Vaszary János festő nem volt próféta vagy vátesz, de a modern nagyvárosok szerelmeseként meglátta, miként idegenedünk el a valóságtól, és ez képein is megjelent. A Vaszary – Az ismeretlen ismerős című, a Magyar Nemzeti Galériában megtekinthető időszaki kiállításon jártunk.
Magyarországon tizenhatodik alkalommal rendezik meg a házasság hetét a keresztyén egyházak és civil szervezetek összefogásával. A február 19-ig zajló idei programsorozat mottója: „Szeretetbe kapaszkodva”. Az országos rendezvénysorozat célja felhívni a figyelmet a házasság, a család értékeire és fontosságára, valamint segítséget nyújtani a házasságra készülőknek vagy a párkapcsolati problémákkal szembesülőknek. Az aktuális központi eseményekből szemezgettünk.
„Mi, erősek pedig tartozunk azzal, hogy az erőtlenek gyengeségeit hordozzuk, és ne a magunk kedvére éljünk” – olvasható a Dizseri Tamás-díj hátoldalán. Létrehozták a kitüntetés ifjúsági tagozatát, amelyet évente egy harmincöt évnél fiatalabb orvos és szakdolgozó vehet át. Az irgalmas samaritánust ábrázoló bronzplakettet azoknak ítélik oda, akiket a szeretetszolgálati lelkület jellemez mind a munkában, mind a közösségépítésben. Az ifjúsági tagozat díját elsőként Putz Réka gyermekgyógyász szakorvosjelölt vehette át.
Különösen nagy hangsúlyt kap idén a Magyarországi Református Egyházban a lelkipásztori szolgálat témája. A Zsinat a 2023-as esztendőt a lelkipásztori hivatás évének választotta. A legfőbb célkitűzés, hogy lehetővé váljon a lelkipásztorok támogatása, megújulhasson a képzés, többen válasszák a lelkipásztori szolgálatot hivatásuknak és erősödjön elköteleződésük. Részletek a Zsinat vitaanyagából.
Éppen nyolcvan évvel ezelőtt, a magyar határtól bő másfél ezer kilométerrel keletre, Voronyezs közelében lezárult az úgynevezett „második magyar hadsereg” hadjárata. A kétszázezernyi magyar katonának kevesebb mint a fele tért haza életben – testi-lelki egészségben pedig szinte senki. Váradi Ferenc irodalomtudós gondolatai.
Éltető eszme címmel emlékeztek Hegedűs Loránt református püspökre és a Károli Gáspár Református Egyetem (KRE) alapítására a budapesti Hazatérés temploma altemplomi rendezvénytermében vasárnap.
Létezhet-e egymás nélkül gyülekezet és egyház? Istentisztelettel egybekötött diplomaátadót és Gyülekezettudatos egyház – egyháztudatos gyülekezet címmel konferenciát szerveztek csütörtökön a Sárospataki Református Teológiai Akadémia imatermében. Az Igét Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke hirdette.
Három házasság, három különböző történet, amelyek mégis találkoznak – Istenben. A házasság hetéhez közeledve a Mózes, a Gödör és a Czakó házaspár mesélte el megismerkedésük történetét, beszéltek örömeikről, próbatételeikről és arról is, mitől erősebb egy istenhitben élt szövetség.
– Köszönjétek meg egymást, és adjatok hálát az Istennek egymásért, hogy mindig tudjátok: nem magától értetődő és nem olyan természetes az egy szív és az egy út csodája – fogalmazott Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke a házasság hete programsorozatának nyitó istentiszteletén.
Közel harminckilenc év házasság és közös szolgálat után is örömmel fogadja az új kihívásokat a Miskolc-Avasi Református Egyházközségben szolgáló lelkészházaspár. Hangóné Birtha Melinda és Hangó István négy gyermeket neveltek fel, és bár nem azonnal mondtak igent Miskolc ikonikus gyülekezete meghívására, döntésüket azóta sem bánták meg.
Elképzelhető-e a lepra nélküli világ 2035-re? Hogyan válhat a gondból áldás, a váratlan dolgokból pedig ajándék? Riskóné Fazekas Márta lelkészi elhívásán belül speciális küldetését még diákkorában kapta, ma a Nemzetközi Lepramisszió lelkiségi, tanulmányi életének aktív munkatársa.
„Fontos tehát, hogy idejében elkezdjék egyházunk gyülekezetei a presbiterválasztásra a felkészülést – nem csupán az egyház által előírt törvényeknek megfelelve, hanem az Úristen szavára is figyelve.”
Luther Márton egyszer azt mondta, hogy úgy olvassa a Bibliát, ahogyan az almát szedi: „Először megrázom az almafát, hogy a legérettebb gyümölcsök lehulljanak. Aztán felmászok a fára, és megrázom minden ágát, majd az összes gallyat, végül pedig minden levél alá benézek.” Hasonló elven működő módszert mutatunk be.
„A sáfárkodás más műfaj: ebben a versenyszámban Isten hűséges gyermekei mindannyian győzelmet aratnak” – véli Szabó László, aki írásában bevezet minket a Sáfárkodj okosan! „játék” szabályaiba.
Tisza Lajos családja a neves, több évszázados történelmi múlttal rendelkező famíliák közé tartozik. A nemességet Rudolf király (1552–1612) adományozta Tisza Tamásnak 1578-ban. A család geszti birtokközpontját Tisza László kapta meg a török kiűzése utáni években. Itt épült fel a barokk művészet figyelemre méltó alkotása, a geszti Tisza-kastély.
Fiers Elek református lelkipásztor a két háború között, gazdasági és politikai válságok árnyékában adta ki 1927-ben az Isten pénzügyei című írását. A könyv rendkívül erőteljes bizonyságtétel arról, hogy Isten megáldja a jókedvű adakozót, valamint arról, hogy „az Evangélium mindenestül egy nagy, mennyei irracionalizmus”.
Az öröm létünk természetes velejárója, Isten ajándéka, szoros kapcsolatban áll a szeretettel. Gyakran mégis elfeledkezünk erről, és mesterségesen teremtünk magunknak olyan helyzeteket, amelyek által örömöt érezhetünk. Hitünkben hogyan éljük meg az örömöt? Merünk-e, tudunk-e örülni? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe Veresné Kovács Judit pszichológussal.
Közeli kapcsolat alakult ki a budapesti Lónyay Utcai Református Gimnázium és Kollégium és egy dél-koreai gimnázium között. A Hanil Girls’ Middle and High School főigazgatója hosszú ideje visszajár Magyarországra. Testvériskolai együttműködést keresett egy magyar református gimnáziummal, amelynek képviselői tavaly októberben ellátogattak Dél-Koreába, az ázsiai vendégek pedig pár hete jártak Budapesten. Varga Júlia Tímea angol nyelv és irodalom szakos tanár beszámolója.
Február első vasárnapja a szeretetszolgálati vasárnap. Ezen a napon köszöntik mindazokat, akik a gyülekezeti diakónia területén vagy az intézményi szolgálatokban segítik az elesetteket. A Budapest-Északi Református Egyházmegye szószékcserés istentiszteletekkel hívta fel a figyelmet a diakónia vasárnapjára.
Ha divatosan öltözködöm, az a baj, ha úgy, mint a dédanyám, akkor az. Ha csinos vagyok, az sem jó, és az sem, ha slampos. Ha túl feltűnő a ruha, ha túl sokat mutat, azért szólnak meg. Van, hogy túl rövid a szoknya, túl testhezálló a nadrág, és csőfarmerban amúgy sem megyünk templomba, de mégis látszódjon, hogy nőnek teremtett Isten. De akkor mégis mit vegyek fel?