A művészet ismeretével és gyakorlásával a gyermek megkapja azt az eszköztárat, amivel kifejezheti önmagát, amivel a „fellegajtót nyitogathatja”, amivel a lelkét a teste fölé emelheti szükség esetén – állítja Lovász Irén népdalénekes és néprajztudós, a Károli Gáspár Református Egyetem docense. A Kossuth-díjas művésznővel a hagyományos magyar paraszti kultúra művészeti és vallási összefonódásának jártunk utána.
A mai korszellem és a média társadalmi hatásainak következtében nem véletlen, hogy szinte minden korosztályban felmerül a kérdés: hogyan tudom önmagamat értékesnek látni úgy, ahogy vagyok? Nem véletlen, hogy éppen most került elém Lucski Mártának az énkép, a testkép és az étkezés biblikus értelmezéséről szóló doktori disszertációja. A Pápai Református Teológiai Akadémia adjunktusa a pasztoráció lehetőségeiről is kifejtette a gondolatait.
Kereken negyvenöt éve tette földdel egyenlővé a németek és magyarok számára korábban gyűjtő- és megsemmisítőtáborrá változtatott Pozsonyligetfalut és környékét a kommunista csehszlovák állam. A múlt mégis felszínre tört, két módon is. Az első az Udvardy Zoltán és Géczy Dávid által rendezett, Skrabski Fruzsina producerségével készült, Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm, a második a Sóval hintették be című dokumentumkönyv. A református hátterű, többkötetes Udvardy Zoltán íróval, újságíróval tekintettük át a történteket.
A felvilágosodás korában öntudatra ébredt modern európai ember elhatározta, hogy a ráció erejét használva elfoglalja Isten helyét a világ trónján. Az elmúlt pár évtizedben világossá vált, hogy a fogyasztói társadalom javai értéktelenek. A remélt boldogság helyett általános problémává vált az elidegenedés, a kiégettség, a közösségek szétesése és a magány. Körmendy Lajos gondolatai.
Ha a mesterséges intelligenciával az a célunk, hogy heti öt napot lustálkodjunk, és mindent a gépek végezzenek el helyettünk, az nem lesz biblikus – vélekedik Bedekovics Péter lelkipásztor. A Károli Gáspár Református Egyetem oktatója szerint az a legnagyobb kérdés, kibe vetjük bizalmunkat a sorsdöntő helyzetekben: a technológiába vagy Istenbe?
Besétálunk a konyhába vagy a fürdőbe, megnyitjuk a csapot, a tiszta, iható víz pedig máris ott van a poharunkban. Nem kell érte kilométereket gyalogolni, könyörögni, sziklából fakasztani. És mégis, mintha megfeledkeztünk volna róla, mekkora ajándékot kaptunk.
Húsvét a mi Urunk, Jézus Krisztus feltámadásának az ünnepe. Ez a történelmi esemény a keresztyénség legfontosabb üzenete, ezen a szilárd alapon áll a mi meggyőződésünk. Pál apostol is arra hívja fel a figyelmet, hogy a feltámadás nélkül teljesen hiábavaló lenne a hitünk. Cikksorozatunk első részét olvashatják.
Ahol víz van, ott élet van. Az élet vize A jelenések könyve szerint a Bárány trónjából fakad, és életet teremt, amerre folyik. Nálunk, Európában természetes a mindennapi vízellátás, de sokak számára elkeserítően szűkösek a rendelkezésre álló készletek. Hogyan tudjuk a szemléletet formálni egyfajta teremtésvédelmi megközelítéssel? – erről is kérdeztük Molnár Sándort, a Külső-Kelenföldi Református Egyházközség lelkipásztorát.
Nem elég Krisztust követni, szolgálni is kell neki? Nem elég szolgálatot végezni, mindenben követni is kell Krisztust? Az Újszövetségben sokszor használják az Istennek végzett szolgálatra azt a görög szót, ami rabszolgamunkát jelent. De mégis ki akarna a XXI. században bárkinek is a rabszolgája lenni? Egyáltalán mit jelent az elköteleződés?
Sokat beszélhetnénk arról, milyen családias a gyülekezetünk, és milyen sokan szolgálunk benne, de mindennek az alapja az istentisztelet és az igehirdetés – mondja a Mátyásföldi Református Egyházközség egyik tagja. Ők tényleg nem csak szavakkal segítik egymást.
Nem tudni, hogy könnyen járható vagy szenvedésektől terhes úton indítja-e el Isten a hittanosokat, de az ő szerető atyai kezében van az életük – vallja Kissné Berencsi Mária hitoktató. Gyakorlata elején maga akart aratni, látni munkája gyümölcsét, idővel átengedte a lelki betakarítás jogát Istennek.
Hallgasson a gyerek minél több bibliai történetet, tanítsunk nekik idejekorán zsoltárokat – javasolja Vizi István pátyi lelkipásztor, a Dunamelléki Református Egyházkerület és az Északpesti Református Egyházmegye zenei előadója. A lelkész tizenkét évesen jutott élő hitre, harmincegy éve vezeti az agglomerációs település református gyülekezetét.
A helyettes bűnhődés tantétele (más néven: az elégtétel büntetőjogi szemlélete) szerint – ahogy azt egy, e tantételt ért támadásokra adott válaszként megszületett, többféle protestáns felekezet képviselőit egyesítő és 2019 márciusában közzétett nyilatkozatban olvashatjuk – „Krisztus a kereszten Isten bűneink feletti jogos haragját és ítéletét szenvedte el helyettünk”.
Milyen történelmi bizonyítékok szólnak Jézus létezése mellett? Hogyan válaszolhatunk azokra a kérdésekre, amelyek hitünk legfontosabb személyét, Jézus Krisztust és az ő történelmi valóságát érintik? És miért kell egyáltalán ezekkel a kérdésekkel foglalkozni?
Az irodalom felülemeli az embert a hétköznapok történésein, és ehhez nem feltétlenül kell értenünk a mélységét, a lényegét, elég megsejtenünk azt – véli Bölcsföldi András, aki teológushallgatóival 2012 óta szervez irodalmi kávéházakat. A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának spirituálisa szerint az elhangzó művekben mindig megjelenik Isten – vagy éppen a hiánya.
Határoktól függetlenül egész magyar nemzetünk, de a valóságban a Kárpát-medence minden népének ünnepe vagy ünnepének kellene lennie az 1848-as pesti forradalom évfordulójának. A gyümölcseit ugyanis minden nemzetiség élvezhette, a javaiból részesedhetett anyanyelvtől függetlenül. Az azt követő szabadságharc példátlan spontán nemzeti egységet teremtett a hazában, hiszen a vívmányokat fegyveresen kényszerült megvédeni Magyarország közössége.
Március 15. ünnepe alkalmából átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend lovagkeresztje és a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést.
„Az ifjúság számára ma is, de korábban is mindig fontos volt március 15., hiszen 175 évvel ezelőtt a forradalom kitörésének fontos pillanatai is a »márciusi ifjakhoz« kötődtek” – írja T. Németh László történész a Reformátusok Lapjában.
Teológiai vagy akár a hétköznapi élettel kapcsolatos kérdésekre is választ kaphatunk április 17. után, ha követjük a Magyarországi Református Egyház új műsorát. A Hiszed vagy sem? hetente jelentkezik majd, műsorvezetője Csűrös András református lelkipásztor lesz.