A Bárka tábor az a hely, ahol mindenki megérezheti, milyen Isten szerető otthonába megérkezni. Különösen fontos megélni ezt azoknak a gyerekeknek, akiknek a hazaérkezésről nem a melegség és az elfogadás, hanem a szorongás és a nehézség jut eszébe. A Magyarországi Református Egyház legnagyobb esélyteremtő programjában leomlanak az egymás közti falak a nevelőszülőktől érkező, a siket, az értelmi fogyatékos és átlagos családi hátterű gyerekek között. A Reformátusok Lapjának stábja ellátogatott a balatonfenyvesi tábor egyik júliusi turnusába.
A csömöri református ifjúsági nyári tábort elsősorban hittan-, nem pedig színjátszótáborként hirdették, pedig a Vígszínház 3 fiatal színésze tartott foglalkozásokat a fiataloknak. Ott jártunkkor megtudtuk, hogyan tanulhatunk színházi eszközökkel önmagunkról, istenkapcsolatunkról, hogyan építhet néhány, kívülről furcsának tűnő játék olyan közösséget, amelyben a leginkább befeléforduló kamasz is képes megnyílni.
A Reformátusok Szárszói Konferenciája a közös jövőépítés egyik kiemelt alkalma, amely része Istentől kapott feladatainknak – vallja Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője, aki az idei konferencia témáját és célját bontotta ki beszélgetésünkben.
Ötven éve távozott el közülünk Kóczán Mór, az atléta lelkész, aki amellett, hogy hosszú évekig szolgálta gyülekezeteit, és viselte a rá szabott sorsot, bronzérmet szerzett a stockholmi olimpián gerelyhajításban.
Hurrá! Itt az esküvők szezonja és ezzel együtt a házasság-előkészítő beszélgetéseké is. Magyarországon az egy-két alkalmastól a féléves, csoportos előkészítésig sokféle gyakorlat létezik. Szanyi György hajdúsámsoni lelkipásztor, lelkigondozó szerint az egyházi esküvők többsége formalitásnak indul, bár hátterükben az a misztikum, titok is ott áll, hogy a párok szeretnék magukon tudni Isten áldását.
Ezen a hol időjárási-természeti, hol történelmi „forró helyzetekkel” és szélviharokkal kínzó nyáron még inkább rászorulunk a hit mellett a zene gyógyító, megnyugtató erejére, mint békésebb időkben. Petrőczi Éva gondolatai a zenéről az Ószövetségtől a zenesztéta Pintér Tiboron keresztül egészen a fiatalon elhunyt angol énekesnő Kathleen Ferrier-ig.
Az elmúlt három évben nagykövetként szolgált Finnországban, majd hazautazásakor a finn köztársasági elnök a Finn Oroszlán Lovagrend I. osztályú parancsnoki érmét adományozta Urkuti Györgynek, méltatva kapcsolatteremtő képességét, amelyhez nagyban hozzájárult remek finnnyelv-tudása is. A diplomata életpályája minden fordulópontját Isten vezetésének tulajdonítja, és meggyőződése, hogy közel harmincéves pályafutása alatt szó szerint kézen fogva vezette.
„»Mondtál valamit?« Jól ismert kérdés, amikor gondolatainkba feledkezve felocsúdunk, hogy a mellettünk lévő mintha egy ideje beszélne hozzánk. Amikor a tábor zsongásában csak szófoszlányok jutnak el hozzánk. Amikor a fesztiválon a koncert hangerején át próbáljuk leolvasni a másik szájáról, mit akarhat tőlünk, egyáltalán, tőlünk akar-e valamit?" Bella Péter, a Győrújbarát-Ménfőcsanaki Református Missziói Egyházközség lelkipásztorának írása.
Még lehet számlálóbiztosnak jelentkezni a 2022. október–novemberi országos népszámlálásra. A díjazás ellenében végzett munkába - ahogyan bárki más - a református testvérek is bekapcsolódhatnak. Jelentkezésük emlékeztető lehet sokak számára: a cenzuson ne hagyják üresen a vallási hovatartozásra vonatkozó rubrikákat.
A nyugati létforma, a fogyasztói társadalom bukásra van ítélve, az identitásválság mögött pedig örömhajsza folyik – tartja Köntös László. A református lelkipásztor a pápai REND fesztiválon tartott teltházas előadást öröm és identitás címmel, a Reformátusok Lapja pedig arra kérte, hogy röviden reflektáljon felvetődött kérdéseikre.
Mások mellett az idei magyarországi népszámlálás, a nyári időtöltés, a nagyváradi presbiterképzés és a háború és hit viszonya is témája a Presbiter című folyóirat július-augusztusi számának, amely már kapható a gyülekezetekben, egyházi könyvesboltokban. A kiadványban bemutatkozik az új felelős szerkesztő, Káposztás Gábor is.
"Zsindely Ferenc nemrégiben megjelent háborús naplójának elején még a református egyháztagságot legfeljebb társadalmi kötelességnek tartó politikussal szembesülünk, míg a Budapest ostromáról szóló részek már mély hitű embert mutatnak, aki zsidó származásuk miatt üldözött gyerekekkel és felnőttekkel zsúfolt házában őszinte lélekkel fohászkodik és ad hálát Istennek." Ablonczy Bálint gondolatai a Zsindely házaspárról a Reformátusok lapja hasábjairól.
Idén tizennegyedik alkalommal rendezi meg Sukorói Zenei Nyár című hangversenysorozatát a velencei-tavi település református gyülekezete. A másfél évtized alatt a térség egyik meghatározó nyári komolyzenei eseményévé vált programról Kardos Ábel református lelkipásztorral beszélgettünk.
Az egész életét végigkíséri a tanulás és a tanítás. Tomka János főiskolai tanár, a vezetéstudomány keresztyén megközelítésének kiváló szakembere, több könyv szerzője, végzettsége szerint okleveles villamosmérnök, mérnök-tanár. Mégis a vezetéselmélet és a tudásmenedzsment kutatásának szentelte az életét, legutóbb pedig A bizalomépítő vezető címmel írt könyvet.
Különleges kapcsolat köti a fényhez Berzsák Zoltán építészt, akinek tervei alapján több református templom épülhetett fel a közelmúltban, de az ő elképzelései szerint újul meg Dunamelléki Egyházkerület Ráday utcai központja és épül újjá a leégett Ráday-kollégium is. Úgy véli református templomot tervezni hívőként könnyebb, mint hit nélkül.
Balog Zoltán református püspök a Magyar Nemzetnek adott, szombaton megjelent interjúban elárulta: javasolni fogják, hogy 2023 a lelkészi hivatás éve legyen. Hangsúlyozta, hogy a lelkipásztori hivatást meg kell erősíteni lélekben és létszámban is. Szemle.
„...a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé pedig mértékletességet...” (2Pt 1,5–6, Károli-ford.) Petrőczi Éva költő, író, irodalomtörténész gondolatai hit és tudomány kapcsolatáról a bostoni születésű Cotton Mather puritán teológus élete és munkássága kapcsán a Reformátusok Lapja hasábjairól.
Merünk-e Péterrel együtt vízre lépni, mert a biztonságot adó hajóban ülve nem tapasztalhatjuk meg a tengeren járás csodáját. Felülemelkedhetünk a gondjainkon, nem kell a csüggedés mocsarában elsüllyednünk – hangsúlyozta a harmadik abaújvári LelkesítŐ családi napon Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. A szlovák határ menti zsugorodó gyülekezet pontosan így éli mindennapjait. Riport a Reformátusok Lapja hasábjairól.
„Mi a lelkekre is figyelünk, nem csak a testre.” A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány több mint egy rendezvényszervező cég – sokrétű szolgálatot végeznek, és sosem felejtik, hogy eseményeik kiemelt pontja az Istenhez való odafordulás. A szervezet vezetőivel, Zila Gáborral, Némedi-Varga Dáviddal és Szávay Lászlóval beszélgettünk az egyházban rejlő szellemi tőkéről, a szárszói konferenciáról, és egyáltalán arról, miért is van szükség arra, hogy az egyház jelen legyen a kultúrában és a közéletben.
„Még a hitüket komolyan vevők között is vannak olyanok, akik vonzónak találják a szlogent, miszerint „a vallás magánügy”. Az a természetes jogunk és igényünk, hogy a hitünkről akkor és úgy beszélhessünk vagy hallgathassunk, ahogyan mi magunk azt jónak tartjuk. De ez nem jelenti azt, hogy a hitünket ne vállalhatnánk nyilvánosan is." Balog Zoltán püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke gondolatai a Mandiner hasábjairól.