Keveset aludtak, féltették a családjukat, a koronavírus-járvány legnehezebb heteiben is másokért éltek, mégis mindannyian hangsúlyozták: nem tartják magukat hősnek.
Nagyobb csoportszobákat, mászófalas tornaszobát, szaktermeket, de még sószobát is kapott az egyik makói óvoda. Az Örömsziget – merthogy mostantól így hívják az intézményt – 2011 óta van a Makó-Újvárosi Református Egyházközség fenntartásában.
Amíg az anyák napja már az 1920-as évek végétől hivatalos iskolai ünnep volt Magyarországon, addig az apák napja csupán a kétezres évek elején kezdett beszivárogni a hazai köztudatba, azóta viszont egyre népszerűbb. Nem egy olyan oktatási intézmény van – köztük református fenntartású is –, amely valamilyen formában megünnepli az édesapákat.
Négy évvel ezelőtt, 2018 júniusában indult el a Magyarországi Református Egyház eddigi legnagyobb esélyteremtő programja, a Bárka tábor első turnusa. Az európai uniós pályázati forrásokból megvalósuló projekt négyéves időtartamra szólt. A nagy sikerre és a hatalmas igényre tekintettel azonban a Zsinati Hivatal Pályázati Irodája folyamatosan azon dolgozik, hogy legyen folytatása a programnak. Az eltelt évek tapasztalatairól és a jövő terveiről Kósa Mónikával, az iroda vezetőjével beszélgetett a Reformátusok Lapja.
A kereszténydemokrata politikának az emberi méltóságot, a keresztény család koncepcióját egyaránt védelmeznie kell - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a horvát Glas koncila című hetilapnak adott interjújában. A kormányfő a keresztény egység fontosságáról is beszélt.
„Ma már hál’ Istennek csak emlékeinkben él az a korszak, amikor a felekezeti küzdelmek rányomták bélyegüket a közélet, sőt a magánélet szinte minden területére.” A keresztyénség előtt álló új világnézeti kihívás a „kultúrharc”, a progresszív és a konzervatív világképek összecsapása. Köntös László publicisztikája.
Június 11-én, 12-én, 22-én és 24-én zajlanak idén az egységes lelkészképesítő vizsgák. Több mint nyolcvan, teológiát végzett jelölt érkezik a budapesti Abonyi utcában lévő székházba, hogy gyakorlati és elméleti tudásáról, valamint elhivatottságáról adjon számot az egyházi vezetők előtt.
Balogh-Zila Teodóra a Kossuth Rádió református félórájában, a Minden időben című műsorban lejátszott összeállítása nyújt bepillantást abba, hogyan dönti el az egyházi vezetés, ki kerüljön a szószékekre.
„Aki hitét örömmel megvallja, mind presbiter, bár nem az a rangja, de kedves élet Isten előtt: megáldja és megszenteli őt” – írja versében Füle Lajos. Egyházunkban immár hagyomány, hogy tematikus vasárnapjai sorában a presbiterek szolgálatára is felhívja a figyelmet. Bor Imrével, a Dunamelléki Református Egyházkerület újonnan szolgálatba állt presbiteri főjegyzőjével, a Magyar Református Presbiteri Szövetség (MRPSZ) áprilisban megválasztott elnökével beszélgetett feladatairól, szolgálatáról, a szövetség életéről, a közeljövőre vonatkozó és hosszú távú terveiről a Reformátusok Lapja. Ebből közlünk most részletet.
Miért tartóztatták le hetven évvel ezelőtt Pógyor Istvánt, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) egykori titkárát? Mi történt vele a börtönben? Mit mondott Pógyor a sötétzárkával kapcsolatban a kihallgatótisztnek? Hogyan derült ki a halála? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk a Reformáció Öröksége Műhely legújabb dokumentumfilmjéből. Ablonczy Bálint történésszel, újságíróval, a film egyik alkotójával beszélgettünk.
„A tanév végén mindenki megkapja jutalmát. Emlékszem a régi bizonyítványosztásokra és jutalomkönyvekre.” Vitéz Ferenc publicisztikája a „júniusi jutalomról”.
Több mint nyolcvan, teológiát végzett jelölt vizsgázik a napokban a tizedik egységes lelkészképesítő vizsgán. A lelkipásztori pályára készülők gyakorlati és elméleti tudásukról, valamint elhivatottságukról adnak számot a következő napokban.
Vasárnap 10 órától a felcsúti református templomból közvetít istentiszteletet a Kossuth Rádió. A Reformátusok Lapja már napokkal előtte a helyszínen járt, és beszélgetett az igét hirdető Hős Csaba lelkipásztorral is.
Covid-gyászcsoportok indulhatnak országszerte gyülekezetekben, kórházakban. A néhány fős közösségekben egymást támogathatják azok, akiknek a világjárványban hunyt el szerettük. A Tiszántúli Református Egyházkerület Pasztorációs Intézete gyászcsoportvezetők képzésével segített a kórházlelkészeknek, a részletekről Bodó Sára református lelkész, tiszántúli lelkigondozói koordinátor, a képzés vezetője beszélt.
Balog Zoltán a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke is részt vett a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga átadásán csütörtökön. Frölich Róbert országos főrabbi szerint az épület legfőbb funkciója, hogy „kapocs legyen a föld és az ég között, hogy összekösse az anyagi világot, amelyben élünk, azzal a spirituális világgal, amelyik bennünk él”.
Kurt Koch bíboros, a Keresztény Egység Előmozdítása Pápai Tanácsának elnöke magyarországi látogatása során szerdán találkozott Balog Zoltánnal, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnökével és Molnár János presbiteri elnökkel.
Egy év kihagyás után újra remek beszélgetések és olykor parázs viták is várják a közönséget augusztus legvégén Balatonszárszón, a Reformátusok Szárszói Konferenciáján. Ez lesz az első alkalom a járvány után, hogy találkozhat egymással a református értelmiség. A fő téma a globalizmus lesz.
Az evangélium hirdetését és az emberi életek megmentését nevezte az egyház legfontosabb feladatának a vasárnap felszentelt tiszáninneni püspök, Pásztor Dániel.
A Tiszáninneni Református Egyházkerület területileg a legkisebb a négy magyarországi református egyházkerület közül. A sajátos történetű kerület egyházmegyéinek és gyülekezeteinek száma sokszor változott az évszázadok alatt, jelenleg négy egyházmegye és mintegy háromszáz anyaegyházközség tartozik hozzá.
Másfél éven át tartó felújítási munkálatok után újra tartanak istentiszteleteket a Budai Református Egyházközség templomában, a Szilágyi Dezső téren – az első egy hálaadó volt, amelyen Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét.