Csokonai Vitéz Mihály halálának évfordulóján a Debreceni Református Kollégiumban látható két képzőművészeti alkotás felidézésével tisztelgünk a „poeta doctus”, a tudós költő, a polihisztor, a diákjaival példaértékű viszonyt kialakító tanár emléke előtt.
Idén is folytatódnak az „Ökoestek” . Az előadás-sorozat az MRE Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület együttműködésével jött létre. Szeretnék felhívni a figyelmet: mindannyiunk feladata a teremtett világgal való gondos bánásmód.
A holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján az embermentő reformátusokra is emlékezünk Lányi Gábor teológus-egyháztörténésszel, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docensével.
Imre László református irodalomtörténész és Reuss András evangélikus teológus kapták a Károli Gáspár-díjat, előbbi díjazottat Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke méltatta. A debreceni irodalomtudós az átadó után református gyökereiről, a rá hatást gyakorlókról és az igaz vallásosságról beszélt nekünk.
Száz rászoruló családnak szeretne tűzifával segíteni a Magyar Református Szeretetszolgálat a meghirdetett tűzifa programjával. Szabó Ferenc egy a megsegítettek közül: külterületi présházban él már öt éve, és huszonnyolcezer forintos nyugdíjából nehezen tudta volna kigazdálkodni a téli tüzelőt. Helyszíni riport.
Ha már ismeri C. S. Lewist, szeretni fogja az életéről forgatott új életrajzi drámát, ha még nem, akkor hamarosan megkedveli, hiszen a híres irodalomprofesszor úgy tudta szavakba önteni istenkeresésének küzdelmeit, mint a keresztyén irodalomban kevesen. Az alkotás a Narnia krónikái könyvsorozat szerzőjének története, aki lelkes ateistából „Anglia legvonakodóbb megtérője” lett.
Egy nemzet, két válogatott, két bajnokság. Írországot és Észak-Írországot a vallás és a politikai vélemény alapján megosztottság jellemzi, és ez a 20. század folyamán a futballban is erősen éreztette hatását.
A Kolozsvári Rádió adta hírül, hogy január 22-én délután leégett a kidei református gyülekezet parókiájának tetőszerkezete. A tűzvészben senki sem sérült meg, a lelkipásztor és családja időben kimenekült az égő épületből, csupán anyagi kár keletkezett.
„Farsang és böjt: az emberi természet két szélső állapotának szimbóluma. A globális kor könnyen ismeri fel saját túlfogyasztó, mértéktelen természetét. A klímaszorongás, az irracionalitásba hajló egészségkultusz pedig a böjti oldal elhajlásainak feleltethető meg” – írja cikkében Váradi Ferenc.
Éveken át kudarcok szegélyezték életét, mígnem 33 éves korában hatalmasat fordult vele a világ: megtért, és ahogyan ő mondja, egy református közösségben lelt otthonra.
„Egyek vagyunk, menthetetlenül. A kis különbség csak azért kell, hogy legyen értelme egységre törekedni, hogy értékelni tudjuk az életünk páratlanságát, de a másikét is.” – Hajdú Szabolcs Koppány lovasberényi lelkipásztor, a Vértesaljai Református Egyházmegye esperese gondolatait ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
Zugló református híveit váratlanul érte Szőke Noémi távozása: a lelkipásztor 45 éves korában hazatért Teremtő Urához. A mindig mosolygós lelkipásztor, feleség, anya, tanár, barát pályatársai, munkatársai, barátai szerint egészen különleges, együttérző, toleráns ember volt.
Tizennyolcadik alkalommal adták át a Dizseri-díjat. A Bethesda Gyermekkórház egykori főigazgatójának emlékére alapított szeretetszolgálati kitüntetést idén Szarka Miklós református lelkipásztor, család- és párterapeuta kapta.
Január 22. több mint három évtizede a magyar kultúra napja. Nemzeti himnuszunk a maga szakrális és szimbolikus rendjében értelmezi és megerősíti a nemzeti közösséget, láthatóvá teszi azt a történelmi, kulturális, szellemi valóságot, amelyet egy nemzet jelent. Győri L. János irodalomtörténésszel idézzük fel Himnuszunk imádsággá válásának történetét.
„A Szentírás parancsa egyértelmű: mi mindnyájan testvérek vagyunk az Úr Jézus Krisztusban – vagy legalábbis annak kellene lennünk.” Huszár Pál, a Zsinat korábbi világi elnöke gondolatai a keresztyén testvériségről az ökumenikus imahét apropóján.
Ezekben a napokban zajlik az ökumenikus imahét amelynek idején világszerte sokféle hagyományú és hitvallású keresztyén találkozik azért, hogy az egyház egységéért imádkozzon. Hogyan tudják az egyházak összegyűjteni és nem megosztani Isten népét? Az imahét üzenetét Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke értelmezi.
Erdélyi Dániel gyermekhematológussal annak apropóján beszélgettünk, hogy tavaly megkapta az Érintettek Egyesület díját, amellyel azoknak mondanak köszönetet a szülők, akik kiemelkedően sokat tesznek a daganatos gyerekekért és családjukért. Korábban dolgozott Indiában és Angliában, de cserbenhagyásnak érezte volna, ha nem tér haza. Hegedűs Bence interjúja.
„A történelem azt mutatja: vannak, akik örülnek mások bajának, vannak, akik meggyalázzák az embert. Csak akkor tudunk kijönni ebből a gyűlöletspirálból, ha arra gondolunk: ugyanannak az Istennek a teremtményei vagyunk” – hangsúlyozta Balog Zoltán református püspök, a Zsinat lelkészi elnöke Bonyhádon, a Magyarországi Németek Elhurcolásának és Elűzetésének Emléknapja alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten.
A református énekeskönyv a „Hass, alkoss, gyarapíts...!” mottó alapján odaítélt, kreatív teljesítményeket díjazó elismerés ötven jelöltje közé Ókovács Szilveszter és Máthé Zsuzsa ajánlására került be. A jelöltekre február 3-ától lehet szavazni.
A hittanoktatás éve lesz az egyházban a 2022-es. Közvetett cél az is, hogy az egyházi iskolák értékként szerepeljenek a közbeszédben. Az év mottóját – Hinni taníts, Uram! – Bruckner László, a Református Oktatási Szolgálat újonnan kinevezett főigazgatója értelmezi.