Március óta ül börtönben hat ember Líbiában. Napjaik teljes bizonytalanságban telnek, még tárgyalásuk időpontja sincs kitűzve. Azzal vádolják őket, hogy olyan eszmét terjesztettek, amelynek célja „az alkotmányos elvek vagy a társadalmi rend alapvető struktúráinak megváltoztatása”. És hogy mi ez az eszme? A keresztyénség. A hat rab emlékezetében élénken élhet a számtalan atrocitás, ami a keresztyéneket érte az országban az utóbbi évtizedben.
Július 14. és 15. között Budapesten gyűltek össze a partneregyházak és -szervezetek képviselői a világ minden tájáról, hogy részt vegyenek az Ukrajna jövőjéről szóló konzultáción (Ukraine Future Conference), amelyre a Magyarországi Református Egyház kezdeményezésére került sor a Kárpátaljai Református Egyházzal való együttműködésben.
Mitől tekinthetünk egy írót reformátusnak? Vajon a hitvallás, a bizonyságtétel, az egyháztagság számít? Vagy létezhetnek más jellegzetességek, amelyek szinte láthatatlan hagyományhajszálerekkel az elmúlt ötszáz évhez és a református tanokhoz kötik az első látásra az egyháztól, hittől távol állónak tűnő alkotót is?
„A misszionárius élete egy esély a halálra” – írta egy érdeklődőnek Amy Carmichael misszionáriusnő Indiából, akit ott csak ammaként, azaz anyaként ismert több mint ezer gyermek. De mit is csinált ez az ír hölgy Indiában a XIX. és XX. század fordulóján?
Az ukrajnai háború 2014-es első felvonásával, majd 2022-es kiújulásával a civilizációs frontvonalak is egyre jobban megmerevedtek, ennek egyik jele, hogy a Szovjetunió felbomlása óta nem látott módon templomot dózeroltak le Minszkben, Belarusz fővárosában.
Az ukrajnai háború elől nagyjából 2,8 millióan menekültek Oroszország irányába annak ellenére, hogy a támadás onnan érkezett. A legtöbben más választási lehetőség híján indultak el a pusztulás elől keletre, többeket pedig talán vittek. Mindenesetre az orosz evangéliumi közösségek igyekeznek segíteni és a megbékélés szószólói lenni, a legnehezebb időkben is Istenre mutatni.
Az Európai Egyházak Konferenciája (Conference of European Churches, CEC) Isten áldásával – a jövőt formálva címmel tartotta meg nagygyűlését június 15. és 20. között. A tanácskozást az észtországi CEC-tagegyházak, az Észt Evangélikus Egyház és az Észt Ortodox Egyház látta vendégül Tallinnban.
A törzs és a család a legerősebb társadalomszervező erő a polgárháború tépázta Jemenben, ahol az iszlám jog tiltja a keresztyén hitre való áttérést. Ha a törvény valakire nem sújt le kellően, megteszi majd a család, hogy a „szégyent” lemossa. A keresztyének az országban állandó üldöztetést szenvednek el, hacsak nem külföldiek.
Isten nem véletlenül adott számunkra saját egyéniséget. A kezdő előadóknak el kell fogadniuk egyedi identitásukat ahelyett, hogy megpróbálnának olyanok lenni, mint az általuk csodált vezetők. A Christianity Today keresztyén magazin Viral Jesus című podcastsorozatában Mary R. Snyder beszédoktató mesélt tapasztalatairól.
Minden év június 20-án, a menekültek világnapján az ENSZ menekültügyi főbiztosa és számtalan civil szervezet igyekszik felhívni a figyelmet arra a több millió menekültre és kitelepítettre, akik háború, üldöztetés vagy más konfliktusok miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat. Több mint száz országban emlékeznek meg erről a napról.
Leginkább a bizonytalanság miatt szoronganak a mai fiatalok – erről is beszélt Székely Levente, az Ifjúságkutató Intézet igazgatója a Világ/nézet legújabb epizódjában. A Magyarországi Református Egyház vasárnap esténként jelentkező műsorában Molnár Ambrus református lelkipásztor beszélget világi témákról református megközelítésből is.
Jézuson keresztül imádkozni, a szív ügyével megtölteni a fohászokat, rácsatlakozni a soha el nem hallgató egyházi énekekre, imádsággá tenni a dolgos hétköznapjainkat. Hogyan lehetséges mindez? Az imával kapcsolatos kérdéseinkkel – majdnem kilencven év távlatából – Dietrich Bonhoefferhez és a Közösségben című művében írottakhoz fordultunk.
„A távozásom egyáltalán nem rossz, a legkevésbé sem” – ezekkel a szavakkal tért meg Teremtőjéhez az amerikai keresztyén író, lelkipásztor. Könyveit világszerte tömegek olvasták és fogják még olvasni hosszú évekig. Timothy Keller képes volt egyszerre hangot adni a tiszta keresztyén igazságnak, de sosem feledkezett meg az irgalomról.
Az elmúlt években többször hallhattuk a cancel culture fogalmát anélkül, hogy különösebb figyelmet szenteltünk volna neki. Mégis, a jelenség mindennapjaink párbeszédének alakításában fontos szerepet játszik, keresztyénként pedig szilárd értékrendünkkel kötelességünk részt venni ezekben a diskurzusokban.
A Palesztin Egyházügyek Legfelsőbb Elnöki Bizottságának meghívására május 15–18. között a Szentföldre látogatott a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa elnöksége.
Lesslie Newbigin 1989-ben írta meg az Evangélium a pluralista társadalomban című könyvét, amely 2006-ban jelent meg magyar nyelven a Harmat kiadó gondozásában. Felvetődik a kérdés, hogy miért foglalkozunk egy ilyen régóta elérhető művel. A válasz egyszerű: mert azóta is időszerű, sőt talán még aktuálisabb is, mint korábban volt.
Világmissziós konferencián vett részt Dobos Ágoston a Magyarországi Református Egyház küldöttjeként, Dél-Koreában. A békésszentandrási református lelkipásztor kéthetes útja során egy misszionáriusképző gimnáziumba is ellátogatott, ahol egyháztörténelmet tanított a helyi diákoknak.
Szomália lakossága korábban kifejezetten toleráns volt a más vallásúakkal, de az utóbbi évtizedekben az iszlamista terror és a szélsőségesek térnyerése miatt már a saját családjukban sem bízhatnak a keresztyének, akik az életüket kockáztatják, ha Bibliát vesznek a kezükbe.
A görögországi Szalonikiben tárgyalt a Református Egyházak Világközösségének Európai Területi Tanácsa. Az összejövetel középpontjában az orosz–ukrán háború és következményei, valamint az igaz istentisztelet állt. Balog Zoltán püspököt kérdeztük a találkozóról és a tapasztalatairól.
Az ukrajnai háború okozta humanitárius és politikai helyzetre adott válaszokat, Az egyház igaz istentiszteletéről napjaink szorongatott helyzetében című dokumentumot és a tagegyházakat érintő egyéb aktuális kérdéseket tárgyalta meg a Református Egyházak Világközösségének Európai Területi Tanácsa az európai református egyházak képviselőivel 2023. május 4–5-én a görögországi Szalonikiben.