„A keresztyén ember élete só és világosság, azaz arra való, hogy láthatóvá tegye az Isten szerinti változást, hogy ezáltal megváltoztassuk a környezetünket. Ezért amikor a keresztyén ember közömbös a környezete iránt, akkor haszontalan az élete.” Molnár Ambrus írását ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
A napkeleti bölcsek története ihlette a keresztyén egyházak közös évindítását. Az ökumenikus imahét a zsúfolásig telt budapesti Deák téri evangélikus templomban kezdődött, január 16-án este. Számos egyházi vezető imádsága és felolvasása mellett Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) lelkészi elnöke és Erdő Péter római katolikus bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek hirdetett igét.
„Az internátus szobáit járva, a tüzes szemű kis gimnazistákat szemlélve, a könyvtárban hagyott utolsó emlékünket nézve jusson eszébe, hogy itt messze két vihar elkapta búzaszem nagyon, de nagyon vágyódik az elszakadt termőtalaj után. Vágyódó szívünkből imádságos gondolataink haza-hazaszállnak...” T. Németh László gondolatai két hajdani levél apropóján.
Minden keresztyénnek vannak különleges ajándékai – egyedi készségek és képességek. Az egyház életben maradásához és növekedéséhez szükséges, hogy tagjai felismerjék, miben tehetségesek, majd azt kamatoztassák is a templom falain belül és kívül.
„Nincs nagyobb kísértés a keresztyénség számára, mint amikor a Jézus által meghatározott távlat, az »ismét egy kis idő, és megláttok engem« távlata megszűnik” – fogalmazta meg legújabb elmélkedésében Köntös László, a Dunántúli Református Egyházkerület kommunikációs igazgatója.
Száz éve született a református felmenőkkel megáldott Nemes Nagy Ágnes költő, esszéíró. Művészetére nagy hatással volt református származása, a versei, prózája tükrözte kulturális szemléletéből a protestáns etika alapelvei köszönnek vissza. Életművét idén több cikkünkben járjuk körbe. Ez alkalommal az esszéíróval foglalkozunk, Babits-könyvét fellapozva.
Hogyan segíthet a baba-mama kör a jó útra találni, mit ad a vírus idején bezárt édesanyáknak egy gyülekezeti teremben töltött közös délelőtt, és hogyan segíti egy faluközösség épülését a gyülekezeti alkalom – mindez kiderül Buzás Borbála vámospércsi riportjából.
Meglepődve olvastam a Wall Street Journal internetes kiadásában az amerikai pszichológus, Erica Komisar írását a gyerekneveléssel kapcsolatos tapasztalatairól, az Istenbe vetett hittel összefüggő kérdésekről. Ez a cikk az ő publikációja alapján született.
– Van vasárnapi, és van hétköznapi keresztyénségünk. Az a fontos, hogy a vasárnap áthassa a hétköznapokat, az örök élet bizonyossága megjelenjen a mindennapjainkban. Én az ébredésért imádkozom – válaszolta portálunknak Steinbach József, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke. A református püspököt az Ökumenikus Imahétről kérdeztük, melynek országos nyitó istentisztelete január 16-án, vasárnap lesz.
Az igaz hitből fakadó irgalmasság szép példáját gyakorolják azok a bátor derceni férfiak, akik Zsukovszky Miklós helyi lelkész-esperes vezetésével több mint tizenöt éve megalapították a Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóságot. Az alapítót, a Beregi Református Egyházmegye espresét Illényi Éva kérdezte.
Az Erzsébet-táborokba január 31-ig még lehet jelentkezni munkatársnak. A Tábori Együttélést Segítő Operatív munkatársak, azaz a TESO-k mellé a TESTVÉREKET is várják a szervezők. Schanda Anikóval, a református egyház cigány szakkollégiumainak képviselőjét kérdeztük.
Horváth Zsolttal, a Gödöllői Református Líceum, Gimnázium és Kollégium biológia–kémia szakos tanárával beszélgettünk motivációról, elhívásról és lelkesedésről meg arról, hogyan élte meg, amikor megtudta, tavaly ő kapta a Rácz Tanár Úr Életműdíjat. A beszélgetés egy pontján néhány grillcsirke is előkerül...
Dél-Ázsia egyik keresztény alapítású iskolájában szolgál 2017 júliusa óta Jó András és Angelika, akiknek új próbatételekkel kell szembenézniük a koronavírus-járvány miatt. Igyekeznek a lehetőséget is meglátni a kialakult helyzetben, és alkalmazkodni ahhoz.
„Műanyag kampány lett a szeretetből vagy az őszinte érzésből, könnyen előállítható, könnyen eldobható, viszont nehezen lebomló és emésztetlen hulladék.” Vitéz Ferenc elgondolkodtató publicisztikája a legutóbbi Reformátusok Lapjából.
„Reménységünk az, hogy az Úr nem terhel bennünket erőnk felett, ha pedig erő felett terhelne minket, ahhoz megadja a kellő mennyei erőt is.” Steinbach József dunántúli püspök gondolatai egy „nehéz” igéről. Megjelent a Reformátusok Lapja legfrissebb számának hasábjain.
Történet halálos betegségről, szerelemről, kiállásról a Szovjetunió idején roskadozó Kárpátaljáról. Oroszi Pálné Jákó Margit bármi érte, nem hagyta el hitét. Életéből bőven van mit tanulnunk. A most 93 éves néni nemcsak a kilátástalanság éveiben tanúsított kitartásról beszél, hanem szembenéz hibáival is. Története a Reformátusok Lapja hasábjain jelent meg.
Két futballcsapat, amelyek a protestáns–katolikus ellentét szimbólumaivá váltak. A Celtic és a Rangers rivalizálása uralta és uralja a skót bajnokságot, miközben szurkolói táboraik között az évek során a bevándorlás, a vallás és az írkérdés okoztak állandó ellentéteket. Sorozatunk második részében a glasgow-i rangadó előzményeit, történelmének néhány pillanatát villantjuk fel.
Gyermekek tízezreinek élete vett jobb irányt a két világháború közötti, nyugati országokba indított gyermekvonatok hatására. Hollandia, Belgium, Svájc, Svédország és Anglia is fogadta a nélkülöző gyerekeket. A segítségnyújtó akcióban az akkori református egyház is kiemelkedő szerepet vállalt – erről is szól a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma december 10-én nyílt kiállítása.
Művelődéstörténetünkben meghatározó, példaértékű alkotóegyéniségek karakterét és életművét mutatja be a Protestáns hősök eddigi három kötete. Fél évezred magyar kultúrhistóriájának hossz- és keresztmetszetét adja, esszéportrékban. A könyvsorozat szerkesztőjével, Faggyas Sándorral e hatalmas szellemi vállalkozás küldetéséről, visszhangjáról, a folytatás terveiről beszélgettünk.
Az egyetemi tanár, európai parlamenti képviselő jelölését az egyetem Szenátusa jelentette be, egyetértésben a Magyarországi Református Egyház Zsinata és annak lelkészi elnöke, Balog Zoltán püspök javaslatával.