Október 6-án az egész ország a tizenhárom aradi vértanúra emlékezik, akik a véreskezű Haynau „jóvoltából” életükkel fizettek a magyar szabadságharcban való szerepvállalásukért. Meg szoktunk feledkezni azonban arról, hogy a megtorlások nem álltak meg tizenhárom honvédtiszt halálával. Sokakat bebörtönöztek, besoroztak, és családjuktól messzire vezényeltek vagy várfogságra ítéltek. Írásunkkal az elfelejtett vértanúkra emlékezünk.
Személyiségfüggő, hogy mit élünk meg szégyennek. Hátterünk, sérüléseink jelentősen befolyásolják a magunkról alkotott képet, viselkedésünket. Hogyan lehet a szégyen erőforrás? Isten eszközeiről, az egyén és a társadalom felelősségéről kérdeztük Molnár Sándort a külső-kelenföldi református gyülekezet lelkészét.
Színes és sokrétű programsorozattal várja az érdeklődőket a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) az Október a reformáció hónapja esemény keretében. A rendezvénysorozat nyitó istentisztelettel kezdődődött a budapesti Kálvin téri református templomban, ahol Kondor Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspöke, a MEÖT alelnöke hirdetett igét. Az Október a reformáció hónapja idei mottója a Máté evangéliumából származó idézet: „Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek.”
„A falusi orvosnak ekkor különös ötlete támad: nemcsak gyógyszereket, hanem könyveket is fölír a receptre.” Vitéz Ferenc publicisztikájában a biblioterápiától a bibliaterápiáig vezeti az olvasókat, mert a Szentírás is képes a gyógyításra.
A Dunamelléki Református Egyházkerület háromnapos programsorozattal ünnepelte a Ráday Ház átadását. A Ráday-napokon a megújult falak között megemlékeztek néhai Szűcs Ferenc teológia tanárról, rendhagyó nyílt napon ismerkedhetek meg a fiatalok az épületegyüttessel, valamint az ünnepi istentiszteletet követően átadták a megújult Ráday Házat.
„Kisbuszuk tömve volt a legutóbbi otthoni gyűjtésük adományaival. Jótét lelkek szeretetének megannyi tárgyi megjelenésével. Segíteni jöttek. Adni, találkozni, ide, a végekre. Eljöttek, mert nemcsak adni akartak, de jelenlétükkel is képviselni az ezeréves összetartozást.” Fábián Tibor írása a Reformátusok Lapjából arról, hogyan válik az ajándékozó is megajándékozottá.
Szeretetvendégséggel, épületbejárással, biblia-, ima- és énekmaratonnal és a Bibliamúzeum tárlatvezetésével nyílt meg a budapesti Ráday Ház október 1-jén.
A közös jövőnket alakító jó döntésekhez ismernünk kell országunkat, közösségeinket és azokat, akik alkotják – hangsúlyozta Novák Katalin közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében. Magyarországon október elseje és november 28. között zajlik a tízévente esedékes népszámlálás.
Elkezdődött az Október a reformáció hónapja programsorozat a szombat esti nyitó istentisztelettel, amelyet a Kálvin téri református templomban tartottak meg. Az eseményen Kondor Péter evangélikus püspök hirdetett igét, és öt kórus szolgált énekével. A Baptista Központi Énekkar, A Lutheránia Énekkar, a Pünkösdi Misszió Égi Szólamok Kórusa, a Miskolci Esterházy Kórus és a Központi Református Kórus külön-külön is előadtak műveket, majd a szertartás végén mind együtt énekelték a Zengd Isten nevét című éneket.
Ma már a keresztyén könyvesboltok polcait is megtöltik a vezetésről szóló klasszikus és modern vezetéstudományi könyvek. A minket körülvevő világ változásai, amelyek a gyülekezetek és vezetőik életét is átalakították, mégis indokolttá teszik, hogy új sorozatot indítsunk a vezetésről? Ezúttal Szalai Zsolt, Tomka János és Harmathy András segítségével gondoljuk újra a vezetés elméleti és gyakorlati kihívásait, miközben mindvégig hűségesek maradunk a Biblia tanításához.
Október 1-én megtartották az első Egyetem Napját a Károlin. 1993-ban ezen a napon fogadta el az Országgyűlés az előterjesztést, amely a felsőoktatási intézmény megalapítását kodifikálta. A rendezvény helyszíne a frissen átadott Ráday Ház volt, amely azért is szimbolikus, mert 1993. október 11-én a Ráday Kollégiumban nyitották meg az első tanévet az intézményben.
Átadták a Ráday Házat, a budapesti Ráday utcában található református kollégiumnak, a megújult dunamelléki püspöki székháznak és a dunamelléki lelkészképzésnek otthont adó épületegyüttest. A hálaadó istentiszteleten Bogárdi Szabó István korábbi püspök prédikált, Balog Zoltán dunamelléki püspök, a zsinat lelkészi elnöke köszöntötte a híveket, valamint Orbán Viktor is beszédet mondott.
Az óhazától távol is magyar nyelven imádkozó és zsoltárokat éneklő reformátusok hagyatéka páratlan az Egyesült Államokban. Közöttük járt Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal vezetője, aki a clevelandi Első Magyar Református Egyházközség fennállásának 130+1 éves évfordulója alkalmából tartott ünnepségen képviselte a Magyarországi Református Egyházat.
Az ifjúsági napon interaktív és játékos kihívások formájában ismerkedhetek meg a diákok és kísérőik azokkal az intézményekkel, ifjúsági szolgálatokkal és teológiai tudományterületekkel, amelyek kötődnek a Dunamelléki Református Egyházkerület központjához, a Ráday Házhoz. A megújult épület első látogatóiként a református középiskolák tanulói megismerkedhettek a teológia különböző területeivel.
Szeptember 29. és október 2. között konferenciával, nyílt nappal és külön a református középiskolásokat megszólító programokkal ad hálát egyházunk közössége a Ráday utca 28. szám alatti épületegyüttes újjáépítéséért. Az elsősorban a Károli egyetem hittudományi karának, de emellett több egyházi intézménynek is otthont adó székház református története a XIX. század második feléig nyúlik vissza, az ünnep alkalmából ezt elevenítjük fel rövid áttekintésünkben.
Az év elején, februárban érkeztek az első hírek arról, hogy a Sajó szlovákiai szakaszába szennyvíz ömlött, a folyó élővilága pedig haldoklik. A Teremtés hetének apropóján felelevenítettük a történteket. Üszögh Lajos vízügyi szakembertől, a Bükki víz Közalapítvány kuratóriumának elnökétől tudtuk meg, hogy milyen állapotok uralkodnak jelenleg a folyó vidékén. Személyes tapasztalatairól pedig Mudi Róbert berzétei lelkipásztor számolt be lapunknak.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége közleményében arra buzdít minden megkeresztelt magyar állampolgárt, hogy bátran és örömmel válaszoljon a felekezeti hovatartozásra vonatkozó kérdésre a népszavazáson.
„Amit Isten elkezdett, azt véghez is viszi, mert műve nem játék, hanem az ő szent életének teremtő és szuverén megnyilatkozása” – olvashatjuk Ravasz László Gondolatok című könyvének egyik oldalán. Az Erdélyben született dunamelléki püspök maga is komoly utat járt végig. Száznegyven éve született a magyar reformátusság egyik legnagyobb alakja.
Szűcs Ferenc (1942–2020) református lelkipásztor, teológiai tanár és a Károli Gáspár Református Egyetem volt rektora emlékének szentelt konferenciával kezdődnek a Ráday Ház megnyitását ünneplő Ráday-napok szeptember 29-én. A Parókia Portál összeállításában Bogárdi Szabó István korábbi dunamelléki püspök és zsinati lelkészi elnök mondta el, milyennek ismerte Szűcs Ferencet, és milyen örökséget hagyott ránk.