Trócsányi László, a KRE rektora a személyes hit és a közösségi feladatvállalás összefüggéseiről, míg Nagy István agrárminiszter a keresztyén ember magvetéséről, Isten eszközévé válásáról beszélt a Reformátusok Szárszói Konferenciáján. A konferencia programjában új elemként jelentkező esti rövid hitvallások személyesebbé tették az esemény légkörét.
A nehézségek mellett meg kell látnunk az áldást és örömöt is abban, hogy magyar reformátusok vagyunk. A Reformátusok Szárszói Konferenciájának harmadik napján, Milyen magyar vagyok magyar reformátusként? címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők érintették többek között a gyerekvállalás, a családok segítése és határontúli magyarság kérdéseit is.
A református oktatásról, család szerepéről és a gyülekezethez kapcsolódásról hallhattak előadást az érdeklődők a Reformátusok Szárszói Konferenciájának harmadik napján. A témákban hangsúlyos volt a keresztyén ember, a közösségek szerepe a társadalomban, hitbéli küldetésben.
Kivárásra játszik a mai ember, aki csak a maga módján vallásos. Cargo-kultuszban élünk, önismeret pedig nincsen istenismeret nélkül – hangzott el a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján tartott Önismeret és istenismeret a 21. században című kerekasztal-beszélgetésen.
Isten Igéjének megértéséből következik az, ahogyan a valóságot és önmagunkat látjuk. Magyar reformátusként az Ige tanulmányozóinak, Igéből élő egyháznak kell lennünk, enélkül értelmetlen, bármit teszünk – így summázható Balog Zoltán püspök, az MRE Zsinata lelkészi elnökének Ön- és istenismeret a 21. században címmel tartott előadása, amelyet a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján mondott el.
Elkezdődött a Reformátusok Szárszói Konferenciája, amelynek középpontjában ezalkalommal a magyar református nemzetstratégia áll. Az idei rendezvény amellett, hogy őrzi a sorozat többévtizedes hagyományát, számos újdonságot is tartogat. Videós összeállításunk.
Merjük-e azt hinni, hogy egy győzedelmes Krisztusunk van az egyházunkban, és nem defenzív utóvédharcot vívunk a 21. században és az utolsó majd lekapcsolja majd a villanyt? – hangzott el a kérdés Balatonszárszón, ahol arról rendeztek kerekasztal beszélgetést a Reformátusok Szárszói Konferenciájának első napján, hogy „mi fán terem” a magyar református nemzetstratégia.
Nem református gőg adja az idei témát, sokkal inkább az Isten által ránk, magyar reformátusokra bízott küldetés miatt foglalkozunk a nemzet fontosnak látott kérdéseivel, alkotunk átfogóbb stratégiát, hangzott el a Reformátusok Szárszói Konferenciájának megnyitóján, augusztus 11-én, Balatonszárszón.
Fűben és fapadokon ülő hallgatóság. Neves írók, értelmiségiek és az ország fiatalságának találkozása, akik utolsó pengőiket áldozták az utazásra. Nagy hatású előadások a magyarság jövőjéről. Ez az 1943-as Szárszó. Öröksége egyszerre áldás és kihívás.
A bizonytalanság az új igazság. Szubjektív érzések és személyes nézőpontok alapján újraértelmeztük, mi a helyes és a helytelen. A világ inog a lábunk alatt, elvesztette stabilitását. Sipos Ajtony Levente gyülekezetvezető lelkipásztor szerint mindannyian részesei vagyunk korunk pszichologizált személyiségkultúrájának, idegenkedünk mindenféle külső tekintélytől, és szeretjük azt hinni, saját identitásunk urai vagyunk. Interjú a Reformátusok Lapjából.
Nem volt mindig magától értetődő, hogy milyen öltözetben prédikáljon a lelkész, hogyan kereszteljék a csecsemőket, mint ahogyan az sem, merre nézzenek a padok és miből igyuk az úrvacsorai bort. Olykor vitákon és rossz tapasztalatokon keresztül jutottunk el a letisztult, gyakorlatias és egyszerű református liturgikus gyakorlatokhoz, amelyek mára hagyománnyá álltak össze. A kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója, művészettörténésze, Fogarasi Zsuzsa szerint a református liturgiában egyenrangú emberek mennek ki az úrasztalához és részesülnek az úri szent vacsorában, mind a borban, mind a kenyérben. Ezért használunk asztalt, és nem oltárt.
Legalapvetőbb örökségünk a reformátori igehirdetés, ami nemcsak azért reformátori, mert a reformáció mozgatórugója volt, hanem azért is, mert – ígéretünk van rá – ahol megszólal, ott a reformáció történik, ott a pusztulásból élet támadhat. Nagy Károly Zsolt a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai docensének írása.
Június 24-én az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyezte a Roe kontra Wade-ítéletet, és visszautalta a tagállamok szintjére az abortusz szabályozásának jogát. Ezzel alapvető, öt évtizedes és megingathatatlannak vélt bástya omlott le. Joggal tehetjük fel a kérdést: vajon ebben a globálisnak mondható küzdelemben hol találhatjuk meg a magunk szerepét keresztyénként?
„Az őrállás, a vigyázás ennek a kettő közötti »és«-nek a felismerésén és komolyan vételén alapul: »Vigyázz magadra és az egész nyájra.« Egyén és közösség összetartozik” – írja Pál apostol szavaira reflektálva Lányi Gábor egyháztörténész a Reformátusok Lapja hasábjain. Gondolatok az őrállói felelősségről és egy kötőszó üzenetéről.
A háború és a gazdasági válság megrémítette Európát, köztük a keresztyéneket is. Elképzelhető, hogy az elkövetkező idők nagyobb áldozatvállalást kívánnak majd a hívektől. Félelemre azonban nincs okunk, hiszen Isten megígérte, hogy gondoskodik az övéiről. Végh Tamás nyugalmazott lelkipásztort arról kérdeztük, milyen szerepe van az áldozathozatalnak a keresztyén életben, emellett 20. századi példákon keresztül mutatjuk meg, hogy nyomorúság idején is érvényesek az Úr ígéretei.
Az életre keltő forráshoz hívogat ezen a héten a Sófár Református Dicsőítő Iskola, ahol a megelégedést adó, Jézussal elmélyült életet szeretnének felmutatni a szervezők. Közöttük van Kecskés Áron és Erdélyi Áron. Ők a tábor fő koordinátorai, akik első alkalommal vállalták el a feladatot, és megújult programokkal várják a résztvevőket. Kecskés Áron hiszi, hogy „mindazoknak, akik keresik Isten jelenlétét, a tábor mély lelki élményt adhat”.
Egész életében azokkal a dolgokkal foglalkozott, amelyek lelkesítették, ráadásul mindegyikkel olyan komolyan, mintha az élete függene tőle – mondja Karasszon Dezső. A hetvenedik születésnapját ünneplő orgonaművészt, tanárt a legismertebb internetes lexikonhoz, a Wikipédiához hasonlította a lánya, mert édesapja hatalmas tudású, nyolc nyelven beszél, és mindent fejben tart.
Életének 93. évében, 2022. július 16-án elhunyt Nagy Tibor nyugalmazott dunamelléki egyházkerületi főjegyző, Bács-Kiskun egyházmegyei esperes, Budapest-Budahegyvidék, Kecskemét, Veszprém és Nagydobos egyházközségek egykori lelkipásztora.
Sosem fordult még elő, hogy egy iskola két diákja is döntőbe jusson az Ifjú tudósok tanulmányi versenyen, a miskolci Lévay József Református Gimnázium két végzős diákjának mégis sikerült, egyikük a képzeletbeli dobogó harmadik helyére is felállhatott. Herczeg Judit Evelin és Kedves Eszter Virág a verseny alatt nem is gondoltak arra, hogy egymás ellenfelei lennének.
Isten maga is átélte az egyedüllétet, az elhagyatottságot. Emiatt tud hitelessé válni, vigaszt nyújtani – vallja Balogh Róbert váchartyáni református lelkész. Jézus Krisztus szenvedésével nem csupán bűneinket, hanem a fájdalmainkat, sebeinket is hordozta. Augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja. Ebből az alkalomból beszélgettünk a gyűlölet, kirekesztettség kérdéséről.