Nemzetközi támogatói küldöttség érkezett Magyarországra. A protestáns egyházak és segélyszervezetek képviselőinek mintegy negyvenfős delegációja július 16–17. között Kárpátaljára látogatott a Magyar Református Szeretetszolgálat kíséretével. A partneri találkozón meglátogatták az itt élő testvéreket és megtekintették az egyik legnagyobb hazai karitatív szervezet közreműködésével megvalósult támogatások eredményeit.
Március óta ül börtönben hat ember Líbiában. Napjaik teljes bizonytalanságban telnek, még tárgyalásuk időpontja sincs kitűzve. Azzal vádolják őket, hogy olyan eszmét terjesztettek, amelynek célja „az alkotmányos elvek vagy a társadalmi rend alapvető struktúráinak megváltoztatása”. És hogy mi ez az eszme? A keresztyénség. A hat rab emlékezetében élénken élhet a számtalan atrocitás, ami a keresztyéneket érte az országban az utóbbi évtizedben.
Július 14. és 15. között Budapesten gyűltek össze a partneregyházak és -szervezetek képviselői a világ minden tájáról, hogy részt vegyenek az Ukrajna jövőjéről szóló konzultáción (Ukraine Future Conference), amelyre a Magyarországi Református Egyház kezdeményezésére került sor a Kárpátaljai Református Egyházzal való együttműködésben.
Mitől tekinthetünk egy írót reformátusnak? Vajon a hitvallás, a bizonyságtétel, az egyháztagság számít? Vagy létezhetnek más jellegzetességek, amelyek szinte láthatatlan hagyományhajszálerekkel az elmúlt ötszáz évhez és a református tanokhoz kötik az első látásra az egyháztól, hittől távol állónak tűnő alkotót is?
„A misszionárius élete egy esély a halálra” – írta egy érdeklődőnek Amy Carmichael misszionáriusnő Indiából, akit ott csak ammaként, azaz anyaként ismert több mint ezer gyermek. De mit is csinált ez az ír hölgy Indiában a XIX. és XX. század fordulóján?
Az ukrajnai háború 2014-es első felvonásával, majd 2022-es kiújulásával a civilizációs frontvonalak is egyre jobban megmerevedtek, ennek egyik jele, hogy a Szovjetunió felbomlása óta nem látott módon templomot dózeroltak le Minszkben, Belarusz fővárosában.
Az ukrajnai háború elől nagyjából 2,8 millióan menekültek Oroszország irányába annak ellenére, hogy a támadás onnan érkezett. A legtöbben más választási lehetőség híján indultak el a pusztulás elől keletre, többeket pedig talán vittek. Mindenesetre az orosz evangéliumi közösségek igyekeznek segíteni és a megbékélés szószólói lenni, a legnehezebb időkben is Istenre mutatni.
Az Európai Egyházak Konferenciája (Conference of European Churches, CEC) Isten áldásával – a jövőt formálva címmel tartotta meg nagygyűlését június 15. és 20. között. A tanácskozást az észtországi CEC-tagegyházak, az Észt Evangélikus Egyház és az Észt Ortodox Egyház látta vendégül Tallinnban.
A törzs és a család a legerősebb társadalomszervező erő a polgárháború tépázta Jemenben, ahol az iszlám jog tiltja a keresztyén hitre való áttérést. Ha a törvény valakire nem sújt le kellően, megteszi majd a család, hogy a „szégyent” lemossa. A keresztyének az országban állandó üldöztetést szenvednek el, hacsak nem külföldiek.
Isten nem véletlenül adott számunkra saját egyéniséget. A kezdő előadóknak el kell fogadniuk egyedi identitásukat ahelyett, hogy megpróbálnának olyanok lenni, mint az általuk csodált vezetők. A Christianity Today keresztyén magazin Viral Jesus című podcastsorozatában Mary R. Snyder beszédoktató mesélt tapasztalatairól.
Minden év június 20-án, a menekültek világnapján az ENSZ menekültügyi főbiztosa és számtalan civil szervezet igyekszik felhívni a figyelmet arra a több millió menekültre és kitelepítettre, akik háború, üldöztetés vagy más konfliktusok miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat. Több mint száz országban emlékeznek meg erről a napról.
Leginkább a bizonytalanság miatt szoronganak a mai fiatalok – erről is beszélt Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója a Világ/nézet legújabb epizódjában. A Magyarországi Református Egyház vasárnap esténként jelentkező műsorában Molnár Ambrus református lelkipásztor beszélget világi témákról református megközelítésből is.
Jézuson keresztül imádkozni, a szív ügyével megtölteni a fohászokat, rácsatlakozni a soha el nem hallgató egyházi énekekre, imádsággá tenni a dolgos hétköznapjainkat. Hogyan lehetséges mindez? Az imával kapcsolatos kérdéseinkkel – majdnem kilencven év távlatából – Dietrich Bonhoefferhez és a Közösségben című művében írottakhoz fordultunk.
„A távozásom egyáltalán nem rossz, a legkevésbé sem” – ezekkel a szavakkal tért meg Teremtőjéhez az amerikai keresztyén író, lelkipásztor. Könyveit világszerte tömegek olvasták és fogják még olvasni hosszú évekig. Timothy Keller képes volt egyszerre hangot adni a tiszta keresztyén igazságnak, de sosem feledkezett meg az irgalomról.
Az elmúlt években többször hallhattuk a cancel culture fogalmát anélkül, hogy különösebb figyelmet szenteltünk volna neki. Mégis, a jelenség mindennapjaink párbeszédének alakításában fontos szerepet játszik, keresztyénként pedig szilárd értékrendünkkel kötelességünk részt venni ezekben a diskurzusokban.
A Palesztin Egyházügyek Legfelsőbb Elnöki Bizottságának meghívására május 15–18. között a Szentföldre látogatott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnöksége.
Lesslie Newbigin 1989-ben írta meg az Evangélium a pluralista társadalomban című könyvét, amely 2006-ban jelent meg magyar nyelven a Harmat kiadó gondozásában. Felvetődik a kérdés, hogy miért foglalkozunk egy ilyen régóta elérhető művel. A válasz egyszerű: mert azóta is időszerű, sőt talán még aktuálisabb is, mint korábban volt.
Világmissziós konferencián vett részt Dobos Ágoston a Magyarországi Református Egyház küldöttjeként, Dél-Koreában. A békésszentandrási református lelkipásztor kéthetes útja során egy misszionáriusképző gimnáziumba is ellátogatott, ahol egyháztörténelmet tanított a helyi diákoknak.
Szomália lakossága korábban kifejezetten toleráns volt a más vallásúakkal, de az utóbbi évtizedekben az iszlamista terror és a szélsőségesek térnyerése miatt már a saját családjukban sem bízhatnak a keresztyének, akik az életüket kockáztatják, ha Bibliát vesznek a kezükbe.
A görögországi Szalonikiben tárgyalt a Református Egyházak Világközösségének Európai Területi Tanácsa. Az összejövetel középpontjában az orosz–ukrán háború és következményei, valamint az igaz istentisztelet állt. Balog Zoltán püspököt kérdeztük a találkozóról és a tapasztalatairól.