Január elsejétől minden reggel videós napindító áhítatokkal jelentkezik a Magyarországi Református Egyház Facebook-, Instagram- és YouTube-oldala. A református Bibliaolvasó Kalauz napi igeszakaszait minden héten más, az ország különböző részeiből hívott református lelkész magyarázza majd – összesen ötvenketten. A sort Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztor nyitja meg.
Mennyit ér az, aki e sorokat írja, és mennyit az Olvasók egyen-egyenként? Erre a kérdésre a legmegdöbbentőbb választ a Bibliában találjuk: „Úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örökélete legyen”. Martoni Molnár Sándor írása a Reformátusok Lapjából-
Átfogó kérdőívvel méri fel az istentiszteltre járók szokásait a Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség és a Debreceni Egyetem Doktoranduszok Kiss Árpád Közhasznú Egyesülete. A kérdésekre január 31-ig válaszolhatnak online.
2001-ben, Keresztes Dóra hitben és játékosságban gazdag illusztrációival, a Magyar Könyvklub kiadásában jelent meg Nagy Gáspár már címében is gyönyörű, felnőttekhez és gyermekekhez egyszerre szóló, karácsonyi verseskötete, az Amíg fölragyog a jászol. Petrőczi Éva gondolatai Nagy Gáspár egyik legszebb karácsonyi verséről.
Az első karácsonyfákat almával, dióval, különböző formájú süteményekkel, mézeskaláccsal, pattogatott kukorica füzérekkel, szalagokkal díszítették. Strasbourgi protestánsok ezt még színes papírrózsával egészítették ki. A fára tett tartós süteményeket a gyermekek vízkeresztkor ehették meg. Melyek a rejtett üzenetei a karácsonyfa díszeknek?
A mennyek országa titokzatos kifejezés, amikor az ember meghallja, hirtelen elhalkul, elrévedez, engedi a lelkét elringatózni egy vaskos köd mögül egészen halványan felsejlő emlékképen. Amikor azt hallja, hogy a mennyek országa elközelgett, jólesően szívfájdító vágyakozást érez. Écsi Gyöngyi, a Hetényi Egyházközség lelkipásztorának gondolatai.
Mitől család a család? Sok mindentől, többek között hagyományaitól, rítusaitól, ahogy elbúcsúztunk gyermekként iskolába menet, vagy elmondtuk szüleinkkel a Miatyánkot lefekvéskor, esetleg közösen ebédelünk. Minden családban más, de rendkívül fontos a kommunikáció effajta szimbolikus megnyilvánulása. Földesi András jogász Jézus történetét olvassa fel szenteste, miközben tíztagú családja körbeállja a karácsonyfát.
December 25-én, karácsony első napján Balog Zoltán dunamelléki püspökkel, a Zsinat lelkészi elnökével készített interjút a karácsony üzenetéről az M1 Ma reggel című műsora. „Az igazi karácsonyi hálaadás forrása az, hogy tudjuk, az életünk jó kezekben van” – fogalmazott a püspök.
„Aki a béke gyümölcsét akarja élvezni, annak el kell ültetnie az életében és szorgalmasan gondoznia kell az Isten dicsőségének fáját” – figyelmeztet ünnepi írásában Kacsó Géza, a bátyúi református gyülekezet lelkipásztora.
„A karácsonynak értelmet nem az ember produkálta fényözön ad. A templomnak nem a csillag a legfontosabb része ott, a torony tetején. Ahogy egy születésnapban sem a szépen díszített meghívó a lényeg, hanem az ünnepelt” – írja a betlehemi csillag kapcsán karácsonyi publicisztikájában Bella Péter lelkipásztor.
A karácsonyt a legnyomorúságosabb időkben is próbálták megünnepelni az emberek. Nem történt ez másképp a magyar történelem során sem, háborúban, jólétben és diktatúrák alatt sem maradt el az ünnep. A karácsony állandóságot is jelent, és egyben esélyt. Esélyt, hogy rámutassunk arra, aki emberré lett, hogy visszavezessen minket oda, ahová tartozunk.
„Isten látja, hogy nem lehetek néma eb, trombita, kiáltó szó vagyok, nem magamtól, de Istenéből szólok”. 450 éve halt meg Méliusz Juhász Péter református lelkész, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, egyháztudós, író, botanikus, a magyarországi reformáció egyik legnagyobb hatású alakja. Vagy ahogy Makkai László szerint sokan nevezték: Magyarország Kálvinja.
Immár közel kétezer éve emlékezünk meg karácsonykor egy gyermek születéséről. Nem volt, és nincs is a világon senki, akinek a születése napját ennyi ideig nyilvántartanák, aki miatt világszerte napokra megállna az élet. Sipos Aba Álmos írása a Reformátusok Lapjából.
„Mindaz, aminek meg kell testesülnie és megtestesülhet közöttünk karácsonykor, az el van készítve, nála ott, Jézus Krisztusnál, Istennél. A szeretet, a hűség és a béke úgy, ahogy ő adja, csak rajtunk múlik, hogy akarjuk-e.” Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökének karácsonyi gondolatai.
A jövőre százhatvanadik évfordulóját ünneplő Budapest-Hold Utcai Református Egyházközséget alaposan próbára tették a történelem viharai. A gyülekezet mégsem a múlton kesereg, inkább a jelenre és előre tekint, miközben büszkén viszi tovább évszázados örökségét is. A gyülekezet szolgálatát karácsonykor az ország is jobban megismerheti, december 25-én innen közvetít istentiszteletet a Kossuth rádió.
„Meggyőződésem, hogy újra és újra személyesen is fel kell tennünk a kérdést: nekünk magunknak, nekem magamnak mit jelent a karácsony?” – javasolja áhítatában Zila Péter, a Budapest-Nagyvárad téri Református Egyházközség lelkipásztora.
Lassan mindenki beszerezte már a közelgő ünnep talán legközismertebb jelképét. Szeretjük nézni a fát a karácsonyi csendben, ahogy égnek rajta a gyertyák és árad belőle a fenyőillat. Azonban feldíszített ideiglenes szobanövényünknek egészen mély teológiai jelentése is van.
"Milyen karácsonyunk lesz? Az már biztos, hogy eltűntek a reklámfények, betiltották az üzletek díszkivilágítását, háttérbe szorul a vásárlás, az ajándékozás. Az adventi időszak útkészítés: a találkozás létrejöhet, a ma élő ember elhiheti, hogy Jézus Krisztus érte is megszületett." Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök karácsonyi üzenete.
A karácsony jó lehetőség arra, hogy elkezdjünk egymáshoz kapcsolódni, lelkileg mégis ez a legterheltebb időszaka az évnek. Thoma László református lelkipásztorral arra is kerestük a választ, hogy miért pont az ünnepek alatt ütköznek ki legjobban a nehézségek, és mit tehetünk azért, hogy túllépve az ünnep külsőségein a karácsony valódi üzenetére figyeljünk.