Ha a mesterséges intelligenciával az a célunk, hogy heti öt napot lustálkodjunk, és mindent a gépek végezzenek el helyettünk, az nem lesz biblikus – vélekedik Bedekovics Péter lelkipásztor. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója szerint az a legnagyobb kérdés, kibe vetjük bizalmunkat a sorsdöntő helyzetekben: a technológiába vagy Istenbe?
Besétálunk a konyhába vagy a fürdőbe, megnyitjuk a csapot, a tiszta, iható víz pedig máris ott van a poharunkban. Nem kell érte kilométereket gyalogolni, könyörögni, sziklából fakasztani. És mégis, mintha megfeledkeztünk volna róla, mekkora ajándékot kaptunk.
Húsvét a mi Urunk, Jézus Krisztus feltámadásának az ünnepe. Ez a történelmi esemény a keresztyénség legfontosabb üzenete, ezen a szilárd alapon áll a mi meggyőződésünk. Pál apostol is arra hívja fel a figyelmet, hogy a feltámadás nélkül teljesen hiábavaló lenne a hitünk. Cikksorozatunk első részét olvashatják.
Ahol víz van, ott élet van. Az élet vize A jelenések könyve szerint a Bárány trónjából fakad, és életet teremt, amerre folyik. Nálunk, Európában természetes a mindennapi vízellátás, de sokak számára elkeserítően szűkösek a rendelkezésre álló készletek. Hogyan tudjuk a szemléletet formálni egyfajta teremtésvédelmi megközelítéssel? – erről is kérdeztük Molnár Sándort, a Külső-Kelenföldi Református Egyházközség lelkipásztorát.
Nem elég Krisztust követni, szolgálni is kell neki? Nem elég szolgálatot végezni, mindenben követni is kell Krisztust? Az Újszövetségben sokszor használják az Istennek végzett szolgálatra azt a görög szót, ami rabszolgamunkát jelent. De mégis ki akarna a XXI. században bárkinek is a rabszolgája lenni? Egyáltalán mit jelent az elköteleződés?
Sokat beszélhetnénk arról, milyen családias a gyülekezetünk, és milyen sokan szolgálunk benne, de mindennek az alapja az istentisztelet és az igehirdetés – mondja a Mátyásföldi Református Egyházközség egyik tagja. Ők tényleg nem csak szavakkal segítik egymást.
Nem tudni, hogy könnyen járható vagy szenvedésektől terhes úton indítja-e el Isten a hittanosokat, de az ő szerető atyai kezében van az életük – vallja Kissné Berencsi Mária hitoktató. Gyakorlata elején maga akart aratni, látni munkája gyümölcsét, idővel átengedte a lelki betakarítás jogát Istennek.
Hallgasson a gyerek minél több bibliai történetet, tanítsunk nekik idejekorán zsoltárokat – javasolja Vizi István pátyi lelkipásztor, a Dunamelléki Református Egyházkerület és az Északpesti Református Egyházmegye zenei előadója. A lelkész tizenkét évesen jutott élő hitre, harmincegy éve vezeti az agglomerációs település református gyülekezetét.
A helyettes bűnhődés tantétele (más néven: az elégtétel büntetőjogi szemlélete) szerint – ahogy azt egy, e tantételt ért támadásokra adott válaszként megszületett, többféle protestáns felekezet képviselőit egyesítő és 2019 márciusában közzétett nyilatkozatban olvashatjuk – „Krisztus a kereszten Isten bűneink feletti jogos haragját és ítéletét szenvedte el helyettünk”.
Milyen történelmi bizonyítékok szólnak Jézus létezése mellett? Hogyan válaszolhatunk azokra a kérdésekre, amelyek hitünk legfontosabb személyét, Jézus Krisztust és az ő történelmi valóságát érintik? És miért kell egyáltalán ezekkel a kérdésekkel foglalkozni?
Az irodalom felülemeli az embert a hétköznapok történésein, és ehhez nem feltétlenül kell értenünk a mélységét, a lényegét, elég megsejtenünk azt – véli Bölcsföldi András, aki teológushallgatóival 2012 óta szervez irodalmi kávéházakat. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának spirituálisa szerint az elhangzó művekben mindig megjelenik Isten – vagy éppen a hiánya.
Határoktól függetlenül egész magyar nemzetünk, de a valóságban a Kárpát-medence minden népének ünnepe vagy ünnepének kellene lennie az 1848-as pesti forradalom évfordulójának. A gyümölcseit ugyanis minden nemzetiség élvezhette, a javaiból részesedhetett anyanyelvtől függetlenül. Az azt követő szabadságharc példátlan spontán nemzeti egységet teremtett a hazában, hiszen a vívmányokat fegyveresen kényszerült megvédeni Magyarország közössége.
Március 15. ünnepe alkalmából átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend lovagkeresztje és a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.
„Az ifjúság számára ma is, de korábban is mindig fontos volt március 15., hiszen 175 évvel ezelőtt a forradalom kitörésének fontos pillanatai is a »márciusi ifjakhoz« kötődtek” – írja T. Németh László történész a Reformátusok Lapjában.
Teológiai vagy akár a hétköznapi élettel kapcsolatos kérdésekre is választ kaphatunk április 17. után, ha követjük a Magyarországi Református Egyház új műsorát. A Hiszed vagy sem? hetente jelentkezik majd, műsorvezetője Csűrös András református lelkipásztor lesz.
Miért kell várni Isten ígéreteire, ha Istennek mindenre van hatalma? Miért nem adja meg most, amit ígért? Miért mondja azt, hogy hamarosan, ha nem következik be gyorsan az ígért dolog? Persze tudjuk, hogy „az Úr előtt egy nap annyi, mint ezer esztendő, és ezer esztendő annyi, mint egy nap” (Pt 3,8b). De ha szeret minket, miért várakoztat meg?
„A munka világa az emberi létezés minden területére igényt támaszt, így muszáj tudatosan időt szánni saját magunkra, szabad időt teremteni” – írja Kincses Krisztina, a Magyar Nemzet újságírója a Reformátusok Lapja hasábjain.
Füle Tamás felvételeinek művészi értéke, sok egyéb, egyházunkat gazdagító, színesítő tevékenysége mellett, sokunk számára nyilvánvaló, akik régóta nagyra becsüljük. A közelmúltban megnyílt, máris nagy látogatottságú tárlatának sok egyéb mellett egyik fő érdeme és a nézők számára nyeresége az izraeli Negev-sivatagtól a szíriai Aleppón át az itáliai Arezzóig vándorló, a képek alkotójának mélységes istenhitéből táplálkozó, természetes ökumené.
Száz településen mintegy kétszáz ingyenes programot kínál a Bach Mindenkinek Fesztivál. Az advent kezdetéig tartó, rangos komolyzenei programsorozat vállalt missziója, hogy a koncerteket a lehető legszélesebb közönséghez vigye el, megismertetve, megszerettetve a zene lélekemelő erejét. Az idei fesztiválon gyűjtött adományokból a Bethesda Gyermekkórházat támogatják.