Szükségünk van Istenre és egymásra is, hogy ne csupán testileg vészelhessük át ezt az időszakot, hanem a lelkünket is meg tudjuk erősíteni – fogalmazott Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, amikor a Magyarországra menekülők számára szervezett március 20-i imaalkalomról kérdeztük.
Nyolcvanéves lenne Illés Lajos, az Illés együttes alapítója, aki később Kisorosziban volt kántor, felesége, Makkai Lilla lelkész mellett. Ezzel a néhány sorral emlékezünk a híres zenészre, aki a színpadon és a templomban is megtalálta, hogyan segíthet zenéjével másoknak.
Ugye, nem fogja a személyemet kidomborítani a cikkben? Csak azért beszélek, hogy az ügy szolgálatában álljak – mondta Molnár Mária a Magyar Hírlap újságírójának egy interjúban 1927-ben. Ilyen szerényen próbálta magáról elterelni a figyelmet a diakonissza, aki egész életével és halálával is az „ügyet” szolgálta. 1943. március 16-án ölték meg a japánok a Mánusz szigetén missziós szolgálatot teljesítő diakonisszát.
Ebben az évben március 14-én adták át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Áder János, államfő, Orbán Viktor és Kövér Lászlóval együtt adta át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat március 14-én az Országházban. A kitüntetettek között több református is szerepelt.
Rengeteget harcolt a lelkésznők jogaiért, de soha nem volt feminista. Az első budapesti női lelkész, aki megszerezte a palástjogot. Karsay Eszter a református egyház két meghatározó lelkipásztora, Gyökössy Endre és Farkas József örökségét vitte tovább lelkészi szolgálatában. Olyan – nyolcadik kerületi – gyülekezetet vezet, amelynek sosem volt temploma, mégsem cserélne senkivel. Bátor, nyitott, együttérző asszony portréja.
„A magyarországi reformátusok számára különös jelentőségűek voltak az 1848-as forradalmi tavasz történései. A protestánsok végre először voltak a szabad haza szabad, egyenrangú állampolgárai, ahol elvárhatták, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a hivatalok részéről.” Szatmári Judit írása.
Petőfi Sándor sok más értéküzenete mellett örök életbizalmát, „a magyarok Istenébe” vetett szilárd hitét, az Istennel való találkozásnak nem szűnő igényét küldi a mába. Publicisztikánk március 15. alkalmából.
Alázatra tanította meg leginkább Isten az elmúlt időszakban. Kárpátaljáról menekült, de otthonában most más menekültek élnek. A határon átlépve rögtön munkába állt: tolmácsol, szállít, és közben igyekszik Isten eszköze lenni. Szabó Zoltán szernyei presbiter, az Evangéliumot Minden Otthonba nemzetközi szervezet kárpátaljai munkatársa: Isten vezetéséről, szeretetről és a háborús időben megélhető böjtről beszélt nekünk.
A böjt nem öncél, odafigyelést vár a keresztyénektől az Úr: legyen ez önmegtartóztatás, befelé fordulás vagy tartózkodás az evéstől, ivástól. A szokások közül talán a legismertebb a húsételek elhagyása – mondja Csomós András, a Reformátusok Lapja Ízzel-lélekkel rovatának séfje.
2023-ra teljesen megújul a főváros egyik legnagyobb református gyülekezetének otthona, a Budapest-Fasori Református Egyházközség temploma és parókiája. Az épületegyüttes külső felújítása már elkészült – vasárnap ezért tartottak hálaadó istentiszteletet.
„Ebben az időszakban mi, reformátusok is sok lelki áldást nyerhetünk, noha a böjt nem központi része a református kegyességnek.” Alföldy-Boruss Dezső nyugalmazott lelkipásztor írását ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
„13 óra: Lisztet, cukrot, konzerveket vásárolunk, de szinte üresek a boltok polcai. Ezrek tartanak a határ felé, senki semmit nem tud igazán. Mitévők legyünk? Menjünk vagy maradjunk? Mi lesz velünk?”
Egy harmincöt éves magyar református családapa beszámolóját olvashatják az ukrajnai háború kirobbanásának napjáról.
Aki megérzi a közösséget Istennel, az keresi majd másokkal is: elhívásunk lényege és célja a misszió. Hajdú Zoltán Leventét, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Missziói Szolgálatának szakmai vezetőjét missziói elképzeléseiről is kérdezte a Reformátusok Lapja.
Földváryné Kiss Réka, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének vezetője és Sepsi Enikő műfordító, művészetelméleti szakíró, az egyetem Bölcsészettudományi Kara Művészettudományi és Szabadbölcsészet Intézetének vezetője is kitüntetést kapott.
Keresztyénségére igazodási pontként, a gyermekekre a gondviselés ajándékaként tekint. Vallja, hogy a hivatal, a tisztség kegyelemből ered, és igazi csapatjátékosnak mondják. Portré az ország első, szabadon választott református köztársasági elnökéről, Novák Katalinról.
A Reformátusok Lapja is lehet lámpás, amely tiszta és igaz történeteket ragyogtat fel egy hazug világban – mondja Fekete Zsuzsa. A lap új főszerkesztője azt reméli, hogy a nyomtatott sajtó térvesztése ellenére is lesznek olvasók, akik erőt éreznek abban, hogy saját lapja van a református közösségünknek.
Écsi Gyöngyi egyszerre családanya, feleség, bábos mesemondó, énekes, lelkész és örökké mosolygó istengyermek. Vele beszélgettünk családról, a magyar kultúra értékeiről, Isten szolgálatának szépségéről.
120 résztvevő találkozott és 88 tétel versenyzett az idei Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok találkozóján. Az eseményen ezúttal az Ukrajnában dúló háborús konfliktus miatt nem vettek részt a kárpátaljai meghívottak, azonban a záró istentisztelet perselypénze részükre és a háború kárvallottjai javára gyűlt össze.
Bár a háborúskodás és az összecsapásokról szóló hírek zaja most úgy tűnik, mintha minden mást elnyomna, a húsvétra készülődés, a böjt csendje menedéket nyújthat a léleknek. Összegyűjtöttünk néhány tanácsot, hogyan érdemes készülni Krisztus feltámadásának ünnepére a következő hetekben.
Kárpátaljára látogatott a négy magyarországi református püspök pénteken. A beregszászi református templomban több mint hetven kárpátaljai lelkipásztornak hirdették Isten Igéjét, és tolmácsolták az anyaországi magyarok szeretetét. Az egyházvezetők a Magyar Református Szeretetszolgálattal közösen négy és fél tonna tárgyi adományt és száz új Református énekeskönyvet is vittek.