Megpróbálja-e a világ szembe fordítani a keresztyénséget önmagával a vallás fogalomrendszerének torzításával? Ha igen, hogy lehet ez ellen védekezni? Hogyan befolyásolja, és hogyan kellene befolyásolnia egymást a politikának és a keresztyénségnek? Erről vitázott a Reformátusok Szárszói Konferenciájának második napján Szűcs Ferenc református teológusprofesszor és Lánczi Tamás politológus.
Örökség, közélet, párbeszéd: ma kezdődik a Reformátusok Szárszói Konferenciája, mi pedig utánajártunk, hogy készülnek elő a szervezők és az önkéntesek.
Összeboruló lombkoronák között vezet az út a Zemplénben található Nyíri felé. A valószerűtlenül szép tájon autózva önkéntelenül vágyakozni kezdünk néhány nap nyugalomra, kiszakadásra a szorgos hétköznapokból. Ez az érzés aztán még inkább megerősödik bennünk, amikor megpillantjuk a Nyíri Református Egyházközség májusban felavatott ifjúsági és turistaszállását, a Patakparti Vendégházat.
„A demokrácia teológiai értelemben csak keresztyén lehet" – hangsúlyozta a Reformátusok Szárszói Konferenciájának idei nyitó áhítatában Steinbach József dunántúli püspök.
Közéleti felelősség, állam és egyház szerepe, megmaradás, politikai korrektség és keresztyén értékek – csupán néhány gondolat a Reformátusok Szárszói Konferenciájának idei nyitóestjéről. A rendezvény Bogárdi Szabó István püspök, Kövér László házelnök és Trócsányi László EP-képviselő keresztyéndemokráciáról szóló beszélgetésével kezdődött.
„A szabadság drága dolog, meg kell fizetni az árát. Mi, keresztyének ezt még inkább tudjuk, hiszen a legnagyobb árat a szabadságunkért Jézus Krisztus fizette” – vallja Balog Zoltán lelkipásztor, aki személyesen is részese volt a vasfüggöny harminc évvel ezelőtti leomlásával kapcsolatos eseményeknek. A volt miniszterrel arról beszélgettünk, mire is érdemes emlékezni Sopronban.
„Akár egy egész országért, akár egyházi közösségért, akár iskolai osztályért, akár egy családért vagyunk felelősek, mind arra teremtettünk, hogy Istent megismerjük és őbenne boldog életet éljünk!" Ezzel az üzenettel készültek a magyarországi keresztyén egyházak az államalapítás ünnepére augusztus 19-én este.
„A magunkfajta szabadságharcosok a kettészakítottság idején is tudtuk, hogy Európa csak egy van. Hittünk benne és újra egyesült – újra egyesült, mert hittünk benne. Ma is ezen múlik minden” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik harmincadik évfordulóján.
Miért és mióta tartjuk számon augusztus 20-át a protestáns gyülekezetekben? Mit gondolt Ravasz László István királyról? Hogyan változott az ünnep megítélése az évszázadok alatt? Kerülhet-e gluténmentes kenyér az úrasztalára?
Húszéves a gönci Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállítás. Az elmúlt években jelentős fejlődésen keresztül ment, mondhatni újjászületett tárlaton Csomós József tiszáninneni püspök kalauzol minket végig.
Azok a keresztyén gyülekezetek, egyházi közösségek és intézmények – óvodák, iskolák, kollégiumok, felsőoktatási intézmények, idősotthonok –, amelyek szemléletükkel, önkéntes működésükkel aktívan tesznek a teremtett világ megóvásáért, ökogyülekezeti címre és díjra pályázhatnak.
Az egyházak által fenntartott egészségügyi, szociális és oktatási intézmények támogatása is biztosított a jövő évi költségvetésben – fogalmazott Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.
„Úgy működünk, mint egy család. A családot pedig mindig hordozni kell” – vallja Pálinkás Gyula és felesége, Pálinkásné Balogi Beáta, akik már tizenhárom éve szolgálnak három kis szatmári településen: Milotán, Magosligeten és Uszkán. Utánajártunk, hogy is telnek e közösségek hétköznapjai.
A Párbeszéd Házában rendezték meg 2019. június 27-én az Egyházi Alapítványok Konferenciája Országos Fórumát, amelyen civil szervezetek képviselői osztották meg egymással és a hallgatósággal tapasztalataikat.
Bár nap mint nap a keresztyének üldözéséről és a keresztyén értékek háttérbe szorulásáról szóló híreket hallunk, Böszörményi Nagy Gergely mégis derűlátó. A kezdő vállalkozások felkarolásával foglalkozó Design Terminal vezetője és a Reformátusok Szárszói Konferenciájának egyik idei előadója úgy véli, a keresztyénségre a reformációhoz hasonló nagyságrendű megújulás vár.
Nagy erejű és hosszan tartó vihar csapott le 2019. július 26-án, pénteken este Nyíregyháza környékére. A külső felújítási munkák alatt álló kemecsei református templom már megbontott bádogszerkezetét a hatalmas szél felgöngyölte, leszakította és a templomkertbe dobta.
„Legyen halló fületek és szálljatok be egymás életének hajójába, mert akkor töltjük be krisztusi küldetésünket, ha nem sétálunk el a másik mellett” – engedte útjára Czeglédi Péter Pál a kilencedik Csillagpont résztvevőit. Idei találkozónk úrvacsorai közösségben zárult.