Lukács evangéliumát bibliatudósok sokasága nevezi a világ legszebb könyvének. Az írás üde, felemelő, mégis gyakorlatias, ráadásul a görög nyelv legnemesebb változatát használja. A görög felmenőkkel rendelkező író művének történelmi hitelessége és pontossága számtalan gondolkodó embernek nyújtott már segítséget.
Tavaly ismerte el a Nőszövetség Zsindelyné Tüdős Klára-díjjal országos titkárának, Gilicze Andrásnénak, a Szentes-Felsőpárti Református Egyházközség lelkipásztorának szolgálatát. Ez alkalomból készítettünk interjút vele.
„Isten beszél. Ez az egyik legelső vonása, amelyet megtudunk róla a Bibliából. [...] Ezért létfontosságú nekünk, akiknek a léte és a jóléte belőle fakad, hogy meg tudjuk különböztetni azt, amit ő hirdet magáról attól, amit mások vélelmeznek róla. Hiszen ki beszélhetne az ő dolgairól hitelesen rajta kívül?” – elmélkedik írásában Pataki András Dávid, református lelkipásztor. A Reformátusok Lapja cikkét ajánljuk olvasásra.
Még egy olyan fontos emberi dokumentum sem szolgálhat közös alapként, mint az 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, mert az ilyen nyilatkozatok szétporladnak, amikor elkezdik őket értelmezni. A mi alapunk a Szentírás – mondta Balog Zoltán dunamelléki püspök, a zsinat lelkészi elnöke Kecskeméten, ahol A Szentírási Közös úton - Szeretet, Egység, Nemzeti összetartozás címmel rendeztek konferenciát.
Hogyan beszélhet egy háború sújtotta országból menekülő szülő a gyermekének arról, ami Ukrajnában történik? Mit mondhat az, aki Magyarországon él, és gyermeke hallja a híradásokat? Hajdú Erzsébet tanácsadó szakpszichológussal biztonságról, megértésről és a legfőbb kommunikációs formáról: az imádságról beszélgettünk. Miben különbözik ebben a helyzetben egy keresztyén család egy nem hívőtől?
Kedden és szerdán tartották meg Esztergomban a Nemzeti Vallásturizmus Fórum első ülését, ahol különböző felekezetek vezetői és világi szakemberek kétnapos rendezvényen vitatták meg a vallásturizmus fejlesztésének lehetőségeit. A tanácskozásról Fekete Károly tiszántúli püspököt kérdeztük.
„Az elmúlt évek világjárványának, s most ennek a háborúnak, amely semmilyen indokkal nem tehető elfogadhatóvá, ez a nyitott kérdése: változik-e, javára változik-e majd a világ, amikor elmúlik a szörnyűség? Változunk-e mi magunk?” Balog Zoltán püspöknek, az MRE Zsinata lelkészi elnökének írása a Mandinerből.
„...éppen Istenre utaltságunk bevallásában ismerhetjük fel az ő végső hatalmát és az ember üdvösséges jövőjén munkálkodó megtartó és megváltó szeretetét. Ahogyan a Heidelbergi Káté olyan szépen megfogalmazza: »Úgy megőriz, hogy mennyei Atyám akarata nélkül egy hajszál se hullhat le fejemről, sőt mindennek üdvösségemre kell szolgálnia.«” Köntös László gondolatai.
Huszonhat évig tartott az ország legrégibb falusi templomának rekonstrukciója. A református épületet a nemzeti örökség egyik legnagyszerűbb kincsének nevezte az ünnepi istentiszteleten Steinbach József, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Református Egyházkerületének püspöke.
Nem tudom, miért kellett ennek a háborúnak megtörténnie, de bízom Istenben, és tudom, ha ezzel célja van, az meg fog valósulni – mondta Dmitro Haleyko, aki feleségével és három gyermekével menekült Ukrajnából Budapestre. Stábunk a vasárnapi rendhagyó istentiszteletre látogatott, amelyen a háborús menekülteknek és segítőiknek szólt Isten igéje.
Hálaadó istentiszteletet tartottak a kunhegyesi református templomban március 18-án. A gyülekezet hálát adott a templom külső felújításáért, az óvoda bővítéséért, valamint az idősgondozásban és egészségügyben történt fejlesztésekért. Fekete Károly püspök hirdetett igét.
A tervezéshez ötletek, gondolatok és jó szakemberek kellenek. A pályázatíróknak, projektmenedzsereknek meg kell oldaniuk, hogy az ötletek valóra válhassanak, még akkor is, ha valami elsőre lehetetlennek tűnik. Kósa Mónika, a Magyarországi Református Egyház Pályázati és Beruházási Szolgálatának vezetője arról is beszél, miért fontos a szolgálatok összmunkája.
Újra és újra eljön a szabadítás – mondta Balog Zoltán püspök az Ukrajnából elmenekülteknek szervezett áhítaton. A Zsinat lelkészi elnöke a vasárnap esti, fasori alkalmon meghívta a reformátusok közé a háború elől Magyarországra menekülteket, lelki otthont kínálva nekik, ahol átélhetik Isten hatalmát és szeretetét.
A család védelme – a biblikus családkép címmel rendezett konferenciát az Evangelikál Csoport Egyesület Budapesten. Az egyik beszélgetésen egyházvezetőket ültettek egy asztalhoz. A református felekezetet Balog Zoltán püspök, a Zsinat lelkészi elnöke képviselte. A résztvevők hangsúlyozták: szeretettel, de határozottan kell kimondani a bibliai igazságot.
Szükségünk van Istenre és egymásra is, hogy ne csupán testileg vészelhessük át ezt az időszakot, hanem a lelkünket is meg tudjuk erősíteni – fogalmazott Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, amikor a Magyarországra menekülők számára szervezett március 20-i imaalkalomról kérdeztük.
Nyolcvanéves lenne Illés Lajos, az Illés együttes alapítója, aki később Kisorosziban volt kántor, felesége, Makkai Lilla lelkész mellett. Ezzel a néhány sorral emlékezünk a híres zenészre, aki a színpadon és a templomban is megtalálta, hogyan segíthet zenéjével másoknak.
Ugye, nem fogja a személyemet kidomborítani a cikkben? Csak azért beszélek, hogy az ügy szolgálatában álljak – mondta Molnár Mária a Magyar Hírlap újságírójának egy interjúban 1927-ben. Ilyen szerényen próbálta magáról elterelni a figyelmet a diakonissza, aki egész életével és halálával is az „ügyet” szolgálta. 1943. március 16-án ölték meg a japánok a Mánusz szigetén missziós szolgálatot teljesítő diakonisszát.
Ebben az évben március 14-én adták át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. Áder János, államfő, Orbán Viktor és Kövér Lászlóval együtt adta át a Kossuth- és Széchenyi-díjakat március 14-én az Országházban. A kitüntetettek között több református is szerepelt.
Rengeteget harcolt a lelkésznők jogaiért, de soha nem volt feminista. Az első budapesti női lelkész, aki megszerezte a palástjogot. Karsay Eszter a református egyház két meghatározó lelkipásztora, Gyökössy Endre és Farkas József örökségét vitte tovább lelkészi szolgálatában. Olyan – nyolcadik kerületi – gyülekezetet vezet, amelynek sosem volt temploma, mégsem cserélne senkivel. Bátor, nyitott, együttérző asszony portréja.
„A magyarországi reformátusok számára különös jelentőségűek voltak az 1848-as forradalmi tavasz történései. A protestánsok végre először voltak a szabad haza szabad, egyenrangú állampolgárai, ahol elvárhatták, hogy egyenlő bánásmódban részesüljenek a hivatalok részéről.” Szatmári Judit írása.