„A meghajlásunk mindig egy másik, őseredeti meghajlás rituális ismétlése. Imitatio Christi. Az pedig, amikor ez mások meghajlásával összerendeződik, szinkronba kerül, kegyelmi állapot.” Nagy Károly Zsolt, kulturális antropológus, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai docense gondolatait ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
Az egyház vezetői a mögöttük álló szervezet zökkenőmentes működésével tudnak kiváló munkát végezni – vallja Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal irányítója. A jelenlegi zsinati ciklusban külön szolgálati ágként megalakult hivatalt eszköznek tekinti, amely az erőforrások hatékony felhasználásával nemcsak az egyházra, hanem az egész társadalomra hatással van.
„Nem feledhetjük el, hogy virágvasárnap a böjti időszak része, a hatodik böjti vasárnap. Ezért nem szakíthatjuk ki e napot a szenvedéstörténet eseménysorából” – mondja Fekete Károly. Úgy látja, a húsvétot megelőző vasárnapot és a jeruzsálemi bevonulás történetét nem önállóan, kiragadva kell vizsgálni. A Tiszántúli Egyházkerület püspökét arról kérdeztük, miért és mit ünneplünk virágvasárnap.
„A nyelv sokkal több pusztán kommunikációs eszköznél, ezért nagy identitásmegtartó erővel bírhat, a méltóság ajándékát hordozhatja az anyanyelvi Biblia még azon nemzedék számára is, amely már nem beszéli nagyszülei nyelvét.” Komlósiné Sümegi Nóra publicisztikája a Reformátusok Lapjából a beás nyelvű bibliafordításról és kis közösségek nyelvhasználatának fontosságáról.
Nagy Béla kárpátaljai főgondnokot és a Koreai Presbiteriánus Egyház küldöttségét is fogadták a Balatonszárszón ülésező Zsinaton. A XV. Zsinat ötödik ülésszakát április 6-án és 7-én rendezték meg. Átadták a 2021. évi diakóniai díjakat, megszavazták az új egyházi alkotmánytörvényt, más témák mellett az egyházi oktatás fejlesztéséről és a Kárpát-medencei missziós stratégiáról is egyeztettek.
Hosszú évek óta végez fontos társadalmi tevékenységet a Magyarországi Református Egyház és számos szervezete: gyógyítunk, bátorítunk, reményt és hitet adunk. Ahhoz, hogy ez a munka folytatódhasson, kérjük, ajánlja fel Ön is adója 1 százalékát egyházunknak!
Kárpátalja támogatásáról, hitoktatásról és a méltányosság szükségéről is szó esett Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke beszédében, április 6-án, a XV. Zsinat kétnapos ülése megnyitóján, Balatonszárszón.
„Így lehet a templomból egy ideig raktár, és közben mégis templom marad. Így lehet a böjt teljesen más, mint terveztük, mozgalmas és tevékeny, közben mégis böjt marad. Így térít el bennünket a megszokott utunkról a történelem, mégis maradunk az egyetlen úton, amit Jézus Krisztus követése jelent.” Bella Péter gondolatai a Reformátusok Lapja hasábjairól.
A böjti időszakban egyre inkább Krisztus szenvedésére, halálára emlékezünk. Böjt utolsó két hetében az egyházi szokásrendben passióénekeket énekeltek a gyülekezetek. Ezt a hagyományt szeretnénk feleleveníteni olvasóink számára, hogy a gyülekezetekben vagy otthon énekelve készüljenek a megváltásunk lényegét felmutató ünnepre.
Magyar református keresztyén – így jellemzi magát. Konzervatív gondolkodó, az elmúlt években publicisztikák százait írta meg, munkáit folyamatosan szemlézik a világi lapok is. Felvállalja a vitákat, és nem fél attól sem, hogy besorolják valamelyik politikai párt mögé. Köntös László református lelkipásztor, publicista úgy fogalmaz, hogy bármiről ír, minden mögött a legfontosabb témája áll: az egyház és a keresztyénség.
A Magyarországi Református Egyház vezetősége nyilatkozatban biztat arra, a hívek éljenek demokratikus jogaikkal, és vegyenek részt az április 3-ai választáson. „A megváltás nem emberi erő által, hanem Jézus Krisztus által történik. Ezért szabadok vagyunk azt vizsgálni, kinek az értékrendje és cselekedetei állnak közelebb a Szentíráshoz, tudva, hogy az emberi hibáktól és bűntől egyetlen kormányzat sem mentes, mint ahogy mi magunk sem” – áll a közleményben, amelyet egészében közlünk.
Hetek óta tart az orosz–ukrán háború, Kárpátalja az egyetlen biztos menedéke most Ukrajna lakosságának. Sokan, köztük számos kárpátaljai is elhagyta az országot a harcok kezdetekor. Kacsó Dóra hitoktató, négygyermekes édesanya maradt Bátyúban, most ő is a menekültek vigasztalója.
Bach koráljai a református egyházzenében fontos szerepet töltenek be. Alább összeválogattunk néhány olyan, az új Református énekeskönyvben szereplő éneket, amely a lipcsei mester keze nyomán, feldolgozásában csendülhet fel istentiszteleteinken. Reméljük, cikkünk nyomán „újabb”, nagyheti használatra is szánt énekeket ismerhetnek meg gyülekezeteink.
Päivi Räsänen finn parlamenti képviselőt minden vád alól felmentette a Helsinki Kerületi Bíróság. Döntése szerint a keresztyén politikus a törvényi kereteken belül járt el. A pert óriási nemzetközi érdeklődés övezte, hiszen nyilvánvaló volt: ha a véleménynyilvánítás szabadságát megkérdőjelezhetik Finnországban, amely a harmadik a véleménynyilvánítás szabadságának nemzetközi rangsorában, miért ne történhetne meg más országban.
Bruckner László négygyermekes édesapaként saját bőrén is tapasztalta iskolarendszerünk előnyeit és hátrányait. A szakképzésben eltöltött harminc év kiérlelte benne azt az irányt, amelyet követni szeretne a református egyház oktatási szolgálatának főigazgatójaként. A tanárok és a vezetők fejlesztését elsődleges feladatnak tartja, a diákoknak pedig olyan kompetenciákat adna, mint a kritikus gondolkodás és a csapatmunkára való képesség.
Hetven éve kezdte tanári pályáját, nemzedékeket tanította a kultúra szeretetére. Családjából életre szóló útravalóként hozta magával a kötelességteljesítés fontosságának gondolatát. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárával, Széchenyi-díjas klasszika-filológussal hitről, angyalokról, az ókori kultúra értelméről beszélgettünk.
Pszichológia – korunk ópiuma? címmel újabb vitaesttel folytatódik a fővárosban a Szólj be a papnak eseménysorozat. A pszichológia és a keresztény hit kapcsolatáról várják a közönség őszinte kérdéseit lelkészek és papok a Grundon, március 29-én 19 órától. A korábbi esemény tapasztalatairól és a mostani előtt érzett várakozásról írtunk.
„Épült Isten dicsőségére az 1794. évben” – hirdeti a márványtábla a soltvadkerti református templom bejárata felett, ám az eltelt több mint kétszáz esztendőnek nyoma sincs a város első kőtemplomán. Itt gyűltek össze március utolsó vasárnapján a város reformátusai, hogy hálát adjanak Istennek a műemléki épület megújulásáért, a gyülekezeti központért és azért, hogy lelkipásztoruk, Sípos Ajtony Levente húsz éve szolgál az alföldi közösségben.
„A Szentírás sok helyen időzik el a kérdés mellett: a világhoz, Istenhez képest hogyan aránylik az emberi test, lélek, életidő. A hasonlatnál maradva: a térképen is úgy igazodhatunk el, ha tisztában vagyunk annak léptékével, és – jó esetben – iránytűvel is rendelkezünk.” Váradi Ferenc publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Folytatódik országjáró magazinunk. A Veszprém, Kálvin János parki gyülekezetet bemutató videónkban bekukkantottunk a Kerekítő gyerekfoglalkozásra, majd Závodi Zsuzsanna lelkipásztorral arról beszélgetünk, hogyan lehet egy eklézsia vezetője egyben édesanyja is a közösségnek.