„Műanyag kampány lett a szeretetből vagy az őszinte érzésből, könnyen előállítható, könnyen eldobható, viszont nehezen lebomló és emésztetlen hulladék.” Vitéz Ferenc elgondolkodtató publicisztikája a legutóbbi Reformátusok Lapjából.
„Reménységünk az, hogy az Úr nem terhel bennünket erőnk felett, ha pedig erő felett terhelne minket, ahhoz megadja a kellő mennyei erőt is.” Steinbach József dunántúli püspök gondolatai egy „nehéz” igéről. Megjelent a Reformátusok Lapja legfrissebb számának hasábjain.
Történet halálos betegségről, szerelemről, kiállásról a Szovjetunió idején roskadozó Kárpátaljáról. Oroszi Pálné Jákó Margit bármi érte, nem hagyta el hitét. Életéből bőven van mit tanulnunk. A most 93 éves néni nemcsak a kilátástalanság éveiben tanúsított kitartásról beszél, hanem szembenéz hibáival is. Története a Reformátusok Lapja hasábjain jelent meg.
Két futballcsapat, amelyek a protestáns–katolikus ellentét szimbólumaivá váltak. A Celtic és a Rangers rivalizálása uralta és uralja a skót bajnokságot, miközben szurkolói táboraik között az évek során a bevándorlás, a vallás és az írkérdés okoztak állandó ellentéteket. Sorozatunk második részében a glasgow-i rangadó előzményeit, történelmének néhány pillanatát villantjuk fel.
Gyermekek tízezreinek élete vett jobb irányt a két világháború közötti, nyugati országokba indított gyermekvonatok hatására. Hollandia, Belgium, Svájc, Svédország és Anglia is fogadta a nélkülöző gyerekeket. A segítségnyújtó akcióban az akkori református egyház is kiemelkedő szerepet vállalt – erről is szól a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma december 10-én nyílt kiállítása.
Művelődéstörténetünkben meghatározó, példaértékű alkotóegyéniségek karakterét és életművét mutatja be a Protestáns hősök eddigi három kötete. Fél évezred magyar kultúrhistóriájának hossz- és keresztmetszetét adja, esszéportrékban. A könyvsorozat szerkesztőjével, Faggyas Sándorral e hatalmas szellemi vállalkozás küldetéséről, visszhangjáról, a folytatás terveiről beszélgettünk.
Az egyetemi tanár, európai parlamenti képviselő jelölését az egyetem Szenátusa jelentette be, egyetértésben a Magyarországi Református Egyház Zsinata és annak lelkészi elnöke, Balog Zoltán püspök javaslatával.
Az egyház hamarosan megszűnik, vállaljon állást a Tanácsköztársaság adminisztrációjában, az biztos jövő – javasolták a lelkészeknek 1919 májusában. Csűrös András gyömrői lelkésszel, egyháztörténésszel, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusával beszélgettünk „Református egyházi élet a Tanácsköztársaság idején” című új könyvéről.
Nem először szembesült az elmúlással Pásztor Dániel. Mégis hatalmasat fordult vele a világ, amikor ősszel megtudta: súlyos szívbetegsége miatt bármelyik percben meghalhat. A lesújtó diagnózis után a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke úgy érezte, hirtelen minden sürgetővé vált. Megrázó beszélgetés a dolgok átértékeléséről, a hitről, a reményről és a szeretetről.
Száz évvel ezelőtt született Nemes Nagy Ágnes, a huszadik századi magyar irodalom egyik legfontosabb alakja. Művészetére nagy hatással volt református származása, verseiből tükröződő kulturális szemléletéből a protestáns etika alapelvei köszönnek vissza.
Évtizedeken keresztül készítette újévi képeslapjait A. Tóth Sándor festő, grafikus, bábművész. Ezekkel a linóleumba metszett alkotásokkal foglalta össze az adott év történéseit, és fejezte ki azt, mit vár a következő évtől. A kézzel színezett metszetekből rendezett kiállítást a Hagyományok Háza. A tárlat január végéig látogatható.
„Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek” – olvashatjuk Máté evangéliumában. Éhezik és szomjazik a lelkünk a spiritualitásra. Hogyan csillapítható lelki éhségünk? Mit kezdhetünk protestánsként magunk és embertársunk lelki éhségével? Miként válik a lelkész lelkigondozóvá? Németh Dávid egyetemi tanárt, lelkészt faggattuk.
Hogyan csökkentsük tévedéseink és a rosszul meghozott döntések esélyét az új évben? Erről szól Kereskényi Sándor írása. Évkezdő gondolatok a Reformátusok Lapja legfrissebb számából.
Országjáró magazinunk stábjának sokszor nincs könnyű dolga a forgatásokon. Szinte minden felvételnél akadnak váratlan próbatételek: hol az időjárás, hol a technika, hol a szöveg vagy éppen egy felbukkanó operatőr az akadály, és a lelkipásztorok is szinte mindig tartogatnak meglepetéseket. Az év utolsó napján nézzenek be a kulisszák mögé!
Életünket átszövik a szimbólumok, az emberi közösségek kultúrájának szerveződésében meghatározó fontosságú elemek. Alaposabb vizsgálatuk személyiségünk, kapcsolataink, nehézségeink és vágyaink olyan vetületeire mutathatnak rá, amelyek addig rejtve maradtak önmagunk előtt. Pap Erika szimbólumterapeutát a lelki építkezésről is faggattuk.
Az 1660-as török hadjáratban elesik Várad, a professzorukkal együtt menekülő száz diák Debrecen református kollégiumától remél menedéket. E kérés a súlyos anyagi gondok és helyhiány miatt heves vitákat szül. A város végül nagy áldozatok árán vállalja a befogadást. Ez a tettsora tömören a Menekülők című drámának, Győri L. János és Győri Katalin közös művének.
A budapesti Ráday Gyűjtemény Bibliamúzeuma és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény közös időszaki kiállítása a Munkácsy- és Kossuth-díjas Udvardi Erzsébetnek, a „fény festőjének”, a balatoni piktúra egyik mesterének – elsősorban téli, karácsonyi témájú – képeiből mesterien összeállított, lélekerősítő szellemi-lelki ajándék.
Az emberek azt hiszik, hogy azért, mert nevetnek a poénjaimon, vidám vagyok, pedig a nap hatvan százalékában szomorkodom – mesélte el nekünk Kovács András Péter. A humorista beszélt a család és a fellépések összeegyeztetéséről, terveiről, hitéről és arról, lehet-e Istennel viccelni. Elárulta, miért ment el a kedve videók posztolásától a közösségi médiában.
Talán az egyetlen magyarországi „lovas lelkész” a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bükkzsércen szolgáló Ferenc József. A parókus lelkészi létről, a lovak missziós szerepéről és a koronavírus-járvány hatásairól beszélgettünk vele. Interjúnkból kiderül az is, miért tartott tizenkét napig az út a csíksomlyói búcsúba.