyekkel.” Margit István történeti visszatekintése a tilalommal terhelt húsvéti alkalmakra.
„Ha úgy akarjuk érteni Isten akaratát, ahogy Jézus, ha úgy szeretnénk tenni a jót, ahogy ő, ha arra vágyik a szívünk, hogy mi is áldássá legyünk a körülöttünk élőknek, ahogyan ő: csak a Lélek uralma alatt tapasztalhatjuk meg ennek a valóságát.” Pataki András Dávid lelkipásztor írása.
A húsvéti hit a feltámadott Jézus Krisztusba vetett, a Szentíráson alapuló, életet elnyerő hit – fogalmaz húsvéti írásában Steinbach József dunántúli püspök, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy Jézus Krisztus nélkül nincs megoldás, válasz, értelem, cél, nincs megtisztulás és újrakezdés, nincs élet.
Írásunkban a húsvéti események történelmi alapjait vizsgáljuk, amelyek a keresztyén hitet támasztják alá: hogy a Názáreti Jézus nagypénteken meghalt a kereszten majd pedig harmadnapra feltámadt és sokaknak megjelent. Milyen tények erősítik ezt? Milyen érveket lehet felhozni az evangéliumi beszámolók hitelessége mellett? Miben van konszenzus a kutatók között? Ezekre a kérdésekre keressük a választ.
„Jézus arra biztat, hogy amíg úton vagyunk, béküljünk ki egymással. Csak ez méltó Krisztus tanítványaihoz” – közös húsvéti üzenetet fogalmazott meg a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa.
„Isten szeretete erősebb a pusztító erőknél, a halálnál is, s ha ezt elfogadod, akkor béke lesz. Benned, körülötted, s ott is, ahol most háború van” – fogalmaz a Zsinat lelkészi elnöke.
Ha menekülni akarunk az eljövendő harag elől, akkor mi sem mehetünk máshová, csakis Krisztus keresztjéhez. Minket is az ő áldozata tud megmenteni! – emlékeztet Pásztor Dániel húsvéti írásában, melyben arra is felhívja a figyelmünket, hogy Krisztus a kereszten nem vádolt vagy magyarázkodott, hogy megbocsátott és megbocsátást kért az őt megfeszítőknek.
Emberközpontú társadalmunk életünk filmjében Istent legfeljebb mellékszereplővé tette. Szinte mindegy, hogy életvezetési tanácsot kérünk, szórakozni megyünk vagy gyülekezetbe járunk, Isten értünk létezik. Mondhatnánk, hogy az ember legfőbb célja, hogy használjuk Istent, és örökké jól érezzük magunkat. Pedig nem mi teremtettük magunkat. Nem magunkhoz tartozunk, hanem Istenhez. Weberné Zsikai Mária, a Reformátusok Lapja főszerkesztőjének gondolatai.