Húsvéthoz közeledve, a böjti időszakban, Jézus Krisztus szenvedésének és halálának felidézésekor különösen is fontos a reformáció korának értékes liturgikus énekeit elővenni – vallja Berkesi Sándor zenepedagógus, Liszt- és Kossuth-díjas karnagy. A kálvini reformáció nem pusztán a zsoltárok újraalkotásáért tett sokat, hanem azok gyülekezeti énekként való elterjesztéséért is.
Ez alkalommal újra Ady-verset vett elő két munkatársunk, hogy a maguk különböző szemszögéből mondják el, mit jelent számukra, milyen hatással volt rájuk ez a költemény. Állandó, minden hétfőn jelentkező rovatunkban hétről hétre olvassuk közösen klasszikus református szerzők munkáit. Tartsanak velünk most is!
„Amikor ugyanis már nemcsak a háború és az emberi szenvedés hírei érkeznek el hozzánk, hanem meg is érintenek bennünket, akkor ez az evangéliumi üzenet különös súllyal és jelentőséggel bír” – olvasható a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Állandó Tanácsa közös húsvéti üzenetében.
Az ember szép lassan jut el a nagyhétig. Ennek egyházi, családi, gyülekezeti hagyománysorozata vezet át a húsvéti ünnepkörbe. És a végén kipattan az öröm: Krisztus feltámadt, valóban feltámadt. Bölcsföldi András református lelkésszel beszélgetett legújabb kötetéről, a Húsvét közelében című novellagyűjteményről Fülöp-Pusztai Anna.
„Ha magadnak élsz, életed vergődés és rettegés, nincs barátod, csak ellenséged. Ha Istennel megbékülsz, mulandó földi életed nem puszta lét, hanem az eljövendő világ megízlelése, ajándék-élet, foglaló az isteni békességre.” Bogárdi Szabó István írása a Reformátusok Lapjából.
Amikor megnyílik a sír, a feltámadott Úr kijelenti életre támadt, és életre hívó önmagát. Minket is arra hív az Úr szava, hogy menjünk, siessünk, ne késsünk tovább. Vigyük ezt a Krisztusra mutató, életre hívó örömüzenetet!
A nagyheti szenvedések a teremtés hetének visszáját mutatják meg: az ember ítélkezik az Isten Fia felett, a szombati nap forrongó indulatokkal teli kényszeres pihenővé lett. Ennek szimbóluma a lepecsételt kő. Jézus Krisztus szenvedésének, kereszthalálának hetét az Úr temetésének és sírban nyugvásának elbeszélése zárja az evangéliumokban. Pap Ferenc református lelkész húsvéti gondolatai.
„Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten!” (Zsolt 46,11). Átadom-e magam Isten csendjének? Ami nem néma, nem halott, hanem Isten tárulkozik fel benne. Hajdú Zoltán Levente nagyszombati gondolatai.
"Nagy ünnepek előtt tanácsos egy evangéliumot elejétől végigolvasni – jól átfújja a Lélek az embert. Naponta egy-két fejezet elég. A passió vérrel, kínnal és szégyennel teli leírásai kisebb részletekben eltérnek, lényegük azonban egyező: aki nyitott szívvel, élete megjobbítására olvassa, a sötét és veszélyes bánya mélyén gyémántokra lel." P. Tóth Béla nyugalmazott szentendrei lelkipásztor gondolatait ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
Az Úr végtelen kegyelmének emberi ésszel megmagyarázhatatlan, ugyanakkor mégis megragadható valósága az, hogy az Isten Fia, ha a maga életét akarta volna menteni, akkor „tizenkét sereg angyalnál is többet” (Mt 26:53) kérhetett volna az Atyától a maga védelmében. De nem tette, mert miattunk, helyettünk és értünk oda akart kerülni a keresztre, és meg akart halni az életünkért.
Hajdú Zoltán Levente nagypénteki gondolatai.
Évszázadok óta őrzi reformátusságát Mezőtúr, ahonnan nagypénteken, a csaknem kétszázötven éves mezőtúri belvárosi református templomból közvetít istentiszteletet a Kossuth Rádió. Két templom mellett kiterjedt oktatási és szociális intézményi hálózat is szolgálja a településen Isten ügyét. A gyülekezet számára nemcsak a hagyományok ápolása a fontos, hanem nyitottak a megújulásra is.
Elutasította a Helsinki Kerületi Bíróság a Päivi Räsänen parlamenti képviselő és Juhana Pohjola, a Finn Evangélikus Missziós Egyházmegye püspöke elleni vádakat. A bírák egyhangú döntést hoztak. A pert óriási nemzetközi érdeklődés övezte, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ha Finnországban megtörténhet a véleményszabadság megkérdőjelezése, akkor bármely más országban is lehetséges ez.
Test és lélek között kapcsolat van – mondja Gogola István pszichológus, presbiter. A beregszászi szakember dolgozott kórházban felcserként, pszichológus lett, majd lelkipásztori munkatársként diplomázott. Vele készített interjút a Reformátusok Lapja.
Egész alakos köztéri szobrot kap Ravasz László Leányfalun, ahol élete utolsó két évtizedét töltötte. Kutas László szobrászművész alkotásának leleplezésével egy időben emlékházat, egyházi gyűjteményt és rendezvényközpontot is avat a helyi közösség, az intézményt a református püspökről nevezik el. Szlávik Róberttel, a leányfalui református gyülekezet gondnokával beszélgettünk.
Erőtlen volt a felvidéki református egyház az ellenálláshoz, az anyaországi reformátusok pedig hiába tiltakoztak, a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében számos református magyart telepítettek ki szülőfalujából, városából. Házaikból Észak-Szlovákiában szinte katalógusból válogattak.
Gombola András szerető családban nőtt fel, már fiatalon sok sikert ért el a vívásban, majd jött a fordulat, az előremutató szenvedélyt felváltotta a mámor: italozás, drogozás, egyéjszakás kalandok, öngyilkossági kísérletek. A nincstelenségből Istennek köszönhetően sikerült épségben kiszabadulnia. A Halásztelki Bocskai István Református Oktatási Központ Sport és Kulturális Egyesülete (BSE) vívószakosztályának vezetőjével Illényi Éva találkozott.
Régi tapasztalat: a keresztyén embernek a Biblia mellett mindennapi lelki-szellemi kalauza a költészet. A Reformatus.hu szerkesztősége hétről hétre közöl egy-egy klasszikus költeményt, református szerző tollából, két munkatársunk kommentárjával. Reméljük, így még közelebb hozzuk az olvasóhoz a kiválasztott verset. Tanúsítva: a „holt költők társasága” nagyon is él, a hajdani szerzők hangja elér a mába.
Már olvasható a Presbiter, a Magyar Református Presbiteri Szövetség lapja márciusi–áprilisi száma. A kiadvány kiemelten foglalkozik a húsvéttal és az ukrajnai helyzettel.
Áprily Lajos hitvalló költészete párbeszédet folytat a teremtett világgal. Visszahúzódó személyiségével megfért méltóságos tanári lénye. Vonzó tulajdonságait idézi egykori diákja, Nemes Nagy Ágnes: „nem bánnám, ha ennek a költőalkatnak a vonzóereje, a hűség, a szeretet diszkréciója, amit kivált, kissé általánosabb lenne. Ha divatosabbá válna az a csönd, ami az ő versének légköre és hatása”. Költészet napi publicisztikánk.