Történt ugyanis, hogy 1926. szeptember elején a Budapesti Hírlap újságíróját „két vonat között” Ravasz László néhány órára fogadta a lellei nyaralóban, „nyárspolgári kék otthoni-ruhában”. T. Németh László írása a Reformátusok Lapjából.
Ravasz László szellemisége és építő munkájának eredményei ugyanúgy velünk élnek, mint a fájó seb, amelyet egy tévedése okozott. Bogárdi Szabó István volt dunamelléki püspökkel beszélgettünk „az előtte járók kiváló nemzedékének” egyik legjelesebb tagjáról.
Ravasz László száz évvel ezelőtti őszön lett a Dunamelléki Egyházkerület püspöke, és 139 évvel ezelőtt éppen szeptember 29-én látta meg a napvilágot.Püspökké választásának centenáriumán ne csak emlékezzünk és hálát adjunk, de tanuljunk tőle és általa. Literáty Zoltán cikke a Reformátusok Lapjából.
Az Október a reformáció hónapja programsorozat keretében a protestáns egyházak országszerte számos rendezvénnyel hívják fel a figyelmet idén is a méltó ünneplés és emlékezés fontosságára.
"...soha nem késő, mindig van „alkalmas” idő. A felismerés, a ráismerés, a kapcsolódás szándéka, az utolsó pillanatban való újrakezdés is esély arra, hogy a múló időből átlépjünk a szent időbe." Vitéz Ferenc írása.
A magyarországi keresztyének 2021-ben szeptember 26. és október 3. között ünneplik a teremtés hetét – a kezdeményezéssel a teremtett világ védelmének és az emberi felelősségvállalás fontosságára hívják fel a figyelmet 2009 óta, immár tizenhárom éve. Idén a nemzetközi teremtés ünnepének témája: „Otthon mindenkinek? Isten oikoszának megújítása”, amelyhez a magyarországi hívők is csatlakoztak.
Idén ötödik alkalommal hirdették meg Az év Szupertanára-versenyt. A szakmai zsűri értékelése és a tizennégyezer közönségszavazat összesítése alapján Sarkadi Ferenc kapta meg a címet. A debreceni Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola pedagógusával a Reformátusok Lapja készített interjút.
Léteznek-e a 21. században női próféták? Milyen legyen a női lelkész? És csak az a jó feleség, aki engedelmes? Vladár Gábor soproni lelkipásztor, a Pápai Református Teológiai Akadémia újszövetséges professzora válaszolt a Reformátusok Lapja kérdéseire.
Szombat este óta mindenki számára ingyen elérhető a Bárka tábort bemutató kisfilm. A Magyarországi Református Egyház hátrányos helyzetű gyerekeket nyaraltató tábora jövőre még pályázati forrásból indul el, de 2023-tól új módon kell megoldani a finanszírozását, ezért a filmpremier egyben online támogatói estet is jelentett.
Hetvenöt éves álom teljesedett be szeptember utolsó vasárnapján a budapesti Mátyás király téren, ahol hálaadó istentiszteletet tartott új templomáért a Pesterzsébet-Szabótelepi Református Egyházközség. Az Összetartozás templomának szentelőjén Balog Zoltán püspök hirdette az Igét, Orbán Viktor miniszterelnök pedig személyesen köszöntötte a gyülekezetet.
Az SDG eredetileg csak a teológusok belső lelkiségi mozgalma volt. A kevesek erkölcsi programja azonban évről évre, lépésről lépésre sokakat gyarapító és nemesítő, az egész társadalmat formálni kívánó kezdeményezéssé vált. Lányi Gábor publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Megerősítették a Doktorok Kollégiumának új vezetőségét és szavaztak a diakóniai díjakról az egyházi tisztségviselők a szeptemberi zsinat második napján, Balatonszárszón. Az ülésnapon az új református alkotmány tervezetét is napirendre tűzték.
Néhány óra múlva, szombat este 8-tól ingyenesen megtekinthető a Bárka tábort bemutató film. A szervezők ezzel az alkotással is szeretnék felhívni a figyelmet a Magyarországi Református Egyház hátrányos helyzetű gyerekeket nyaraltató táborára, amelyet jövőre még pályázati forrásból indítanak el, de 2023-tól máshogyan kell megoldani a finanszírozását.
A missziói lelkület és gyakorlat megerősítése érdekében a lelkészi életpályamodell bevezetéséről, az egyházközségek jogi és működési rendszerének felülvizsgálatáról és a hitoktatás gyülekezetekbe csatornázó erejéről beszélt Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a XV. zsinat kétnapos ülésén Balatonszárszón. Az egyház legfőbb törvényhozó testületének lelkészi vezetője vitaindító előterjesztésében az elnökség által megfogalmazott legfontosabb feladatokról tájékoztatta és hívta vitára a tisztségviselőket.
Megjelent a Magyarországi Református Egyház új énekeskönyve. Az elmúlt évszázadban énekeskönyvünk a református egyház egyik leghitelesebb, büszkeségre méltán okot adó alkotása volt. A megújítás ennek ellenére már régóta esedékes volt – mondta Fekete Károly tiszántúli püspök az egyház szeptember 24-i zsinati ülésén. Az énekeskönyv 210 új énekkel bővült. Az új énekeskönyvvel több mint tízéves munka fejeződött be.
Ünnepi istentiszteleten adnak hálát a pesterzsébeti református Összetartozás-templom megépüléséért vasárnap 15 órától. Az eseményen Balog Zoltán püspök hirdet igét, és beszédet mond Orbán Viktor miniszterelnök.
A család Isten ajándéka, része a teremtés rendjének – mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a IV. Budapesti Demográfiai Csúcson csütörtökön a Várkert Bazárban.
Egy nagyreményű, hirtelen elhunyt zongoraművész árvája, századfordulós iskolaigazgató fia, a végeken éhező lelkész, éjjel kottákat másoló, autodidakta zeneszerző, naponta órák hosszat temetéseken éneklő, szinte halálos ágyáról is kórust alapító kántor, aki híres volt arról, hogy nincs ellensége és sosem emelte meg a hangját. Ha azonban a kezét emelte fel, csend lett, azután énekszó – tiszta harmónia. Százéves lenne Osváth Viktor.
Húszéves fennállásukért, önálló egyházközséggé válásukért és új óvodájukért adtak hálát az arnóti reformátusok szeptember 19-én, vasárnap délután. Az ünnepi istentiszteleten az Édenkert Református Óvoda avatása mellett beiktatták Rácsok András lelkipásztort.
Hálát adunk az Úrnak. Hálaadó istentisztelet. A hála része a keresztyén liturgiának, de persze tudjuk, hogy az ember nem mindig érzi át. Ferenczi Andrea, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének adjunktusa az 50. zsoltár („Aki hálával áldozik, az dicsőít engem, és aki figyel az útra, annak mutatom meg Isten szabadítását.”), illetve az eredeti héber kifejezés, a „jésa” kapcsán (amely a szorultságból, testi, lelki tehertől, vélt vagy valós ellenségtől való szabadulást is jelenti) a hála felszabadító hatását kezdte tanítványaival vizsgálni.