Az egyház hamarosan megszűnik, vállaljon állást a Tanácsköztársaság adminisztrációjában, az biztos jövő – javasolták a lelkészeknek 1919 májusában. Csűrös András gyömrői lelkésszel, egyháztörténésszel, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusával beszélgettünk „Református egyházi élet a Tanácsköztársaság idején” című új könyvéről.
Nem először szembesült az elmúlással Pásztor Dániel. Mégis hatalmasat fordult vele a világ, amikor ősszel megtudta: súlyos szívbetegsége miatt bármelyik percben meghalhat. A lesújtó diagnózis után a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke úgy érezte, hirtelen minden sürgetővé vált. Megrázó beszélgetés a dolgok átértékeléséről, a hitről, a reményről és a szeretetről.
Száz évvel ezelőtt született Nemes Nagy Ágnes, a huszadik századi magyar irodalom egyik legfontosabb alakja. Művészetére nagy hatással volt református származása, verseiből tükröződő kulturális szemléletéből a protestáns etika alapelvei köszönnek vissza.
Évtizedeken keresztül készítette újévi képeslapjait A. Tóth Sándor festő, grafikus, bábművész. Ezekkel a linóleumba metszett alkotásokkal foglalta össze az adott év történéseit, és fejezte ki azt, mit vár a következő évtől. A kézzel színezett metszetekből rendezett kiállítást a Hagyományok Háza. A tárlat január végéig látogatható.
„Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek” – olvashatjuk Máté evangéliumában. Éhezik és szomjazik a lelkünk a spiritualitásra. Hogyan csillapítható lelki éhségünk? Mit kezdhetünk protestánsként magunk és embertársunk lelki éhségével? Miként válik a lelkész lelkigondozóvá? Németh Dávid egyetemi tanárt, lelkészt faggattuk.
Hogyan csökkentsük tévedéseink és a rosszul meghozott döntések esélyét az új évben? Erről szól Kereskényi Sándor írása. Évkezdő gondolatok a Reformátusok Lapja legfrissebb számából.
Országjáró magazinunk stábjának sokszor nincs könnyű dolga a forgatásokon. Szinte minden felvételnél akadnak váratlan próbatételek: hol az időjárás, hol a technika, hol a szöveg vagy éppen egy felbukkanó operatőr az akadály, és a lelkipásztorok is szinte mindig tartogatnak meglepetéseket. Az év utolsó napján nézzenek be a kulisszák mögé!
Életünket átszövik a szimbólumok, az emberi közösségek kultúrájának szerveződésében meghatározó fontosságú elemek. Alaposabb vizsgálatuk személyiségünk, kapcsolataink, nehézségeink és vágyaink olyan vetületeire mutathatnak rá, amelyek addig rejtve maradtak önmagunk előtt. Pap Erika szimbólumterapeutát a lelki építkezésről is faggattuk.
Az 1660-as török hadjáratban elesik Várad, a professzorukkal együtt menekülő száz diák Debrecen református kollégiumától remél menedéket. E kérés a súlyos anyagi gondok és helyhiány miatt heves vitákat szül. A város végül nagy áldozatok árán vállalja a befogadást. Ez a tettsora tömören a Menekülők című drámának, Győri L. János és Győri Katalin közös művének.
A budapesti Ráday Gyűjtemény Bibliamúzeuma és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény közös időszaki kiállítása a Munkácsy- és Kossuth-díjas Udvardi Erzsébetnek, a „fény festőjének”, a balatoni piktúra egyik mesterének – elsősorban téli, karácsonyi témájú – képeiből mesterien összeállított, lélekerősítő szellemi-lelki ajándék.
Az emberek azt hiszik, hogy azért, mert nevetnek a poénjaimon, vidám vagyok, pedig a nap hatvan százalékában szomorkodom – mesélte el nekünk Kovács András Péter. A humorista beszélt a család és a fellépések összeegyeztetéséről, terveiről, hitéről és arról, lehet-e Istennel viccelni. Elárulta, miért ment el a kedve videók posztolásától a közösségi médiában.
Talán az egyetlen magyarországi „lovas lelkész” a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bükkzsércen szolgáló Ferenc József. A parókus lelkészi létről, a lovak missziós szerepéről és a koronavírus-járvány hatásairól beszélgettünk vele. Interjúnkból kiderül az is, miért tartott tizenkét napig az út a csíksomlyói búcsúba.
Blaszfémia, vagy kreatív szabadság kiegészíteni a Bibliát? Lehet-e Jézus életéről olyan televíziós sorozatot készíteni, amely hű marad a Szentírási szövegekhez, mégis szórakoztató? Ha sok ideje lenne karácsonykor, és szívesen nézne sorozatot a Megváltóról, bátran olvasson tovább. A The Chosen című sorozatot vizsgáljuk.
A futball mindig is fontos volt az identitás kifejezésére, támogatás vagy tiltakozás kinyilvánítására. Sorozatunkban olyan történeteket, eseményeket veszünk sora, ahol a futball története összefonódott a keresztény vallás és az egyház történetével. Az első cikk Angliába visz el minket egy – a kora újkortól a 19. század végéig tartó – utazásra.
Sebestyén Mártát kérte fel a református egyházi vezetőség, hogy – mások mellett – ő is vállaljon szerepet az új énekeskönyvet bevezető istentiszteleten. Az előadóművésszel gyermekkori nyaralásról, féltve őrzött családi relikviákról, református lelkiségről és arról beszélgettünk, mire valók a zsoltárok, miért jó közösségben vagy egyedül énekelni.
Hogyan lehet élő egy városi keresztyén közösség, van-e jelentősége egy gyülekezet elé odatenni az értelmiségi jelzőt, és többedmagával hogyan vezeti egyházközségét a Zsinat volt elnöke – ezekről is beszélgettünk a budahegyvidéki református gyülekezetben jártunkkor. Gyülekezeti riport.
A modellváltó egyetemek új feltételekkel történő megemelt finanszírozása hátrányosan érintette volna az egyházi fenntartású felsőoktatási intézményeket.
„A zenélésnek nemcsak szellemi, hanem anyagi síkja is van, sokévi gyakorlást igényel és fegyelmet. E munkából lesz az ünnep. Tehát az ünnepre való felkészülés lesz az, ami ünneppé teszi a zenét” – vallja Tegyei Zoltán csembalóművész. A budapest-zuglói Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskolában beszélgettem vele megállásról, befelé fordulásról, lelki megnyugvásról.