Hallgasson a gyerek minél több bibliai történetet, tanítsunk nekik idejekorán zsoltárokat – javasolja Vizi István pátyi lelkipásztor, a Dunamelléki Református Egyházkerület és az Északpesti Református Egyházmegye zenei előadója. A lelkész tizenkét évesen jutott élő hitre, harmincegy éve vezeti az agglomerációs település református gyülekezetét.
A helyettes bűnhődés tantétele (más néven: az elégtétel büntetőjogi szemlélete) szerint – ahogy azt egy, e tantételt ért támadásokra adott válaszként megszületett, többféle protestáns felekezet képviselőit egyesítő és 2019 márciusában közzétett nyilatkozatban olvashatjuk – „Krisztus a kereszten Isten bűneink feletti jogos haragját és ítéletét szenvedte el helyettünk”.
Milyen történelmi bizonyítékok szólnak Jézus létezése mellett? Hogyan válaszolhatunk azokra a kérdésekre, amelyek hitünk legfontosabb személyét, Jézus Krisztust és az ő történelmi valóságát érintik? És miért kell egyáltalán ezekkel a kérdésekkel foglalkozni?
Az irodalom felülemeli az embert a hétköznapok történésein, és ehhez nem feltétlenül kell értenünk a mélységét, a lényegét, elég megsejtenünk azt – véli Bölcsföldi András, aki teológushallgatóival 2012 óta szervez irodalmi kávéházakat. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának spirituálisa szerint az elhangzó művekben mindig megjelenik Isten – vagy éppen a hiánya.
Határoktól függetlenül egész magyar nemzetünk, de a valóságban a Kárpát-medence minden népének ünnepe vagy ünnepének kellene lennie az 1848-as pesti forradalom évfordulójának. A gyümölcseit ugyanis minden nemzetiség élvezhette, a javaiból részesedhetett anyanyelvtől függetlenül. Az azt követő szabadságharc példátlan spontán nemzeti egységet teremtett a hazában, hiszen a vívmányokat fegyveresen kényszerült megvédeni Magyarország közössége.
Március 15. ünnepe alkalmából átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend lovagkeresztje és a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.
„Az ifjúság számára ma is, de korábban is mindig fontos volt március 15., hiszen 175 évvel ezelőtt a forradalom kitörésének fontos pillanatai is a »márciusi ifjakhoz« kötődtek” – írja T. Németh László történész a Reformátusok Lapjában.
Teológiai vagy akár a hétköznapi élettel kapcsolatos kérdésekre is választ kaphatunk április 17. után, ha követjük a Magyarországi Református Egyház új műsorát. A Hiszed vagy sem? hetente jelentkezik majd, műsorvezetője Csűrös András református lelkipásztor lesz.
Miért kell várni Isten ígéreteire, ha Istennek mindenre van hatalma? Miért nem adja meg most, amit ígért? Miért mondja azt, hogy hamarosan, ha nem következik be gyorsan az ígért dolog? Persze tudjuk, hogy „az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap” (Pt 3,8b). De ha szeret minket, miért várakoztat meg?
„A munka világa az emberi létezés minden területére igényt támaszt, így muszáj tudatosan időt szánni saját magunkra, szabad időt teremteni” – írja Kincses Krisztina, a Magyar Nemzet újságírója a Reformátusok Lapja hasábjain.
Füle Tamás felvételeinek művészi értéke, sok egyéb, egyházunkat gazdagító, színesítő tevékenysége mellett, sokunk számára nyilvánvaló, akik régóta nagyra becsüljük. A közelmúltban megnyílt, máris nagy látogatottságú tárlatának sok egyéb mellett egyik fő érdeme és a nézők számára nyeresége az izraeli Negev-sivatagtól a szíriai Aleppón át az itáliai Arezzóig vándorló, a képek alkotójának mélységes istenhitéből táplálkozó, természetes ökumené.
Száz településen mintegy kétszáz ingyenes programot kínál a Bach Mindenkinek Fesztivál. Az advent kezdetéig tartó, rangos komolyzenei programsorozat vállalt missziója, hogy a koncerteket a lehető legszélesebb közönséghez vigye el, megismertetve, megszerettetve a zene lélekemelő erejét. Az idei fesztiválon gyűjtött adományokból a Bethesda Gyermekkórházat támogatják.
Másfél ezer fiatal önkénteskedésében segített már. Huszonöt évet szolgált az Önkéntes Diakóniai Év programirodájának vezetőjeként, majd tavaly gyülekezeti lelkész lett Závodi Emese. A lelkésznő úgy véli, hogy az önkéntes év nemcsak életeket formál, de az anyaszentegyházat is építi. Mert azt nemcsak felülről szerveződő programokkal lehet formálni, hanem diakónusokkal is.
Több száz fölterjesztett jelölt közül kiválasztva kapott Elkötelezett Polgár címet a Forbes üzleti magazintól egy református presbiter, Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, mecénás. Díja alkalom arra, hogy a keresztyén művészet esélyéről és az üzletemberek missziós lehetőségeiről váltsunk szót vele, hiszen egyik adományaként nagy sikerű, bibliai tematikájú képzőművészeti gyűjteményt hozott létre.
A közös étkezésnek mindig is szimbolikus jelentése volt: az ételnek mint Istentől kapott ajándéknak a tisztelete, a kenyértörés szeretetgesztusa, a sorsközösség kifejezése. Az asztali imádságokkal az ételre, egyben az életünkre, testi-lelki egészségünkre kérjük Isten áldását. De szoktunk még imádkozni, egyáltalán közösen étkezni felgyorsult hétköznapjainkban?
A határok kijelölése fontos vezetői készség, amely a bizalomépítésben is szerepet játszik. Akkor bizonyul hatékony eszköznek, ha mindenki, még magunk számára is megszabjuk és betartatjuk őket. Így nem válunk a körülményeink áldozataivá. Szalai Zsolt, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának elnöke, a szentendrei református gyülekezet gondnoka széles körű vezetői gyakorlattal rendelkezik. Megfigyelte, hogy a szervezeti működés kereteinek hiányában a vezetők hajlamosak engedni a csoportnyomásnak.
Egyedülálló örökség számunkra a magyar történelem bemutatása a táncművészet által – fogalmaz Zsuráfszky Zoltán, „Zsura”, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója, Kossuth-díjas kiváló művész, a Nemzet Művésze. A néptáncművészet képviselete, a fiatalok tanítása éppolyan fontos küldetés számára, mint a hagyományok, anyanyelvünk tánccal kifejezett ápolása.
„Korunk nagy kérdése, hogyan szolgálhat az egyház ateista környezetben, a rosszindulatú többség pillantásainak kereszttüzében. Csak úgy, ha áldás árad ki belőle.” Czanik Péter nyugalmazott lelkipásztor József példáján keresztül vezeti be az olvasót abba, hogy akár szereti éppen a világ a keresztyéneket, akár nem, el kell viselni a megpróbáltatásokat, és hűségesnek kell maradni Istenhez.
A Magyarországi Református Egyházra is hatással vannak a hazánkban zajló demográfiai folyamatok. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a vidéki, különösen a falusi gyülekezetek kezdenek eltűnni, míg a városokban egyre erősebb az egyház. A jelenség a fiatalokat érinti a legerőteljesebben. Veres Péter református lelkésszel beszélgettünk a vidéken és a városban végzett ifjúsági munka különbségeiről, nehézségeiről, örömeiről. A Nyírségben szolgáló lelkipásztor kiemelte: Isten országának építése a lényeg, helytől és időtől függetlenül.