„...a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé pedig mértékletességet...” (2Pt 1,5–6, Károli-ford.) Petrőczi Éva költő, író, irodalomtörténész gondolatai hit és tudomány kapcsolatáról a bostoni születésű Cotton Mather puritán teológus élete és munkássága kapcsán a Reformátusok Lapja hasábjairól.
Merünk-e Péterrel együtt vízre lépni, mert a biztonságot adó hajóban ülve nem tapasztalhatjuk meg a tengeren járás csodáját. Felülemelkedhetünk a gondjainkon, nem kell a csüggedés mocsarában elsüllyednünk – hangsúlyozta a harmadik abaújvári LelkesítŐ családi napon Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. A szlovák határ menti zsugorodó gyülekezet pontosan így éli mindennapjait. Riport a Reformátusok Lapja hasábjairól.
„Mi a lelkekre is figyelünk, nem csak a testre.” A Református Közéleti és Kulturális Alapítvány több mint egy rendezvényszervező cég – sokrétű szolgálatot végeznek, és sosem felejtik, hogy eseményeik kiemelt pontja az Istenhez való odafordulás. A szervezet vezetőivel, Zila Gáborral, Némedi-Varga Dáviddal és Szávay Lászlóval beszélgettünk az egyházban rejlő szellemi tőkéről, a szárszói konferenciáról, és egyáltalán arról, miért is van szükség arra, hogy az egyház jelen legyen a kultúrában és a közéletben.
„Még a hitüket komolyan vevők között is vannak olyanok, akik vonzónak találják a szlogent, miszerint „a vallás magánügy”. Az a természetes jogunk és igényünk, hogy a hitünkről akkor és úgy beszélhessünk vagy hallgathassunk, ahogyan mi magunk azt jónak tartjuk. De ez nem jelenti azt, hogy a hitünket ne vállalhatnánk nyilvánosan is." Balog Zoltán püspök, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke gondolatai a Mandiner hasábjairól.
„Ami a világban tapasztalt vezetési modellekben tartósan jó eredményt hoz, az mind fellelhető az Isten által elhívott és a Bibliából megismerhető vezetők gazdag példáján keresztül” – írja Szalai Zsolt, a Keresztyén Vezetők és Üzletemberek Társaságának elnöke a Reformátusok Lapja hasábjain. Gondolatok felelősségről, sikerről és a valóság megismerhetőségéről.
Legendák övezik az apró, határ menti település, Pusztafalu történetét, ahol a lakosság majd 80 százaléka reformátusnak vallja magát. A lassan ötszáz éves gyülekezet féltőn gondozza templomát és ápolja hagyományait, miközben előre is tekint: kihasználva a környék turizmusban betöltött, kiemelt helyzetét, közösségi házat építettek, ahol elsősorban református vendégeket fogadnak majd. A pusztafalui református közösséget az egész ország megismerhette, ugyanis július 10-én, vasárnap az ő templomukból szólt Isten Igéje a Kossuth rádión.
A rossz beidegződések következtében a puritánságot gyakran összetévesztjük a képzőművészet negligálásával – hívta fel a figyelmet Lőrincz Zoltán művészettörténész, teológus. Úgy véli, hogy Krisztus alakját csak absztrakt módon van értelme ábrázolnunk, mert az isteni fenségét csak emberileg tudnánk feldolgozni.
Ismét találkozhat a református értelmiség a Reformátusok Szárszói Konferenciáján. Idén a magyar református nemzetstratégiáról hallgathatnak előadásokat és oszthatják meg gondolataikat az érdeklődők.
A találkozót augusztus 11. és 14. között rendezik meg Balatonszárszón.
Az elmúlt hónapok során a Reformátusok Lapja Hit-Vallás rovatának előző részei érintették a keresztyén teológia értelmének kérdését, majd szó esett Isten kétféle kijelentéséről, a Biblia ihletettségéről, tekintélyéről és tévedhetetlenségéről, végül a Szentháromság Istenről és az ő tulajdonságairól. A mostani részben pedig a Szentírás első oldalára lapozva a teremtés kérdését igyekszik körüljárni Papp Márton lelkipásztor.
„Valaki a belső életünket, lelkünket kosárként ábrázolta” – írta a Reformátusok Lapjába készített publicisztikájában Martoni Molnár Sándor. Ha a kosár kiürül, azt fel kell tölteni, mert a lelkész is ember: kimerül, elfárad. A szerző emlékeztet: nem csak fizikailag kell feltöltődni, hanem lelkileg is.
„A kínzó üresség pár percre elmúlt, a természet természetfelettisége láthatóvá vált. Mire felocsúdtam, már ismét a parton voltunk, libasorban léptünk ki a ringó hajóból a biztonságot adó deszkákra, pedig rég volt minden olyan stabil, mint abban az egy órában, a tavon lebegve”. Kincses Krisztina publicisztikája a Reformátusok Lapjából.
Patinás villaépületbe költözött a Kommunikációs Szolgálat – és vele a Reformátusok Lapja is – Budapesten, a Zsinati Hivatal székházának szomszédságába. A sokat látott több mint százéves épület titkokat rejt, itt élt például néhány évig Rákosi Mátyás is a '40-es években. A villa történetének néhány mozzanatába avatjuk be olvasóinkat a lap székhelyváltásának alkalmából.
Sok nehézséggel kellett szembenéznie, életét mégis csodák sorozatának tartja Somogyiné Ficsor Krisztina. A budapest-fasori református gyülekezet intézményi lelkésze öt gyermeket nevelt fel, könyvet írt, dolgozik, támogatja férjét a szolgálatban és lányait az anyaságban. A lelkipásztor azt vallja, hogy a Lélek gyümölcsei nélkül semmi jót nem tudna tenni. Isten áldásaira van szüksége a családi életében és szolgálatában egyaránt.
Egy hétig látható még a Hieronymus Bosch németalföldi festő műveiből – a művész életművének csaknem felét kitevő tíz festményéből, valamint több saját készítésű rajzából – készült, Menny és Pokol között című kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. Az általa boncolgatott témák, a bűn és a jogos büntetés, valamint a túlvilág kérdése egyidős az emberiséggel, így a 21. században éppen annyira érvényes felvetések ezek, mint a 15–16. században.
Ma már egyre többen elismerik a Szentírás tanította igazságot – az érzelmi gyógyulás és a lelki növekedés elsősorban a személyes kapcsolatok összefüggéseiben történik. Akik elmenekülnek a kényelmetlen vagy fájdalmas emberi viszonyok elől, újra működésképtelen kapcsolatokat létesítenek. Ám akik maradnak, és elkötelezik magukat, növekednek önismeretben, az Istenhez és embertársaikhoz fűződő kapcsolatukban, a házasságukban, a gyülekezetben. Egyszóval a közösség megtartó erejű.
„A teológia, a prédikáció, a kegyes életvezetési könyvek és a dohányzás elítélésének összekapcsolása meglehetősen régi műfaj.” Petrőczi Éva írását ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
Gyakran erőszakos, részeg, káromkodó emberekkel kell szót érteniük a hajléktalanellátásban segítőknek. A református egyház hajléktalanmisszióját működtető Tiszta Forrás Alapítvány idén 30 éves, évente több mint 1200 ember fordul meg náluk. Az elmúlt három évtizedet Márkus Gábor misszióvezető összegzi.
„A gyülekezet nem valami idealizált, virtuális közösség, hanem én meg te, meg az összes többi hittestvér.” Derencsényi István nyugalmazott esperes, volt tiszántúli főjegyző gondolatait ajánljuk a Reformátusok Lapjából.
„Az emberi életről szóló bibliai igazságokkal meg kell ismertetnünk azokat az anyákat, akik azon gondolkoznak, hogy elvetessék megfogant gyermeküket. Ha pedig már megtörtént a terhesség-megszakítás, akkor elsődleges küldetésünk feléjük a bűnbocsátó szeretet és az elfogadás hirdetése” – mondja Krasznai Csaba clevelandi református lelkipásztor, püspök, Magyarország tiszteletbeli konzulja.
A Roe kontra Wade ítélet hatályon kívül helyezése generációk óta az egyik legjelentősebb bírósági fordulat, amelynek messzemenő következményei lesznek. Hét államban már tilalmat vezettek be, és az elkövetkező hónapokban az államok több mint felében várható szigorú korlátozás.