Másfél ezer fiatal önkénteskedésében segített már. Huszonöt évet szolgált az Önkéntes Diakóniai Év programirodájának vezetőjeként, majd tavaly gyülekezeti lelkész lett Závodi Emese. A lelkésznő úgy véli, hogy az önkéntes év nemcsak életeket formál, de az anyaszentegyházat is építi. Mert azt nemcsak felülről szerveződő programokkal lehet formálni, hanem diakónusokkal is.
Több száz fölterjesztett jelölt közül kiválasztva kapott Elkötelezett Polgár címet a Forbes üzleti magazintól egy református presbiter, Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára, mecénás. Díja alkalom arra, hogy a keresztyén művészet esélyéről és az üzletemberek missziós lehetőségeiről váltsunk szót vele, hiszen egyik adományaként nagy sikerű, bibliai tematikájú képzőművészeti gyűjteményt hozott létre.
A közös étkezésnek mindig is szimbolikus jelentése volt: az ételnek mint Istentől kapott ajándéknak a tisztelete, a kenyértörés szeretetgesztusa, a sorsközösség kifejezése. Az asztali imádságokkal az ételre, egyben az életünkre, testi-lelki egészségünkre kérjük Isten áldását. De szoktunk még imádkozni, egyáltalán közösen étkezni felgyorsult hétköznapjainkban?
A határok kijelölése fontos vezetői készség, amely a bizalomépítésben is szerepet játszik. Akkor bizonyul hatékony eszköznek, ha mindenki, még magunk számára is megszabjuk és betartatjuk őket. Így nem válunk a körülményeink áldozataivá. Szalai Zsolt, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának elnöke, a szentendrei református gyülekezet gondnoka széles körű vezetői gyakorlattal rendelkezik. Megfigyelte, hogy a szervezeti működés kereteinek hiányában a vezetők hajlamosak engedni a csoportnyomásnak.
Egyedülálló örökség számunkra a magyar történelem bemutatása a táncművészet által – fogalmaz Zsuráfszky Zoltán, „Zsura”, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes művészeti igazgatója, Kossuth-díjas kiváló művész, a Nemzet Művésze. A néptáncművészet képviselete, a fiatalok tanítása éppolyan fontos küldetés számára, mint a hagyományok, anyanyelvünk tánccal kifejezett ápolása.
„Korunk nagy kérdése, hogyan szolgálhat az egyház ateista környezetben, a rosszindulatú többség pillantásainak kereszttüzében. Csak úgy, ha áldás árad ki belőle.” Czanik Péter nyugalmazott lelkipásztor József példáján keresztül vezeti be az olvasót abba, hogy akár szereti éppen a világ a keresztyéneket, akár nem, el kell viselni a megpróbáltatásokat, és hűségesnek kell maradni Istenhez.
A Magyarországi Református Egyházra is hatással vannak a hazánkban zajló demográfiai folyamatok. Általánosságban azt lehet mondani, hogy a vidéki, különösen a falusi gyülekezetek kezdenek eltűnni, míg a városokban egyre erősebb az egyház. A jelenség a fiatalokat érinti a legerőteljesebben. Veres Péter református lelkésszel beszélgettünk a vidéken és a városban végzett ifjúsági munka különbségeiről, nehézségeiről, örömeiről. A Nyírségben szolgáló lelkipásztor kiemelte: Isten országának építése a lényeg, helytől és időtől függetlenül.
A nyári gyermektáboroztatás jó gyakorlataival szeretné megismertetni az érdeklődőket a Szentírásszövetség a márciusi konferenciáján. Elindítottak egy online kérdőívet is, hogy megtudják, mi segítene a gyülekezeteknek ezen a szolgálati területen.
Második alkalommal szerveznek éves mentorcsoportokat az Ifjúságépítők, hogy ezzel is segítsék a fiatalok között szolgálók munkáját és fejlődését. A programhoz bárki csatlakozhat a Kárpát-medencéből, aki szeretne elmélyülni az önismeretben, a Biblia-fókuszú szolgálatban vagy a vezetéselméletben.
Telefon, tévé, esti ropogtatnivaló vagy csúnya beszéd. Akad miből válogatnunk, ha böjtölni akarunk. Mindenki tudja, melyik illik önmagára, mégis elkezdeni a legnehezebb. Isten valóban kedvét leli a lemondás miatti szenvedésünkben? A sikeres és sikertelen böjtölésről kérdeztük Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztort, a Magyar Református Egyház Missziói Szolgálatának vezetőjét.
Mit jelent ma reformátusként a hivatás? Mit jelent felelősséggel gazdálkodni? Miben rejlik Magyarország gazdasági előnye, illetve milyen szerepe van az egyháznak az ország gazdasági jólétében? Pataki Gábor közgazdász és presbiter válaszolt kérdéseinkre a Biblia és a gazdaságtan kapcsolatáról szóló interjú folytatásában.
Kiválasztotta a szigorú zsűri a Magyarországi Református Egyház és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány 2023-as borait a drávaszögi Csúzán. A református borásztalálkozó minden évben más és más Kárpát-medencei településre látogat el.
E hónap első napján ötvenhét éves korában elhunyt Répás Zsuzsanna, aki 2021 óta volt elnöke a Magyarországi Református Egyház külügyi és ösztöndíjas bizottságának, 2010 és 2014 között pedig nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár volt. Április 5-én református szertartás szerint helyezik örök nyugalomra a Farkasréti temetőben.
„Valószínűleg mindenkivel előfordul, hogy életének egy-egy mozzanata éveken át foglalkoztatja, forog a gondolataiban.” Regéczy-Nagy Enikő írása a Reformátusok Lapjából megbocsátásról és a bibliai alapokon nyugvó zsidó–keresztyén kultúrkörről.
Profi modellként Milánóban is dolgozott korábban Békés Tímea. Mindig mosolyog, rajong a szakmájáért és a gyerekekért: kitűnő párosítás a Bethesda-kórház gyógytornászaként. Ma maszkban és egészségügyi ruhában próbálja kitalálni, mivel motiválhatja a gyerekeket, hogy még hatékonyabban fejleszthesse mozgásukat, amivel olykor kellemetlenséget, fájdalmat is kell okoznia.
A személyi jövedelemadónk egy százalékát 2023-ban is felajánlhatjuk a Magyarországi Református Egyház társadalmi szolgálatának támogatására. Május 22. a legfontosabb idei határidő. Kis Péter Andrást, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivőjét kérdeztük az szja 1+1 százalékával kapcsolatos teendőinkről, a változásokról, fontos határidőkről.
– Gyakran szoktam úgy kezdeni egy gazdaságelméleti kurzust a főiskolán, hogy „kedves hallgatók, ezt a tárgyat most a bűneset miatt kell tanulniuk” – mondja Pataki Gábor közgazdász, presbiter. – Szerintem nagy hiányosságunk, hogy a mai kor kérdéseiben nem fogalmaztuk újra, hogy Isten mit akarhat a társadalmi, gazdasági, politikai, tudományos, oktatási, kulturális szférákban rajtunk keresztül elérni – teszi hozzá. A Biblia relevanciája a mostani gazdasági folyamatok függvényében sem elhanyagolható, a közgazdásszal a Szentírás tanítása és napjaink jelenségeinek a párhuzamáról beszélgettünk.
Kerüld a durva, nyers beszédet, szólít fel a Biblia. A hétköznapi életben ugyanakkor rendkívül gyakori a közönséges beszéd. Első ránézésre nem tűnik bűnnek, mivel nem mindig ártunk vele másnak. A verbális agresszió széles skálájába beletartoznak a szidalmazások, az enyhébb szóbeli fenyegetések, de akár egy lekicsinylő ajakbiggyesztés is.
Kihez fordulhat a lelkipásztor lelkigondozásért? Mit is jelent napjainkban a lelkészi magány? Milyen útjai vannak az elhívás fenntartásának, megújításának? Ilyen kérdésekre keresték a választ A pásztor és az egyház elhívásában című hetedik Lelki éhség konferencián március 2-án, a Ráday Házban. A Spiritualitás és misszió az egyházban elnevezésű lelkészi továbbképzés és szakmai műhely rendezvénye ezúttal a lelkipásztori hivatás évéhez kapcsolódott, és a lelkészek hivatásgondozásának problémájával foglalkozott.
Elkezdődött a Drávaszögben található Csúzán az idei BORUM. A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány égisze alatt megszervezett református borásztalálkozó minden évben más tájegységre látogat el a Kárpát-medencében.