Kárpátaljai helyettesítő szolgálattal segítik határon túli kollégáikat magyarországi református lelkipásztorok. Bereczky Ildikó nyugdíjas lelkész áprilisban érkezett, a Tiszáninneni Református Egyházkerület pedig nyár elején fordult felhívással a lelkipásztoraihoz, akik közül hárman már vissza is tértek a helyettesítő szolgálatból és beszámoltak útjukról.
A régi és az új találkozik. Egy régi, örök üzenet, Isten Igéje, az evangélium, amelyet megpróbálunk a mai kor emberéhez valamilyen formában eljuttatni, új köntösbe bújtatni, hogy az közérthető legyen, hogy az épülésünkre lehessen – vallja Kiss Miklós, a kelet-felvidéki Bodrogközben, Örösön szolgáló református lelkész, aki tizenöt éve szolgál a Fiatal Reformátusok Szövetségében is, amelynek jelenleg ő az elnöke.
A Farkas utcai református templom melletti óparókia az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület új ifjúsági központjának ad majd otthont. Az épület avatóját istentisztelet előzte meg, amellyel kezdetét vette a 14. Kolozsvári Magyar Napok.
Reménykedem abban, hogy ez a háború hamarosan befejeződik. Bízom az elvándoroltak visszatérésében is. Rengeteg kárpátaljai magyar nem lakik most otthon, de a házára nem tette ki, hogy eladó – nyilatkozta a Reformátusok Lapjának Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke rövid budapesti tartózkodásakor.
A Coetus Theologorum, a kárpát-medencei református teológiai tanárok közössége évtizedes szünet után találkozott 2023. július 11-én, Illyefalván. Először hívták meg a lelkipásztorképző intézményeket fenntartó egyházkerületek vezetőit, és együtt a következő nyilatkozatot fogadták el.
Sejtettem, hogy üzenni szeretne az Úr, és kis nyomást is gyakorol rám, de mindig az volt a válaszom, hogy mentsen meg ettől, mert ezt nem szeretném. De ő nem engedett, a szívem mélyén pedig tudtam, teljesítenem kell az akaratát – mondja Harangozó László, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház május végén megválasztott püspöke.
Megnyílt a Refo Café, amely egy finom kávé elfogyasztása mellett az olvasásra is teret kínál. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke úgy fogalmazott: az egyház számára fontos az intézményépítés, ez a kávézó pedig azt a célt szolgálja, hogy közösségi tér is legyen, amely az identitásukat megőrizni és kifejezni vágyók gyülekezőhelye is lehet.
– Ahogyan az életben gyakran megtörténik, a nem kívánt gyermek szeretett gyermekké válik – mondta Géresi Róbert püspök a lévai református templomban június 17-én megtartott emlékzsinaton, ahol a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház jogelődjét megteremtő száz évvel ezelőtti alkotmányozó zsinatra emlékeztek. Cikkünk Iski Ibolya reformata.sk-n megjelent beszámolója alapján készült.
Idén száz éves a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház. Pontosabban az 1923. június 17-én megnyílt lévai zsinattól számoljuk a „születésnapokat”, mert itt mondták ki a Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház megalakulását. A reformata.sk oldalon Somogyi Alfréd a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának oktatója írt három részes cikksorozatot a témáról, ebből közlünk egy rövid összefoglalót.
Leggyakrabban a veszteség és a magány okozta nehézségek miatt keresik a felvidéki Telefonos Lelkigondozói Szolgálatot. Szathmáry Zsuzsanna koordinátor, református lelkipásztor hiánypótlónak nevezte a missziót, hiszen a magyar nyelvű és átfogó lélekápolás sokak számára teszi könnyebbé problémáik feltárását. Az idén hároméves szolgálatról és a tervekről beszélgettünk.
Munkácson éppen száz esztendeje iktatták be Bertók Bélát, az első kárpátaljai püspököt. Az önállóságot a kényszer szülte, a kárpátaljai reformátusok a magyar testvérekkel szerettek volna maradni, de az Úr másfelé vezette az útjukat.
„A magyarság, s benne a reformátusság, a bajban összefogva cselekszik. A bennünket fenyegető veszély a hitbeli közöny, amelynek ellenállni csak evangelizációval és gyülekezeti közösségek építésével lehet” – írta Kis László pécsváradi lelkész a Reformátusok Lapjában megjelent publicisztikájában, amelyben az Egyesült Államokba kivándorolt magyarok és a felvidéki reformátusság is szóba kerül a nemzeti összetartozás napján.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja fejtette ki lapunknak, hogyan épült fel az eredetileg a Felvidékről kitelepítettek érdekvédelmére létrehozott szervezet munkája mára a Kárpát-medencei határokon átívelő, sokrétű nemzetépítő tevékenységgé, amelyben református fiatalok is közösséget alakíthatnak.
Bácsfeketehegyen tartotta ülését szerdán a Szerbiai Református Keresztyén Egyház Zsinata, ahol megerősítették a tavasszal lezajlott országos tisztújítás eredményét, majd az újonnan megválasztott tisztségviselők ünnepi keretek között letették az esküt.
Mi, emberek magunktól nem tudunk eggyé forrni, közösséggé lenni. Segítségre szorulunk. Szükségünk van arra, hogy Isten kezébe vegye az életünket, és ő illesszen egymáshoz bennünket. Bogdán Szabolcs János írása a Reformátusok Lapjából.
2009. május 22-én mondták ki a Kárpát-medencei magyar református részegyházak alkotmányjogi egységét. Azóta minden évben a dátumhoz legközelebb eső vasárnap erre emlékezünk.
Egy Koppenhága melletti kisvárosban lépett fel anyák napja és a dán nemzeti imanap alkalmából a Központi Református Kórus Magyarország dániai nagykövetségének meghívására.
Összesen 22 millió forintot gyűjtöttek össze a Királyhágómelléki Református Egyházkerület gyülekezetei a szír földrengés áldozatainak támogatására. Az adományt a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Hungary Helps – Magyarország segít eljuttatni a református testvéreknek.
Nagyban eltér egy vidéki és egy nagyvárosi lelkész feladatköre, éppúgy, mint egy határon inneni és túli lelkipásztoré. Vidéken végzett szolgálatáról Halász Dánielt, a szerbiai Maradék, Nyékinca és Újvidék magyar református lelkipásztorát kérdeztem.